Vesekő, szívproblémák és gyomorfekély: a mellékpajzsmirigy működési zavarai is okozhatják ezeket a gondokat.
A pajzsmirigy zavarai általában a figyelem középpontjában állnak, azonban fontos megemlíteni, hogy a pajzsmirigy lebenyei mögött négy kis mellékpajzsmirigy rejtőzik, amelyekről sokkal kevesebb információt találunk. Ezek a kis mirigyek kulcsszerepet játszanak a szervezet kalciumháztartásának szabályozásában, és bár nem annyira ismertek, mint a fő pajzsmirigy, hatásuk rendkívül fontos.
Dr. Békési Gábor PhD, az Endokrinközpont endokrinológusa részletesen kifejtette, hogy milyen következményekkel járhat, ha a szervezet túlzott hormontermelésben szenved.
A hyperparathyreosis, más néven mellékpajzsmirigy túlműködés, a mellékpajzsmirigyek működésének zavara, amely két fő formában létezik: elsődleges és másodlagos. Az elsődleges forma esetében a probléma magában a mellékpajzsmirigyben gyökerezik, tehát nem egy másik egészségügyi állapot következménye, mint például a veseelégtelenség vagy a felszívódási zavarok. Ilyenkor az egyik vagy több mellékpajzsmirigy túlzott aktivitására van példa, ami a parathormon (PTH) túltermeléséhez vezet. Ennek következményeként a vér kalciumszintje emelkedik, ami számos egészségügyi problémát idézhet elő.
A zavar elsődleges forrása leggyakrabban jóindulatú daganat a mellékpajzsmirigyben (adoma). Ezen kívül a mirigy hiperpláziája is előfordulhat, és ritkább esetekben rosszindulatú daganat vagy MEN szindróma is okozhatja a problémát.
A szérum másodlagos formájában a kalcium szintje alacsony, de még mindig a normális tartomány határain belül helyezkedik el. Veseelégtelenség esetén a foszfor szintje jelentősen megemelkedik, míg felszívódási zavaroknál eelem mennyisége éppen ellenkezőleg, nagyon alacsony. E két állapotban a parathormon szintje drámaian megugrik, gyakran a normális érték többszörösére nő.
Sok esetben előfordul, hogy az érintettek a tüneteiket más okokkal magyarázzák, ami miatt a diagnózis késlekedhet. A tapasztalt panaszok a következők lehetnek:
A hyperparathyreosis nemcsak a vesekő kialakulásához vezethet, hanem néha gyomorfekélyt és hasnyálmirigy-gyulladást is előidézhet. A vérben megemelkedett kalciumszint káros hatással van a gyomor és a hasnyálmirigy nyálkahártyájára, ami gyulladást és fájdalmat okozhat mindkét szervben.
Ha felmerül a mellékpajzsmirigy működési zavarainak gyanúja, az orvosok általában laboratóriumi vizsgálatokat indítanak, amelyek magukban foglalják a kalcium, foszfor, kreatinin, albumin és parathormon szintjének ellenőrzését. Magas parathormon (PTH) szint esetén elengedhetetlen a 24 órás vizeletgyűjtés és annak további vizsgálata, mivel ez segíthet feltárni a problémát kiváltó okokat. „A vizsgálati eredmények lehetővé teszik a különbségtételt az elsődleges hyperparathyreosis és a vesebetegségek által okozott zavarok között” – nyilatkozza dr. Békési Gábor PhD, az Endokrinközpont endokrinológusa. Ezen kívül az orvos hasznosnak találhatja a vese, hasi és pajzsmirigy ultrahangot, valamint különféle képalkotó eljárásokat és a csontsűrűség mérést is.
A mellékpajzsmirigy túlműködésekor jellemzően sebészeti beavatkozásra van szükség, amelyet követően a hormonszintek viszonylag gyorsan visszatérnek a normális szintre. Ha a secunder forma áll fenn, akkor az alapbetegség kezelésére is szükség lehet, de ha a körülmények megkívánják, az orvos a műtétet is javasolhatja kiegészítő intézkedésként.
