A kis kutak nehéz időszakot élnek át: a márkátlan töltőállomások a 2022-es árstop következtében szerzett sebekből máig nem tudtak felépülni.

Tavaly a magyarországi üzemanyag-forgalom 1,2 százalékkal csökkent, elérve a 6,5 milliárd literes szintet - derült ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) legutóbbi jövedéki nyilvántartásának frissítéséből.

Az adat jelenlegi állapota a 2023-as, 5,7%-os visszaeséshez képest némi javulást mutat. Ugyanakkor a tavalyelőtti számokat szakértők leginkább az árstop hatásának tulajdonítják, amely a 2022-es, szintén 5,7%-os bővülés bumeráng-hatásaként értelmezhető. Ebből kifolyólag a mostani csökkenés valójában az árstop utáni piaci ingadozások lecsillapodásaként fogható fel. Érdekes módon a fogyasztott mennyiség a csökkenés ellenére is a valaha mért ötödik legmagasabb szintre emelkedett, miközben a rekordok jellemzően a 2019 óta eltelt éveket tükrözik, kivéve a 2020-as, pandémiás időszakot.

Ezen belül valójában csak a gázolajforgalom esett, mégpedig 2 százalékkal 4,5 milliárd literre. A kétmilliárd liter benzin ellenben 0,8 százalékos bővülés.

Az országos összesítés két fő tevékenységre épül: egyrészt a közkutak működésére, másrészt a nem nyilvános, nagybani telepek – mint például a tömegközlekedés, mezőgazdaság vagy katonai célú telepek – "közvetlen nagykereskedelmi" értékesítésére. Érdemes megjegyezni, hogy a Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ), amely a márkás "színes" töltőállomásokat képviseli, már január közepén közzéteszi saját statisztikáit. Ezen adatok figyelembevételével, a hazai kutak NAV-os nyilvántartásából levonva, részletesebb képet kaphatunk a nem a nagy láncokhoz tartozó "fehér" kutak piaci helyzetéről is.

A kisebb benzinkutakat is utolérte a GVH ellenőrzése.

Így elmondható, hogy míg a fehér kutak 2024-es, 1,6 milliárd literes adata 2,1 százalékos visszaesés, addig a nagy láncok tavalyi, 3,9 milliárd litere "csak" 0,6 százalékos veszteség. Bár a 2 ezer hazai töltőállomásból a színesek száma alig haladja meg a fehérekét, utóbbiak piaci részesedése csak 30 százalék. Míg tavaly a fehér kutakon vevőre talált 1,2 milliárd liter gázolaj 4,4 százalékos visszaesés, a félmilliárd liter benzin 3,9 százalékos ugrás. A MÁSZ adatai kevésbé szórnak: míg a színes kutak 2,3 milliárd literes gázolajforgalma 1,4 százalékos esés, addig a másfélmilliárd liternyi benzin fél százalékos emelkedés. A lényegében csak a gázolaj egymilliárd litert közelítő forgalmából álló közvetlen nagykereskedelem 1,7 százalékos visszaesést mutat.

A fehér töltőállomások azóta sem tudták visszanyerni 2021 előtti fejlődési ütemüket – nyilatkozta lapunknak Gépész László, a Független Benzinkutak Szövetsége (FBSZ) alelnöke. A helyzet fő okának az árstop időszakát jelöli meg, amikor a nagyobb láncok, amelyek kényelmesebben elérhetőek és szélesebb üzemanyagkínálattal rendelkeznek, sikeresen elcsábították a kis kutak hűséges vásárlóit. A kis töltőállomások számára nemcsak a hosszú távú szerződések jelentenek kihívást, de a nagyvevők is aggódnak amiatt, hogy egy újabb árstop esetén a kis kutak elsőként szembesülnének az üzemanyaghiánnyal – tette hozzá az FBSZ alelnöke. Az árstop következményeként jelentősen megcsappant a családi tulajdonú, helyi benzinkutak anyagi tartaléka, ami megnehezíti a fejlesztéseket és a kényelmi szolgáltatások bővítését. Ennek egyik szomorú jele, hogy a 0-24 órás nyitvatartású fehér kutak száma is drámaian csökkent. A kormány ráadásul nagyrészt eltörölte azokat az adókedvezményeket, amelyek korábban biztosították a piacvezetőkkel szembeni árelőnyüket. Bár jelenleg is jellemzően olcsóbbak, az árverseny előnyeik folyamatosan csökken. Gépész László példaként említette, hogy a tavaly év végén életbe lépett jogszabálymódosítás következményeként nem világos, hogy az üzemanyagkutakra vonatkozó 3 százalékos kiskereskedelmi adó megszűnt-e vagy sem. Mindezek hatására a kis kutak száma folyamatosan csökken – tette hozzá a szakértő.

Az árak folyamatosan ingadoznak, de a veszély mindig jelen van.

Január hónapban Magyarországon a benzin literenkénti ára átlagosan 635 forintot tett ki, ami 3 forinttal és fél százalékkal maradt el a környező országok árszintjétől - derült ki a KSH legfrissebb havi jelentéséből. A hazai benzin ára az elmúlt hónapban 18 forinttal emelkedett, míg a szomszédos országokban ez az érték 21 forinttal nőtt. A gázolaj ára 653 forintra rúgott, amely így 2 forinttal, 0,3 százalékkal bizonyult kedvezőbbnek a környező államokhoz képest. Míg itthon a gázolaj ára 20 forinttal emelkedett, a szomszédos országokban csupán 19 forinttal nőtt.

Ausztriában és Szerbiában mindkét üzemanyag, a horvátoknál és a szlovákoknál a benzin, Szlovéniában pedig a gázolaj drágább. Így Romániában mindkettő, Szlovéniában a 95-ös, Szlovákiában pedig a dízel olcsóbb. Az illetékes Nemzetgazdasági Minisztérium üdvözölte, hogy a hazai üzemanyagárak az előző hónapokhoz hasonlóan "megőrizték versenyképességüket". Ezt "Brüsszelben kiharcolt biztosítékoknak" tudják be, amivel vélhetőleg arra utalnak, hogy a Mol, uniós versenytársaitól eltérően, százhalombattai és pozsonyi finomítója számára, változatlanul vásárolhat a szankciók miatt a világpiacinál olcsóbb orosz nyersolajat. A szaktárca bízik az üzemanyagkereskedők együttműködésében, hozzátéve: ha a piaci folyamatok indokolják minden rendelkezésre álló eszközzel beavatkoznak.