Új forrásokkal gazdagodhat az uniós költségvetés, mivel a vállalatok is részt vesznek a finanszírozásban.

Az Európai Bizottság tervezete alapján a 2028-2034-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretben öt új bevételi forrás válhat valósággá, amelyek közvetlen hatással lesznek a nagyvállalatokra és néhány specifikus iparágra.

Körülbelül egy hónapja az Európai Bizottság bemutatta a 2028-2034 közötti többéves pénzügyi keret (MFF) terveit. A számok lenyűgözőek, és szorosan kapcsolódnak a különböző irányelvekhez és direktívákhoz, amelyeket az unió meg kíván valósítani. A tervezet kerete összesen kétmilliárd eurót ölel fel, ami akár egy átfogó stratégiai tervként is felfogható. Ez a keret hat stratégiai prioritásra épül, amelyek a digitális innovációtól kezdve a környezetvédelmi és éghajlatvédelmi beruházásokig terjednek. Az ígéretek szerint a javasolt keret eredményorientált lesz, és a kedvezményezettek számára egyszerűbbé válik a hozzáférés.

16 program a korábbi 52-höz képest Több finanszírozási forrást egyesítenek egyetlen nemzeti és regionális tervbe Rugalmas és válságálló, gyorsabb reagálást tesz lehetővé vészhelyzetekben

Egy különösen figyelemfelkeltő részlet az információk világában: az Európai Bizottság öt új, saját forrást terjesztett elő, amelyek célja, hogy a pénzügyi terheket a nemzeti költségvetésekről részben a vállalkozásokra tereljék. Ez különösen a környezetvédelmi adók és piaci alapú hozzájárulások által érintett iparágakat érinti, új kihívások elé állítva őket a fenntarthatóság és a versenyképesség terén.

Kibocsátáskereskedelmi rendszer: a bevételek 30%-a az EU költségvetésébe kerül (Az ETS1-ből származó bevételekről úgy gondolják, hogy átlagosan 9,6 milliárd euró/év bevételt fog generálni)Szén-dioxid-kibocsátás határokon történő kiigazítására szolgáló mechanizmus: a tanúsítványbevételek 75%-a (A CBAM rendszer által 1,4 milliárd euró/év bevétellel számolnakElektronikai hulladékadó: 2 euró/kg a be nem gyűjtött elektronikai hulladékért (15 milliárd euró/év)Dohánytermék jövedéki adója (TEDOR): a jövedéki adó 15%-a (11,2 milliárd EUR/év)Vállalati források Európának (CORE): Adó a 100 millió eurónál nagyobb uniós árbevétellel rendelkező vállalatokra (6-7 milliárd euró/év)

A javaslat most tárgyalási szakaszba lép az Európai Parlamenttel és a tagállamokkal - fotó: pexels.com

A „Mit jelent ez bővebben?” kérdés arra irányul, hogy egy adott téma, fogalom vagy helyzet részletesebb, alaposabb magyarázatot nyerjen. Ez a kérdés lehetőséget ad arra, hogy a beszélgetőpartner kifejtse a gondolatait, például a háttérinformációkat, a kontextust vagy a kapcsolódó részleteket, amelyek segítenek jobban megérteni a kérdéses dolgot. Ilyen esetekben a cél az, hogy a felületes információk helyett mélyebb betekintést nyerjünk, és tisztább képet kapjunk a témáról. Ha van konkrét téma, amire vonatkozik a kérdés, szívesen kifejtem bővebben!

A Bizottság infografikája részletesen mutatja be az elképzeléseket.

Az első új saját forrás az ETS-en alapul - írja a taxathand.com. E mechanizmus keretében a bevétel a szén-dioxid-kibocsátási egységek árveréséből származik. Szorosan összhangban az EU éghajlat-változási céljaival, jelentős bevételi potenciált biztosít az EU számára, miközben támogatja az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérést. A meglévő ETS-ből (ETS1) származó bevételek 30%-a az uniós költségvetésbe kerülne. Az árverési bevételek nagy része továbbra is a nemzeti költségvetéseket gyarapítaná, biztosítva, hogy a tagállamok jelentős részesedéssel rendelkezzenek ebből az erőforrásból. A Bizottság úgy döntött, hogy kizárólag az energia- és nehéziparra kiterjedő ETS1-ből származó bevételekre összpontosít e saját forrás alapjaként. Az újonnan bevezetett, közúti közlekedésre és épületekre vonatkozó ETS2-ből származó bevételek nem tartoznak ide.

