Valóban igaz, hogy a testünk sejtjei folyamatosan megújulnak, és körülbelül 7 évente a legtöbb sejtünk cserélődik. Ez a folyamat azonban nem minden sejtünkre vonatkozik egyformán. Például, míg a bőrsejtek viszonylag gyorsan regenerálódnak, addig a csontse
Bizonyára sokan hallották már azt a széles körben elterjedt hiedelmet, hogy az emberi test sejtjei minden hét évben teljesen lecserélődnek. Ez az érdekes állítás számos helyen visszaköszön, és sokan ezzel magyarázzák meg, ha az életükben nagyobb változás áll be éppen egy ilyen 7 éves ciklusnál. De vajon mennyire helytálló ez az elképzelés?
Röviden: nem. De mégis honnan jött ez a népszerű tévhit? Az egész valószínűleg egy 2005-ös tanulmányra vezethető vissza, amelyben új módszereket alkalmaztak az emberi sejtek öregedésének és élettartamának meghatározására. A cikk egyik szerzője azt állította, hogy ha az összes emberi sejtet figyelembe vesszük, akkor az átlagos élettartamuk körülbelül 7-10 év.
Ha az emberi test csupán egyetlen sejttípusból épülne fel, talán lenne némi alapja ennek a hiedelemnek. Azonban a valóság egészen más: testünk rendkívül sokféle sejtet foglal magában, mindegyik saját egyedi funkcióval, élettartammal és regenerációs képességgel. Vannak olyan sejtek, amelyek minden nap megújulnak, míg mások soha nem cserélődnek le.
Az emberi test bámulatos világa tele van billiónyi sejttel, amelyek folyamatosan osztódnak, regenerálódnak és megújulnak. Ahogy az idő múlik, ezek a sejtek öregszenek, sérülnek, és helyettük új sejtek jönnek létre. Ez a megújulási folyamat azonban nem lineáris, és nem is minden szerv esetében azonos: vannak olyan szervek, ahol a sejtek néhány héten belül teljesen kicserélődnek, míg mások, mint például a szívsejtek, életünk során velünk maradnak.
A gyomornyálkahártyán elhelyezkedő foveoláris sejtek, amelyek felelősek a nyálka termeléséért, mindössze 10 nap leforgása alatt regenerálódnak, ezzel védve a gyomrot a savas hatásoktól. Ezzel szemben bőrünk külső rétege 2-4 hét alatt újul meg, míg a vörösvérsejtek átlagos élettartama körülbelül 120 napot ölel fel.
Vannak azonban olyan sejtek is, amelyeket egész életünk során megőrzünk - ilyenek például a központi idegrendszer neuronjai. Ezért is számít komoly és végeleges állapotnak a gerincvelő- és agysérülés, hiszen sérült neuronok általában nem regenerálódnak. Ezek a sejtek az egész életünk során megmaradnak.
A bőr és a bélrendszer számos része rendkívül dinamikusan újul meg, általában csupán néhány hónap leforgása alatt. Ezzel szemben a májsejtek regenerációja sokkal lassabb ütemben zajlik, így körülbelül három év szükséges ahhoz, hogy teljesen megújuljanak.
Felmerülhet a kérdés: ha a bőrünk felső rétege 2-4 hetente teljesen megújul, miért maradhatnak meg egyes sebhelyek? Itt érdemes tudni, hogy a bőr kollagénből áll, amelyet fibroblasztok termelnek. Ha a bőr megsérül, fibroblasztok keletkeznek, amelyek hegkollagént termelnek, ami eltér a normál bőrkollagéntől. Ez a hegkollagén megmarad, ám a környező epidermisz folyamatosan megújul. (A sebek csak a magzati fejlődés során gyógyulnak be hegképződés nélkül, mert ekkor a bőr magzati kollagént termel.)
Hogy miért nem maradunk örökké fiatalok, ha egyszer a sejtjeink többsége néhány éven belül újakra cserélődik? Az igazság az, hogy az öregedés szempontjából nem az egyes sejtek kora a döntő tényező, hanem a test biológiai életkora, ami azt tükrözi, hogyan reagál a szervezetünk az idő előrehaladtával. Még akkor is, ha a szervezeten belül folyamatosan jelennek meg új sejtek, a szervek öregedése nem áll meg. A sejtosztódás folyamán fellépő másolási hibák miatt mutációk alakulhatnak ki, amelyek rövidítik a sejtek élettartamát és akadályozzák azok jó működését. Ezek a hibák azért jönnek létre, mert a DNS másolódása során elkerülhetetlenek pontatlanságok.
