Szabályozásból stratégia: Hogyan formálja át a jogi megfelelés a vállalatok működési modelljét A jogi megfelelés nem csupán kötelezettség, hanem a vállalatok számára egy újfajta stratégiai lehetőséget kínál. A szabályozási keretek figyelembevételével a c
AI-boom, fintech innovációk, digitális transzformáció - Merre tart a bankszektor digitális fejlődése? Erről lesz szó május 27-én a Portfolio Financial IT konferenciáján! Regisztráció és részletek itt!
Gázmár Zoárd, az OTP Bank Compliance vezetője és ügyvezető igazgatója hangsúlyozza, hogy a szabályozási keretrendszer kulcsszerepet játszik abban, hogyan formálja át a vállalatok igényrendszerét a digitalizáció terén. A digitalizáció nem csupán egy önálló cél, hanem egyre inkább a globális szabályozási környezet következményeként valósul meg, amelyet a politikai döntéshozók határoznak meg.
Az elmúlt két évtized politikai trendje azt mutatja, hogy a szabályalkotás vált a politikai erő egyik legfőbb eszközévé, gyakran túlzó szankcionálással. A pénzügyi szektorban is tapasztalható, hogy egyre inkább általánossá válik az az információgyűjtési gyakorlat, amely alapján hatalmas mennyiségű adatot kell szolgáltatni szabályozói kérésre. A szabályozások volumene is folyamatosan nő: míg korábban pár magyarázat elegendő volt, addig ma már például a GDPR betartásához is több ezer oldalnyi dokumentációra van szükség. A különböző szabályozásoknak való megfelelés nemcsak jogi, hanem üzleti kihívás is, hiszen mindegyiket implementálni kell a napi gyakorlatba.
A konferencián Varga Zoltán, a Magyar Suzuki Operatív Igazgatója, aki a HR és Vállalati Szolgáltatások, valamint a Jogi és Compliance Ügyek területéért felel, hangsúlyozta, hogy a compliance kihívásait a vállalat működésébe integráltan kell kezelni. Kiemelte, hogy a Magyar Suzuki nem csupán egy autógyártó cég, hanem egy több ezer fős közösség, ahol elengedhetetlen, hogy minden munkavállaló megértse a megfelelés jelentőségét és előnyeit. A globális autóiparban élenjáró Magyar Suzuki Esztergomban több mint 3000 főt foglalkoztat, és évente 110 ezer járművet gyárt, amelyeket 123 országba exportálnak, így a compliance kérdései nemcsak lokális, hanem globális szinten is kulcsszerepet játszanak. "A compliance olyan, mint az autó fékrendszere: nem az előrehaladás akadálya, hanem a biztonságos gyorsulás garanciája" - tette hozzá Zoltán.
A compliance rendszerek nem csupán dekorációként szolgálhatnak, hanem élő, dinamikusan működő struktúrák, amelyek krízishelyzetekben is megállják a helyüket. "Egy alaposabb ellenőrzés során óriási szervezeti pánik törhet ki, ha a vállalat nem rendelkezik megfelelő gyakorlattal és felkészültséggel." Az előadásában hangsúlyozta, hogy a jogászok, különösen a fiatalabb generáció képviselői, nemcsak jelen kell, hogy legyenek a szervezeti megbeszéléseken, hanem aktívan részt kell venniük a folyamatokban, mint tanácsadók. A szervezeti bizalom alapja a láthatóság, a szaktudás és a példamutatás; ezek hiányában a compliance csupán egy adminisztratív teherként jelenik meg, nem pedig valódi üzletfejlesztő és biztonsági szereplőként.
A negatív sajtóhírek integrálása az ügyfélátvilágítási folyamatba kulcsfontosságú aspektus a megfelelés és a kockázatkezelés terén. Varga Eszter, a Dun & Bradstreet Senior Solution Sales Advisor-a, előadásában részletesen ismertette, miként tehetjük hatékonyabbá ezt a folyamatot digitális innovációk révén. A globális jelenlét és az országok közötti adatgyűjtés lehetőséget biztosít arra, hogy a vállalatok komplex céghálózatokat és tulajdonosi struktúrákat térképezzenek fel. Az egyedi, kilenc számjegyű DUNS-számok révén minden egyes vállalat könnyen azonosítható, így kapcsolati hálójuk is átláthatóvá válik.
A mesterséges intelligenciával támogatott rendszerek képesek másodpercek alatt naprakész gráfokat létrehozni, ezzel segítve a tranzakciós szintű ellenőrzéseket. A Dow Jones-szal való együttműködés révén egyetlen kattintással lekérdezhetők a szankciós listák, politikai érintettségek és egyéb kockázatok.
A negatív sajtóhíreket a Dow Jones 2013 óta gyűjti az AME-platformon keresztül, hiteles, állami forrásokra alapozva. A hírek öt kategóriába sorolva - pénzügyi, szabályozási, környezeti, társadalmi és versenyjogi - segítik a kockázatok azonosítását. A rendszer több nyelven és akár vállalatirányítási rendszerbe integrálva is elérhető. A felhasználók a Factiva platformon belépve 2012-ig visszamenőleg is kereshetnek negatív híreket. A hitelesség kulcskérdés: csak ellenőrzött, lezárt hatósági ügyek alapján kerülhet be egy hír az adatbázisba.
