Erősségek a magyar anyaföldön: A Sályi Latorvár varázsa A magyar táj gazdagsága és sokszínűsége nemcsak természeti szépségeiben, hanem történelmi emlékeiben is megmutatkozik. Ezen a különleges vidéken, Sály település közelében található a Latorvár, amely
Magyarország várairól szóló sorozatunk negyedig felvonásához érkeztünk, s ezúttal a mezőkövesdi járásban található Sályra látogatunk, hogy közelebbről is megismerjük a Latorvár történetét. Egyúttal egy ideig ez lesz most az utolsó rész, amely a mai értelemben vett Magyarország területére kalauzol minket, a következő három alkalommal elcsatolt részekre kalandozunk majd. A Sályi-patak völgyénél, Sály községtől 3 kilométerre található a településhez tartozó Latorpuszta, mely a középkori Váralja falu helyén terül el. Itt találhatóak a Bükk-vidék hegycsúcsai is, a Latorút felett, a Latorvár-tetőn, a legmagasabb ponttól délkeleti irányban épült mai alanyunk. A Latorvár mellett állt korábban egy vaskori földvár, illetve egy honfoglalás idejéből származó földvár, Örsúr is.
**Kilátás Latorvárból Sályra és a Kiterjedt Völgyre** Latorvár különleges történelmi jelentőséggel bír, hiszen egykor itt állt Latur, a hírhedt rablólovag erődítménye, amely a környékbeli utazók rémálma volt. A legenda szerint e helyszín a rablók és kalandorok otthona volt, ám az idők során várát lerombolták, és mára csupán egy falmaradvány őrzi a múlt emlékét. A népszerű hiedelem szerint Latorpuszta neve is ennek a hírhedt figurának állít emléket. A régészeti leletek tanúsága szerint Latorvár építése az Árpád-korra, pontosabban a 12. század végére, illetve a 13. század elejére tehető. Mivel a vár nem szerepel történelmi oklevelekben, valószínű, hogy nem volt kiemelkedő erősség, így mára csupán egy oldal fal maradt meg belőle. A vár minden bizonnyal az Örsúr nemzetség váraljai ágához tartozott; ez a nemzetség a honfoglalás kori földvárakat is magában foglalta. A 14. századra azonban a nemzetség elszegényedett, és a vár sorsa is megpecsételődött, mivel nem volt forrás a fenntartására. A 20. század folyamán sokáig huszita várként emlegették Latorvárt, de ez a nézet idővel megdőlt. Ha oklevelekben nem is találkozhatunk vele, térképeken azért fellelhető. Az 1777-es kiadású térképen, amely domborzati ábrázolás nélkül, "Lyán vár" néven szerepel, és az 1859-ben készült, már részletesebb térkép is említi, amely a vár falmaradványait is feltünteti. Ekkor már Latorvár emléke csupán a múlt árnyékaként létezett, míg a térkép Örsúr várát is ábrázolja.
Latorvár egy 1777-es térképen (forrás: varlexikon.hu) Latorvárnál többször is végeztek felméréseket, ásatásokat. 1982-ben találták meg a már említett kerámia leleteket. Holl Imre és Parádi Nándor kutatók szerint a vár egyetlen toronyból állt, a toronyhoz kapcsolódó kőfal - amiből a maradvány is látható - vagy egy palotarész, vagy pedig az udvart határoló fal volt. A maradvány 2,5 méter vastag, 4-4,5 méter magas. A vár területének átmérője 28, illetve 14 méter, a tornyot mára már nagyrészt feltöltődött várárok vette körbe a hegytető felől.
Latorvár 1910-ben nem vált jelentős szereplővé sem a török hódoltság idején, sem azt követően. Ebben az időszakban a település viszonylag háttérbe szorult a történelem színpadán. Ábrahám Barnabás - Kuruc.info Előző részek: - Erősségek a magyar anyaföldön - a döbröközi Werbőczy-vár - Erősségek a magyar anyaföldön - az ecsegi Ilonavár - Erősségek a magyar anyaföldön - a döbröntei Szarvaskő
