Németországban vízibivalyok között száj- és körömfájásra utaló jeleket észleltek.
Hosszú évek óta először ismét felbukkant a száj- és körömfájás, ez a régóta ismert és aggasztó betegség.
Sajtóértesülések szerint Brandenburg tartományban három vízibivaly pusztult el, amit Hanka Mittelstädt tartományi mezőgazdasági miniszter jelentett be péntek reggel.
A Friedrich-Loeffler Intézet határozottan megerősítette a száj- és körömfájás előfordulását a három elhullott vízibivalynál. Az intézet tájékoztatása szerint az elmúlt évek során Németország és az Európai Unió mentes volt a ragadós száj- és körömfájás vírusától, hiszen az utolsó esetek 1988-ban történtek. Érdemes megemlíteni, hogy a száj- és körömfájás vírusa az emberekre nézve veszélytelen.
A Märkisch-Oderland körzetben a Friedrich-Loeffler Intézet és a brandenburgi állatjárványügyi szolgálat szakértői éppen a betegség forrását kutatják. Az érintett farmon a teljes állatállományt most szakszerű módon leölik és ártalmatlanítják.
A száj- és körömfájás (aphtae epizooticae) egy rendkívül fertőző, néha halálos kimenetelű betegség, mely a párosujjú patásokra jelent komoly veszélyt. E betegség kórokozója szarvasmarhákat, sertéseket, juhokat, kecskéket, bivalyokat és akár szarvasokat is megtámadhat. Érdekes módon, a vírus nemcsak a hagyományos mezőgazdasági állatokat érintheti, hanem ritkán, de elefántok és sünök is megfertőződhetnek. Az emberi megbetegedés rendkívül ritka, és ha előfordul is, csak enyhe tüneteket okoz; fontos megjegyezni, hogy az emberről emberre való terjedés nem jellemző.
A betegség lappangási időszaka 2-12 nap között változik. Az állapot magas lázzal indul, amely gyorsan, általában két-három nap alatt csökken. A fertőzött állat szájüregében hólyagok alakulnak ki, ami bőséges, csurgó vagy habos nyálzást idéz elő. Ez a jelenség jelentős fájdalmat okoz a táplálkozás során, ami étvágytalansághoz vezet, és ennek következtében a felnőtt állat hónapokig tartó fogyásnak indul. A végtagok is érintettek, mivel hasonló hólyagok jelennek meg, ami sántításhoz vezethet. A hímek esetében a herék megduzzadnak, míg a nőstények tejtermelése drámaian csökken.
Más tünetek között szerepel a fáradtság és a hidegérzet. Bizonyos helyzetekben azonban a tünetek teljesen hiányozhatnak, ilyenkor az állat hordozó státuszra tehet szert.
A betegség terjedhet egyik állatról a másikra, de akár a levegőben, emberi ruházaton, fertőzött takarmánnyal, nem hőkezelt hússal vagy nemi úton is. Az állatok a betegségből 2-3 hét alatt meggyógyulhatnak, de a járvány elkerülése érdekében inkább levágják őket.