Ferenczi-Béky József, adatvédelmi tisztviselő, regionális adatvédelmi vezető, TESCO elmondta, hogy a digitális érettség a szervezeti felkészültség szintjét jelenti, különösen a vállalati kultúra és működés szempontjából. Ennek megítéléséhez két dolog szükséges: egyrészt ismernünk kell a digitális működés alapjait, másrészt őszintén fel kell mérnünk a jelenlegi állapotunkat. A digitalizáció egy széles spektrumot ölel fel - a papíralapú ügyintézés kiváltásától a mesterséges intelligencia alkalmazásáig. A cél, hogy világosan meghatározzuk, hol tartunk most, és mi az a reálisan elérhető következő lépcsőfok, amelyre felépíthető egy konkrét fejlesztési útvonal.
Nyeste Gergely, az adatvédelmi tisztviselő és tapasztalt compliance szakértő a Generali Biztosítónál hangsúlyozza, hogy a digitalizáció korában rendkívül fontos, hogy a munkavállalók magas szintű digitális kompetenciákkal rendelkezzenek. Ezen ismeretek segítségével képesek lesznek átlátni az általuk kezelt folyamatokat, és azok összefüggéseit más tevékenységekkel. Adatvédelmi szempontból ez különösen lényeges, hiszen az ügyfeleknek pontos és megbízható tájékoztatást kell nyújtani az adatok kezeléséről, átviteléről és a kapcsolódó partnerekről. A hatékony működés érdekében elengedhetetlen a különböző szakmai területek és a munkavállalók közötti aktív párbeszéd, amely elősegíti a folyamatok és az adatáramlások mélyebb megértését és nyomon követését.
Sulyok Márton, a Roche (Hungary) jogi és compliance vezetője hangsúlyozza, hogy a digitális érettség nemcsak a technológiai felkészültséget jelenti, hanem elengedhetetlen a hatóságokkal folytatott világos és érthető párbeszéd is. A vállalatok valódi érettsége csak akkor érhető el, ha képesek megfelelni a szabályozói elvárásoknak, és bizalmat tudnak kialakítani a digitális eszközök használatával kapcsolatban. A digitalizáció hatása iparáganként eltérő: míg a gyógyszerfejlesztés területén a változások fokozatosabbak, addig más szektorokban, mint például a receptpapír gyártás, gyors és dinamikus átalakulás figyelhető meg. A bizalom tehát kulcsfontosságú tényező a digitális megfelelés és az új technológiák elfogadása szempontjából.
Vári Csaba CIPP/E, CIPM, ügyvéd, Baker McKenzie előadásában kiemelte, hogy a technológiai fejlődés önmagában nem hoz áttörést, ha hiányzik mögüle a szervezeti kultúra és a tudatos fejlesztés. A digitalizáció - hasonlóan a jogi tanácsadáshoz - olyan befektetés, amelynek hiánya gyakran csak évekkel később válik nyilvánvalóvá. Kiemelte, hogy az oktatás szerepe egyre fontosabb: míg a GDPR csak javasolta, a kiberbiztonsági törvény már előírja a képzést, a mesterséges intelligencia rendelet pedig kötelezővé teszi az MI-ismeretek megszerzését.
A digitális átállás sikeressége nem csupán néhány munkavállaló képzésével vagy alkalmi projektcsapatok létrehozásával valósítható meg. Olyan állandó, keresztfunkciós munkacsoportokra van szükség, amelyek képesek hosszú távú együttműködésre. A digitalizáció tehát nem csupán technológiai kihívás, hanem egy komplex folyamat, amely az emberi és szervezeti érettség fejlesztését is magában foglalja. Bár a jogi szektor szigorú szabályozásoknak van alávetve, a Baker McKenzie irodája máris belevágott a Copilot rendszer használatába, amelyet az amerikai Microsofttal közösen alakítottak ki, figyelembe véve a szervezet speciális igényeit. A rendszerhez való hozzáférés azonban csak a belső képzés sikeres elvégzése után nyílik meg, amely több modulból áll, és sokkal mélyebb tudást nyújt, mint a hagyományos éves kötelező tréningek.
A Copilot számos területen támogatja a munkát: például segít a múltbeli projektek elemzésében az árazás megbecsüléséhez, vagy angol nyelvű e-mailek előkészítésében. Fontos azonban, hogy az eszközt körültekintően kell használni - hasonlóan egy kezdő ügyvédjelölthöz -, mivel nem minden feladatra alkalmas. A felhasználók promptolási útmutatókat is kapnak, amelyek segítségével pontosabb és hatékonyabb válaszokat érhetnek el. A tapasztalatok alapján a rendszer tanulása időt igényel, de komoly potenciált rejt magában - hasonlóan ahhoz, amikor az internet megjelent a munkahelyeken, és még nem volt világos, mire is lehet használni.
