Tálas Péter véleménye szerint Moszkva lehet a terrorfenyegetés hátterében.
A biztonságpolitikai szakértő a fenyegetés lehetséges okai közt megemlítette, hogy a támadók tesztelni akarták hazánk kiberbiztonságát, meg akarták nézni, hogyan reagálnak minderre a honi elhárítószervek. Tálas Péter szerint arra is kíváncsiak lehettek, hogy a magyar emberek mennyire esnek pánikba egy ilyen üzenet hallatán.
Egységben kell nézni a kelet-közép-európai országokat 2019 óta ért iszlamista színben játszó terrorfenyegetéseket, hiszen az elmúlt hat évben Magyarországon kívül Lengyelországot, a teljes Baltikumot, Szerbiát, Bulgáriát, Szlovákiát és Ausztriát is ért már bombarobbantást kilátásba helyező virtuális támadás - kezdte Tálas Péter. A biztonságpolitikai szakértő szerint a jelenlegi információk alapján minden kétséget kizáróan nem lehet beazonosítani, hogy honnan érkeztek az Allah és egy bizonyos iszlám kalifátus nevében robbantásokkal fenyegető levelek, amelyek miatt a korábban közölt adatokhoz képest is magasabb, összesen 308 magyarországi iskolát kellett a hazai bűnüldöző szerveknek átvizsgálni.
Ahogy a hirado.hu is beszámolt róla, a hatóságok alaposan átvizsgálták az összes érintett intézményt, de robbanóanyagot nem sikerült felfedezniük.
Az Index egy nyelvész véleményére hivatkozva arról számolt be, hogy a szöveg első változata valószínűleg egy szélsőséges arab propagandakiáltvány lehetett, amit gépi fordítással ültettek át magyarra. A fordítást ezt követően valaki magyarosította, a stilisztikai hibákat javította, miközben bizonyos nyelvi szerkezetek és kifejezések - például a "félelmet fogunk nyomni az arcotokra" - az érzelmi töltetük miatt megmaradtak.
Ezek a kifejezések az arab kultúrára vagy militáns csoportok propagandaszövegeire jellemzőek.
A szöveget a mesterséges intelligencia segítségével is kielemezte a szakértő. Az MI-elemzés szerint a "félelmet fogunk nyomni az arcotokra" kifejezés inkább szláv nyelvekre utalhat, például az oroszra.
Tálas Péter, a biztonságpolitikai szakértő, az orosz vonal lehetőségét is komolyan mérlegeli. Meglátása szerint a fenyegetés mögött álló motívumok között szerepelhet, hogy a támadók a magyar kiberbiztonsági rendszert kívánták tesztelni. Érdekelte őket, hogyan reagálnak a hazai elhárító szervek egy ilyen helyzetben, és azt is szeretnék tudni, hogy a magyar lakosság mennyire válik pánikba egy ilyen típusú üzenet hallatán. Tálas hangsúlyozza, hogy az iszlamista terrorszervezeteknek nincs valós társadalmi támogatottságuk Magyarországon.
Kijelentette: "A statisztikai elemzések alapján megállapítható, hogy Kelet-Közép-Európa nem számít a legfontosabb célpontnak az iszlamista terrorizmus szempontjából. Az iszlamista csoportok valódi terrorfenyegetést csupán azokban az országokban képviselnek, ahol jelentős muszlim közösségek élnek, mivel erőszakos akcióik révén csak ott tudják elérni politikai céljaikat." Hozzátette: az iszlamista terror jelenleg a legnagyobb félelmet kelti Európában. A szakértő ezért úgy véli, hogy valószínűbb, hogy valaki e mögé a veszély mögé rejtőzve küldte el a bombafenyegetést a hazai iskolák számára.
A hirado.hu kérdésére, hogy akkor ki állhat mindez mögött, a biztonságpolitikai szakértő azt válaszolta: vélhetőleg egy olyan külföldi szolgálat, amely a magyar reakciót tesztelte. Tálas Péter elképzelhetőnek tartja az orosz szálat, hiszen a Kreml bennünket, magyarokat is az ellenséges országok közé sorol, ráadásul a lengyel szakszolgálatok a 2019-ben ellenük végrehajtott hasonló támadást egyértelműen Moszkva művének tekintették.
