A nyelvvizsgák iránti érdeklődés csökkent, és úgy tűnik, hogy egyre többen választják az idegen nyelvek mellőzését.
A nyelvvizsga elérése érdekében manapság sokan már lemondanak a próbálkozásról.
A tavalyi év adatai világosan mutatják, hogy jelentős mértékben csökkent azoknak a száma, akik a nyelvvizsga megszerzését tűzték ki célul - számolt be róla az Eduline.
Természetesen nem minden nyelvvizsgázó szerzi meg első alkalommal a kívánt bizonyítványt, és sokan úgy vélik, hogy ez nem feltétlenül a valós nyelvi tudásukat tükrözi. Azonban aggasztó tendencia figyelhető meg: míg egy évtizeddel ezelőtt még 130 ezren próbálták meg megszerezni ezt a fontos okmányt, tavaly már csupán 60 ezren vágtak neki a kihívásnak.
Az Oktatási Hivatal Nyelvi Akkreditációs Osztálya által közzétett adatok alapján az is egyértelmű, hogy még mindig az angol a legnépszerűbb nyelv, a vizsgázók több mint 80%-a ebből a nyelvből szeretett volna bizonyítványt szerezni a tavalyi évben, de ez végül csak valamivel több, mint 39 ezer vizsgázónak sikerült. Más idegen nyelvek azonban teljesen háttérbe szorultak, és egyre kevesebben tanulják azokat.
A szakértők szerint a nyelvvizsgaközpontok évek óta kevesebb jelentkezővel számolhatnak, hiszen a diplomaszerzés előtt álló fiatalok gyakorlatilag eltűntek a rendszerből. 2020-ban a kormány nyelvvizsga-amnesztiát rendelt el, így a koronavírus-járvány kitörését követően mindenki megkapta a diplomáját, akinek korábban ehhez már csak a nyelvvizsgája hiányzott.
Ebben az időszakban a diplomához jutás egyik alapvető követelménye a B2-es, középfokú nyelvvizsga teljesítése volt, amit a felsőoktatási törvény is előírt. 2022-re azonban jelentős változás történt: eltörölték ezt a kötelezettséget, annak ellenére, hogy az előző években az volt a cél, hogy a felsőoktatási intézményekhez való belépéshez is elengedhetetlen legyen legalább egy nyelvvizsga megléte.
A legújabb, 2024-es statisztikák szerint német nyelvből 7760-an tettek kísérletet nyelvvizsga megszerzésére. Emellett spanyol, francia, olasz és orosz nyelvekből is jelentkeztek vizsgázók, de számuk csupán néhány százra tehető. Finn nyelvből mindössze 7 vizsgát tettek, míg japánból még kevesebb, összesen csupán 2 bizonyítványt adtak ki.
A korábban népszerű holland nyelvből is csupán 29-en próbálták megszerezni a nyelvvizsgát, ami végül egy vizsgázót leszámítva mindenkinek sikerült, de jelentős visszaesés a korábbi évekhez képest. Az elmúlt 10 év adataival összevetve látszik, hogy 52 százalékos a visszaesés mértéke, és ez különösen a ritkább nyelveket érinti. Bár az idegen nyelvek ismerete továbbra is lényeges a munkaerőpiacon, mégis egyre kevesebben próbálják megszerezni a nyelvtudást bizonyító dokumentumot.
