Fenyőpusztulás Komárom-Esztergom vármegyében: Ki tudja, mi lehet a megoldás?
Ha mostanában felfedezőútra indultál Komárom-Esztergom vármegye erdeiben, különösen a Vértes vagy a Gerecse táján, valószínűleg szembesültél egy csendes, ámde drámai átalakulással. Az egykor egységes, sötét fenyvesek helyét sok helyütt élettelen, vörös koronájú fák foglalják el. Ez a látvány nem csupán esztétikai szempontból aggasztó, hanem egy súlyos, időzített ökológiai és biztonsági kockázatra is figyelmeztet. A jó hír viszont az, hogy a helyi erdész szakemberek már aktívan dolgoznak egy tudatos, a természet erejére építő megoldáson, amelynek célja egy biztonságosabb és ökológiailag gazdagabb jövő megteremtése.
A jelenség túlmutat vármegyénken
A probléma gyökere több évtizedre nyúlik vissza. A vármegye több részén - például Tatabánya vagy Várgesztes környékén - nagy területeken telepítettek fekete- és erdeifenyőt sekély, száraz talajokra. A klímaváltozás okozta egyre forróbb, aszályosabb nyarak extrém stresszt jelentenek a sekély gyökérzetű fenyőknek. A 2022-es rendkívüli aszály pedig végképp felgyorsította a legyengülésüket, utat nyitva a különböző betegségeknek és rovarkártevőknek, amelyek túlnyomórészt egy fafaj alkotta erdőállományban szinte akadálytalanul terjedhetnek. Nem egy közülük a vidékünkön eddig teljesen ismeretlen volt. A világkereskedelem, a globalizáció "hozták" magukkal őket.
Ennek két komoly következménye van:
A szakmai megközelítés: Együttműködés a már meglévő lombos fafajokkal
A Vérteserdő Zrt. szakemberei a probléma megoldására nem a tarvágást választották, ami általában az idegenhonos állományok felújításának hagyományosan az első lépése. Ehelyett egy hosszú távú, finomhangolt módszert, az úgynevezett természetes szerkezetátalakítást alkalmazzák. Ez a szakmai szemlélet a természetet egyfajta iránymutatóként kezeli: az erdész segítő közreműködésével felgyorsítani az erdő öngyógyítási folyamatait és ezáltal egy stabilabb, hosszabb távon fenntartható erdőt létrehozni.