Második kulcsfontosságú saját forrás a CBAM, amely különböző importcikkekre vet ki díjat a hozzájuk kapcsolódó szén-dioxid-kibocsátásuk alapján. Az adóból származó bevételt a nemzeti hatóságok szednék be, a nagyobb részt - 75%-ot - pedig az uniós költségvetésbe utalnák át.

A harmadik saját forrás az elektronikus hulladék ("e-hulladék") kérdésére összpontosít. Ez az intézkedés az elektronikai termékek felelősségteljesebb gyártásának, ártalmatlanításának és újrahasznosításának ösztönzésére törekszik, összhangban az EU körforgásos gazdaságra és környezetvédelemre vonatkozó célkitűzéseivel. A hozzájárulást az egyes tagállamokban be nem gyűjtött elektronikai hulladék mennyisége alapján számítanák ki 2 EUR/kg mértékkel. Ezt a mértéket évente az infláció figyelembevételével korrigálják.

A nem újrahasznosított műanyagra vonatkozó szabályozás, közismertebb nevén "műanyagadó", 2021 januárjában lépett életbe az Európai Unió keretein belül. Ennek következtében 2023-ban a rendszerből származó bevételek elérték a 7,2 milliárd eurót, ami az uniós költségvetés 4,0%-át teszi ki. A gyűjtési és hasznosítási hatékonyság kulcsfontosságú, hiszen az egységes díj, amely 0,80 euró kilogrammonként van megállapítva, annál alacsonyabb, minél jobban működik a rendszer. Ugyanakkor a tervek megvalósítása során számos tényező befolyásolhatja a helyzetet. Nem csupán a jó gyakorlatok játszanak szerepet, hanem a magas infláció is hozzájárult ahhoz, hogy a bevételek csökkenjenek. Ennek következtében a Bizottság azt javasolja, hogy 2028-ra a lehívási kulcsot emeljék 1 euróra kilogrammonként, és ezt követően évente a növekvő infláció mértékével igazítsák.

Negyedik forrás a dohánytermékek jövedéki adója. Ez a rendszer egységes mértéket használna a dohánytermékekre kivetett minimum jövedéki adókra minden tagállamban. A javaslat kiegészíti a dohánytermékek jövedéki adójáról szóló irányelv tervezett frissítését - amely kiigazítja a minimum jövedéki adókulcsokat és kiterjeszti a hatályt az új dohánytermékekre -, de jogilag nem kötődik annak elfogadásához. Minden tagállamban 15%-os lehívási kulcs vonatkozna a szabad forgalomba bocsátott dohánygyártmányokra és kapcsolódó termékekre, az egyes államok minimum jövedéki adókulcsa alapján. A dohánytermékek jövedéki adója a 2028-as bevezetésétől számítva várhatóan évi körülbelül 15 milliárd eurót biztosítana, tovább diverzifikálva az EU költségvetési bázisát.

Ötödik forrásként emelhetjük ki a Corporate Resource for Europe (CORE) programot. Ez a kezdeményezés az EU belső piacán működő jelentős vállalatok átalányösszegű hozzájárulásaira épít, és kifejezetten azokat a cégeket célozza meg, amelyek éves árbevételük az EU-n belül meghaladja a 100 millió eurót. A CORE fókuszában a nagyobb multinacionális cégek állnak, miközben a kis- és középvállalkozásokat mentesíti a hozzájárulás alól. A célja, hogy azok a vállalatok, amelyek a legnagyobb hasznot húzzák az egységes piac működéséből, hozzájáruljanak a közvetlen pénzügyi támogatáshoz. E program várhatóan 2028-tól lép életbe.

Mi következik ezután?

A javaslat most elérkezett a tárgyalási fázisba, ahol az Európai Parlament és a tagállamok részvételével vitatják meg. Ha a javaslatot elfogadják, a következő uniós költségvetés nem csupán Európa céljait fogja támogatni, hanem alapvetően megváltoztatja azt a módot is, ahogyan az Unió értéket teremt, átlépve határokat és generációkat. A hivatalos diskurzusok befejezése után 2026-ra várható a politikai konszenzus kialakulása. Ezt követően a formális jóváhagyás 2027-ben esedékes. Az új, többéves pénzügyi keret 2028. január 1-jén léphet életbe, míg 2031-re egy félidős felülvizsgálat is várható.

Forrás: NAK

Indexkép: pexels.com