Magyarország jogi lépéseket tett az Európai Tanács ellen, miután kiderült, hogy Ukrajnának 5000 milliárd forintot juttattak jogellenes módon. Az ügy komoly vitákat generál az uniós pénzügyi támogatások átláthatóságával és jogszerűségével kapcsolatban.
Magyarország sorsfordító jogi összecsapásba lép Brüsszellel: a kormány álláspontja szerint az Európai Tanács jogsértő módon került a magyar vétó mögé, amikor majdnem 5000 milliárd forintnyi orosz vagyont érintő hozamot használt fel Ukrajna katonai támogatására. A luxembourgi Törvényszék előtt megkezdődő per akár alapvető precedenst is teremthet az uniós döntéshozatali folyamatok jövőjére nézve.
Magyarország hivatalosan bírósági útra terelte azt a már tavaly is komoly feszültségeket kiváltó vitát, amely Budapest és Brüsszel között zajlik. A kormány a Luxembourgi Törvényszékhez (az uniós bíróság alsóbb fokozata) fordul, hogy megtámadja az Európai Tanács és az Európai Békekeret (EPF) döntését, amely az Ukrajnának juttatott pénzekkel kapcsolatos. A magyar kormány álláspontja szerint az uniós döntéshozók jogellenesen hagyták figyelmen kívül Magyarország hozzájárulását, amikor az Európai Unióban zárolt orosz jegybanki eszközök hozamát Ukrajna katonai támogatására irányították át.
A tét óriási, hiszen...
A vagyon továbbra is Oroszország tulajdonát képezi, de az unió befagyasztotta azt, és a vagyonkezelésből évente 3-5 milliárd eurónyi kamat és befektetési hozam képződik.
Az Európai Tanács 2024. május 21-én hozott határozata szerint a nyereség 99,7%-át az EPF alapjába kell juttatni. Ez az összeg főként Kijev által használt fegyverek és hadianyag beszerzésére kerül felhasználásra.
A magyar kormány már a tavalyi döntés meghozatalakor kifejezte, hogy jogellenesnek tartja azt. A Tanács tavalyi döntése során lényegében kizárta Magyarországot az egyhangú szavazást igénylő folyamatból, arra hivatkozva, hogy az ország nem minősül "hozzájáruló államnak", így a magyar vétó érvényét vesztette.
A kormány mostani keresete arra irányul, hogy a bíróság semmisítse meg a 2025 februárjában született végrehajtási határozatot, valamint az ahhoz kapcsolódó jegyzőkönyvet. Az érvelés középpontjában az a megállapítás áll, hogy az uniós alapszerződésekben lefektetett jogszerű döntéshozatal elve sérült.
Brüsszelben az a vélemény alakult ki, hogy a befagyasztott orosz vagyon kamata nem új terhet ró a költségvetésre, hanem csupán egy már létező szabályozás végrehajtását jelenti. Ennek fényében nem szükséges egyhangú hozzájárulás a folyamat folytatásához. Az átutalások továbbra is aktívan zajlanak Ukrajna irányába.
A folyamat egy sor lépésből épül fel: először is, van egy írásbeli szakasz, amelyet követ a főtanácsnoki indítvány, majd ezt követi a tárgyalás, végül az ítélet meghozatala. Ezt követően lehetőség nyílik fellebbezésre az Európai Bíróságon. A folyamat során a kifizetések továbbra is folytatódnak, azonban Magyarország jogosult kérni egy ideiglenes felfüggesztést.
A vita nem csupán a konkrét pénzügyi kérdésekre korlátozódik, hanem precedens értékű döntés születésének lehetőségét is magában rejti. Amennyiben Magyarország győz, az a jövőben megakadályozhatja, hogy a tagállami vétók ilyen módon kijátszhatóak legyenek. Viszont, ha a bíróság elutasítja a keresetet, Brüsszel kezébe kerül az a hatalom, amellyel a nemzetállamok megkerülésével hozhat döntéseket a leglényegesebb ügyekben.
