Veszélyhelyzet állandó üzemmódban: a Facebook közössége izzik az eseményektől!
A kormány újabb 180 nappal hosszabbította meg a háborús veszélyhelyzetet, ami Brüsszellel való viszonyunkat is egyre feszültebbé teszi. A Facebook-kommentelők reakciói azonnal megérkeztek: míg egyesek a demokrácia sorsáért aggódnak, mások az uniós nyomásgyakorlást emelik ki. Persze, mindig akadnak olyanok is, akik a politikai helyzetből humoros helyzeteket kreálnak. Rovatunkban most is összegyűjtöttük a legélesebb, legmeglepőbb és legfurcsább hozzászólásokat, amelyek színesítik a diskurzust.
A közösségi médiában gyorsan és erőteljesen reagálnak az emberek a hírekre - néha indulatosan vitatkoznak, máskor humorral oldják a feszültséget. Beszóltam a Facebookon című rovatunkban hétről hétre összegyűjtjük, mely cikkeink váltották ki a legnagyobb visszhangot az Mfor és a Privátbankár Facebook-oldalán, és hogyan reagáltak rájuk az olvasók. Nem ítélkezünk, nem foglalunk állást, csupán megmutatjuk, hogyan csapódnak le a hírek a kommentmelőinkben.
A kormány 180 nappal, 2025. november 15-ig meghosszabbította a háborús veszélyhelyzetet, az orosz-ukrán háborúra és az abból fakadó humanitárius katasztrófára hivatkozva. A cél továbbra is a rendeleti kormányzás fenntartása, a kormány szerint gyors és hatékony nemzeti válaszokra van szükség a megváltozott európai helyzetben. A szükséges törvénymódosítást a Fidesz kétharmados többsége elfogadta, Sulyok Tamás államfő aláírta:
"Kati összefoglalta a látszólagos ellentmondást: 'Háborús krízis és a béke költségvetése'."
"Hogy nem unja még?" - tette fel a kérdést Emese, vélhetően arra utalva, hogy öt évvel ezelőtt, 2020. március 11-én hirdetett veszélyhelyzetet a kormány először a koronavírus-járvány megjelenése miatt.
Ez a kérdés politikai szempontból különösen jelentős, mivel ezzel a lépéssel a kormány bevezette a különleges jogrendet is. A kormány 30 napos időtartamra hirdethet veszélyhelyzetet, amelyet az Országgyűlés kétharmados többsége legfeljebb 180 nappal hosszabbíthat meg, akár korlátlan alkalommal is. A parlament ezt rendszeresen gyakorolja, legutóbb például 2023 novemberében, amikor a veszélyhelyzetet 2025. május 18-ig hosszabbították meg. A 2022-es választások után az Alaptörvény 10. módosítása keretében a kormány új veszélyhelyzetet vezetett be, hivatkozva az orosz-ukrán konfliktusra, amelyet azóta félévente megújít a kormánypárt többsége.
A Telex korábbi írásában rávilágított, hogy a háborús veszélyhelyzetre hivatkozva a kormány számos olyan intézkedést hozott, amelyek látszólag nem állnak összefüggésben a konfliktussal. Például lehetőséget kaptak az iskolák arra, hogy azonnal elbocsássák az engedetlenkedő tanárokat, vagy éppen ingyenessé tegyék a tűzijátékhoz szükséges közterületek használatát. Az Alaptörvény módosítása értelmében 2026-tól a kormány csak parlamenti felhatalmazással térhet el a törvényektől, amelyet hat hónapra, akár általános, akár specifikus területekre vonatkozóan is megkaphat.
Dezső nem bízik abban, hogy a kormány valóban csak novemberig hosszabbítja meg a háborús vészhelyzetet: "És ezután is így lesz! Amíg ez a brancs van hatalmon, addig marad is. Oszt jó napot."
Mihály talán még ennél is messzebb merészkedett: "A gondolataitokban háború dúl!"
Itt egy másik nézőpont: létezik egy újabb csatatér, ahol a kormány Brüsszellel, vagyis az Európai Unióval vív harcot, amelynek Magyarország is teljes jogú tagja. A Klasszis Médiához tartozó Privátbankáron bemutattuk, hogy a Financial Times értesülései szerint Brüsszel egyre komolyabb lépéseket tervez a magyar vétó megkerülésére az orosz szankciók kapcsán. Bár a hivatalos cél még mindig Orbán Viktor meggyőzése, a háttérben már készülődik egy "B terv": a szankciókat vámokkal és kereskedelmi szabályokkal tarthatják érvényben, hiszen ezekhez nem szükséges egyhangú döntés. Ez a lépés jelentősen csökkentheti a magyar kormány mozgásterét, még a szövetségesek támogatása mellett is. Az ír miniszterelnök hozzátette, hogy minden lehetséges eszközt be kell vetni Magyarország "megrendszabályozására". A REPowerEU-csomag részeként az orosz energia kivezetését is ezzel a módszerrel kívánják végrehajtani, amelyet a magyar kormány egykor maga is támogatt. A teljes cikk elérhető itt.
Beatrix így fogalmazott: "Orbán sosem érdemelte meg, hogy kesztyűs kézzel bánjanak vele. Szomorú, hogy az Európai Unió eddig ilyen nagy türelmet tanúsított."
"Jelenleg a brüsszeli mocsárban bujkál Hanyi Istók Ursula, akit elítélt az Európai Bíróság, mert ki kell adnia a Pfizer-korrupciós sms-eket. Gondoljuk, hogy figyelemelterelésként megy a parádé az úszóhártyás Ursula bűnöző és az ukrán gyarmati háttérhatalom segítségével, és a jövőben bele fognak kötni az élő fába is figyelemelterelésként" - kommentelte a Ferengik - Megszállott hajsza a pénz és a hatalom iránt nevű oldal, amit gyaníthatóan azért hozott létre valaki, hogy ne kelljen véleményét a saját nevével, arcával vállalnia (a ferengik a Star Trek-univerzum kapzsi, kereskedelemközpontú idegen fajai, akik számára a profit mindenek felett áll). Az oldalnak mindössze két lájkolója van. De hogy mire is utal a gyanúsan kamunak tűnő Facebook-oldal?
Az Európai Bíróság kimondta: az Európai Bizottság nem adott kielégítő és hihető indoklást arra, miért tagadta meg a nyilvánosságtól az Ursula von der Leyen bizottsági elnök és Albert Bourla, a Pfizer vezérigazgatója között váltott szöveges üzeneteket, amelyek a koronavírus-vakcinák uniós beszerzéséhez kapcsolódtak. A bíróság helyt adott a New York Times újságírójának kérelmének, aki az üzenetekhez való hozzáférést kérte. Az ítélet szerint a Bizottság nem hivatkozhat pusztán arra, hogy nem rendelkezik az üzenetekkel, hanem megalapozott indoklást kell adnia, miért nem lelhetők fel ezek a dokumentumok. Bővebben erről korábbi cikkünkben olvashat:
