Évek óta nem tapasztaltunk ilyet, Orbán Viktor kétszer is kifejezte támogatását a Facebookon ennek a törvénynek.
A miniszterelnök a Facebookon osztotta meg az új állatvédelmi intézkedések bevezetésének örömhírét, hangsúlyozva, hogy szigorúbb lépéseket teszünk az állatkínzás és az illegális állatkereskedelem ellen. Az állatvédelmi és jogpszichológiai szakértők is kiemelik, hogy az állatvédelem nem csupán az állatok sorsáról szól, hanem az emberek biztonságáról is: ahol nincsenek kóbor kutyák, ott a harapásos balesetek kockázata is csökken. Ezen kívül a nem megfelelően tartott állatok komoly fertőzésforrást jelenthetnek, és az állatbántalmazók gyakran mások ellen is erőszakosak lehetnek.
Nem gyakori, hogy egy új törvény kétszer is elnyerje a miniszterelnök elismerését a Facebook-platformon, ám az elmúlt másfél évtized tapasztalatai alapján ez most mégis megtörtént. Orbán Viktor először az új jogszabály elfogadása alkalmával, majd később a hatályba lépésekor is kifejezte támogatását. Az augusztus 20-tól érvényes új szabályozások közül a miniszterelnök a következőket emelte ki:
Az sem túl gyakran fordult elő az utóbbi években, hogy az Országgyűlés - pártállásra tekintet nélkül - egyhangúlag mögé álljon egy törvénymódosítási javaslatnak. Ez történt június 11-én, amikor a képviselők 179 szavazattal (tartózkodás és ellenszavazat nélkül) elfogadták az állatok védelme érdekében szükséges egyes törvénymódosításokról szóló új törvényt.
"Hosszú évek óta megfigyelhető tendencia Magyarországon, hogy az állatvédelmi jogszabályok egyre részletesebbé és szigorúbbá válnak, ami jól tükrözi a társadalom növekvő érzékenységét az állatok sorsa iránt" - nyilatkozta az Indexnek Vetter Szilvia, állatvédelmi és jogpszichológiai szakjogász. Véleménye szerint a legújabb, hatályba lépett módosítások egyik legfontosabb célja, hogy az állatvédelmi eljárások ne csupán a jogsértések szankcionálására összpontosítsanak, hanem az állatok helyzetének hatékony és érdemi rendezését is szolgálják.
Vetter Szilvia hangsúlyozza, hogy az állatvédelem nem csupán az állatok jólétéért felel, hanem az emberek védelmét is szolgálja. Olyan közösségekben, ahol nincsenek kóbor kutyák, lényegesen csökken a harapásos balesetek előfordulása. A megfelelően nem tartott állatok komoly kockázatot jelentenek a fertőzések és zoonózisok terjedésére, amelyek súlyosan veszélyeztethetik az emberi egészséget. Emellett ezek az állatok nem járulnak hozzá a gazdasághoz sem. Az úgynevezett halálos kapcsolódás elmélete is figyelemre méltó, hiszen az állatbántalmazásra hajlamos egyének gyakrabban fordulnak erőszakosan embertársaik ellen is.
Az új szabályozás kapcsán érdemes megemlíteni, hogy a szabálysértési törvény augusztus 20-ától kezdődően már kifejezetten tiltja az élő állatokkal való koldulást. Ezzel a jogszabály a gyermekek jelenlétében történő koldulás tilalmát kiterjeszti az élőlényekre is. Ha valaki ezt a szabályt megszegi, akár ötvenezer forint pénzbírságra is számíthat.
Az állatvédelmi törvény módosítása új fejezetet nyitott az állatok védelme érdekében: a jogszabály mostantól kifejezetten megtiltja, hogy bármilyen játék vagy promóció keretében élő állatokat sorsoljanak ki nyereményként. Korábban, bár szigorú feltételekhez kötötték, nem volt teljesen tilos az állatok kisorsolása. Az új szabályozás célja, hogy megszüntesse azt a gyakorlatot, amely az állatokat csupán élettelen tárgyakként kezeli, és megakadályozza, hogy nyereményjátékok keretében "elnyerhessük" őket. Az indoklás szerint ez a lépés összhangban áll az állatvédelmi elvekkel, amelyek az állatok méltóságát és jogait kívánják megóvni.
Az állatvédelmi bírság mellett új lehetőség nyílt meg: a jogsértők most részt vehetnek olyan állatvédelmi oktatáson, amely a helyes gondozásra és a felelős bánásmódra fókuszál. Ezáltal nemcsak a büntetés, hanem a tudatosabb állattartás is hangsúlyt kap.
A Büntető Törvénykönyv (Btk.) állatkínzással foglalkozó szakasza (244. §) jelentős változásokon ment keresztül. Mostantól súlyosbító körülménynek minősül, ha az állatkínzás egy állatmenhelyen vagy gyepmesteri telepen történik, ami akár három évig terjedő börtönbüntetést vonhat maga után. Ezen kívül, ha valaki tíz vagy annál több állatot kínoz, a büntetési tétel akár öt év szabadságvesztés is lehet. Az elkövető, aki az állatkínzást méreg használatával, vagy az állatok elpusztítására alkalmas csalétek kihelyezésével követi el, valamint aki különösen visszaesőnek számít, szintén több év börtönre számíthat.
A Btk. mostantól egy új tényállással bővült, amely a kedvtelésből tartott állatok kereskedelmével kapcsolatos visszaélésekre vonatkozik.
Aki a kedvtelésből tartott állatokkal kapcsolatos jogszabályokban előírt korhatár előtt leválasztja a kölyköket az anyjuktól, és ezt kereskedelmi mennyiségben végzi az ország területén, vagy onnan kiviszi, esetleg átszállítja, az egy vétséget követ el. Ezért akár egy évig terjedő szabadságvesztéssel is sújtható.
A rendelkezés szempontjából kereskedelmi mennyiségnek az öt vagy annál több kölyök számít.
A büntetőeljárási törvény legújabb módosítása a bűnjelként lefoglalt állatok sorsát hivatott rendezni. Az új jogszabály értelmében lehetőség nyílik arra, hogy az állatok tulajdonjogát - függetlenül az érintett tulajdonos, illetve más, az állatra igényt támasztó személyek akaratától - ingyenesen átadják.
