Szájer József intézete egy új szuverenitásindexet állított össze, amelynek eredményeként Magyarország a legszuverénebb országnak bizonyult.

A Szabad Európa Intézet legfrissebb mérőszámai szerint Magyarország kiemelkedett az Európai Unió tagállamai közül. Ezzel párhuzamosan a Szuverenitásvédelmi Hivatal "nyomásgyakorló szervezetként" azonosított egy olyan filmklubot, amelynek működését az NKA is finanszírozza.

A Szabad Európa Intézet egy részletes szuverenitásindexet készített, amelynek fő célja az országok szuverenitási állapotának összehasonlítása és elemzése. Ez a mérőszám nem csupán az egyes államok önállóságának jelenlegi helyzetét vizsgálja, hanem azokat a fenyegetéseket is azonosítja, amelyek kockázatot jelentenek szuverenitásukra – olvasható a Szájer József által irányított intézet weboldalán.

Egy ország szuverenitása szoros összefüggésben áll a pontszámaival: minél magasabb a pontszám, annál függetlenebb és önállóbb az adott nemzet. Ezzel szemben, ha az összpontszám alacsonyabb, az azt jelzi, hogy az ország nagyobb mértékben ki van szolgáltatva a külső hatásoknak és erőknek.

Az index létrehozásakor a figyelem az Európai Unió tagállamaira irányult, azonban a sokszínűség érdekében néhány, a nem uniós környezetből származó országot is bevontak a vizsgálatba. Ezen országok közé tartozik az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Indonézia, Izrael, Japán, Kanada, Kína, Oroszország, Svájc, Törökország és Ukrajna, amelyek sajátos méreteikkel, helyzetükkel és adottságaikkal fontos összehasonlítási alapot nyújtanak.

36 kérdés alapján értékelték az országok önállóságát. A témakörök között az alábbiak szerepelnek: alkotmányos rend, területi, pénzügyi szuverenitás, energiafüggetlenség, nemzeti vagyon, az önerő és fenntarthatóság, gazdaságpolitika, külgazdaság, társadalom, kultúra, identitás.

A vizsgált államok aktuális szuverenitási mutatószámait az intézet által szolgáltatott válaszok alapján állítottuk össze.

"Magyarországot mint referenciaországot emeljük ki, hiszen a jelenlegi magyar kormányzati irányvonal minden szempontból egy kifinomult, példaértékű, a 21. század követelményeinek megfelelő szuverenitáskoncepciót testesít meg, így tökéletes és valóságos példaként szolgál."

A szuverenitásindex eredményei alapján Magyarország kiemelkedő teljesítménnyel, 178 ponttal (89%-os arányban) vezeti az EU-tagok rangsorát. A második helyen Franciaország végzett 175 ponttal, míg Németország a harmadik helyet foglalja el 169 ponttal.

A nem EU-s országból származó adatok alapján az intézet Kínát emelte ki az élen, 190 ponttal. Ezt követi az Egyesült Államok 180 ponttal, majd Svájc 175 ponttal, és végül Oroszország, amely 174 pontot ért el.

Summázatuk szerint a szuverenitásindex fontos innovációja, hogy érzékeny a soft power eszközeire és az azokkal szembeni ellenállóképességre.

Az összetevő kiemelkedő megjelenítése részben magyarázza, miért tapasztalhatók süllyedő tendenciák számos nyugati nagyhatalomnál. Ahogy azt megfogalmazták, a globális technológiai vállalatokkal való szoros kapcsolat, az NGO-hálózatok által előmozdított politikai napirendek, valamint a médián keresztül felerősített belső politikai polarizáció mind hozzájárulnak ahhoz, hogy az államok mozgástere drámaian szűkül.

Eközben nyomásgyakorló szervezetként hivatkozik a Szuverenitásvédelmi Hivatal egy filmklubra, amelynek programjában szerepel egy transznemű tinédzserről szóló dokumentumfilm.

Az uniós források révén valósítják meg a politikai tevékenységet a nyomásgyakorló csoportok – hívja fel a figyelmet legújabb írásában a KineDokot szervező Anthropolis Antropológiai Közhasznú Egyesület, amely százezer eurót nyert el az Európai Uniótól. E támogatás célja filmklubok lebonyolítása, lehetőséget teremtve ezzel a társadalmi párbeszédek és a közösségi értelmezések előmozdítására.

A KineDok projekt nem csupán dokumentumfilmek vetítésére összpontosít, hanem fontos szerepet játszik a közösségépítésben és a szemléletformálásban is. A filmklub programjában helyet kapnak azok az alkotások, amelyek a progresszív ideológiák népszerűsítésére törekednek. Ilyen például a Magyarországon játszódó "Fanni kertje" című film, amely egy transznemű tinédzser életét és kihívásait mutatja be. A projekt célja továbbá a fiatalok iskolai érzékenyítése is, hogy tudatosabb, empatikusabb közösségek alakulhassanak ki.

A KineDok reagált erre, rámutatva, hogy számos pontatlanság van a szövegben. Közleményük szerint a Fanni kertjét iskolai programok során nem vetítették. Megemlítik azt a kimaradó információt is, miszerint az uniós támogatásokon túl a projektet a kezdetek óta támogatja a Nemzeti Kulturális Alap és a Miniszterelnökség is.

Fontos hangsúlyozni, hogy a KineDok egy ideológiailag független kezdeményezés, amelynek során a válogatás legfőbb kritériuma az, hogy olyan kiemelkedő minőségű és a filmes szakma által elismert alkotásokat mutassanak be, amelyek eljutnak a hazai és nemzetközi közönséghez.