Sárgaság – néha nem is a máj a felelős a problémáért.

Amennyiben a szemfehérjék vagy a bőr sárgás árnyalatot nyernek, érdemes elkerülni a találgatásokat: ez a jelenség mindenképpen orvosi beavatkozást igényel. A felnőttkori sárgaságról dr. Németh Alíz, a Hepatológiai Központ szakértője, gasztroenterológus, osztotta meg tudását.

A sárgaság akkor lép fel, amikor a bilirubin, a sárgás színű epefesték, túlzott mennyiségben halmozódik fel a véráramban. Ez a festék a vörösvérsejtek lebomlásának természetes következménye, hiszen a máj feladata, hogy kiszűrje és feldolgozza ezt az anyagot. A máj a bilirubint vízoldékonnyá alakítja, amely ezután az epével együtt a bélrendszerbe kerül. Ott a többsége a széklettel távozik, míg egy kisebb része visszaszívódik a bél falán keresztül. Ha azonban bármelyik lépés a folyamatban megakad, a bilirubin felhalmozódik a szervezetben, ami a bőr, a nyálkahártyák és a szemfehérjék sárgás elszíneződéséhez vezet.

Ezek a fázisok a sárgaság okának helye szerint különülnek el. A máj előtti fázisban nem magában a májban található a probléma, hanem valamilyen ok miatt (ami vizsgálandó!) erőteljesebb a vörösvérsejt pusztulás, ez emeli meg a bilirubin szintet. A máj eredetű sárgaság értelemszerűen a májból ered, elsősorban a hepatitisz, a májgyulladás okozhat sárgaságot. A máj utáni típus az úgynevezett elzáródásos icterus, ami az epefeldolgozás valamilyen zavarára utal. Legismertebb formája a Gilbert-kór, ami egy kezelést nem igénylő állapot.

Íme néhány a leggyakrabban előforduló kiváltó tényezők közül:

A sárgaság leggyakrabban vírusos májgyulladás következtében jelentkezik, lehet az akut vagy krónikus formában. A vírusok mellett azonban drogok és autoimmun betegségek is hozzájárulhatnak a hepatitisz kialakulásához, ezért fontos, hogy ezeket a problémákat megfelelően kezeljük.

Nyolc-tíz évnyi alkoholfüggőség már súlyosan veszélyezteti a máj egészségét, és számos komoly problémát okozhat, például májgyulladást vagy alkoholos májcirrózist. Ezen állapotok egyik figyelemfelkeltő jele lehet a sárgaság megjelenése.

Epekő, daganat és egyes májbetegségek is blokkolhatják az epevezetéket, amelyeken keresztül az epe az epehólyagból és a májból a vékonybélbe jut. A probléma jellegzetes tünete a sárgaság.

Bizonyos fájdalomcsillapítók, fogamzásgátló szerek, szteroidok és penicillin mellékhatásai között szerepelhetnek a májfunkcióval kapcsolatos problémák, amelyek sárgaság formájában nyilvánulhatnak meg.

A látható színeltérések mellett a laboratóriumi vizsgálatok segítenek megerősíteni az emelkedett bilirubinszintet - mondja dr. Németh Alíz, a Hepatológiai Központ szakértője, aki a gasztroenterológiai területen is jártas. - A következő lépés az, hogy feltárjuk a háttérben meghúzódó okokat, ehhez különböző vizsgálatokra van szükség. Ilyenek lehetnek például a hasi ultrahang, a máj szerkezeti vizsgálata, és súlyosabb esetekben akár biopszia is. Ezt követően kezdődhet el a szükséges kezelés. Fontos hangsúlyozni, hogy nem magát a sárgaságot kell orvosolni, mivel az csupán egy tünet, amely az alapbetegség kezelésével magától is javulhat. Az alapbetegség kezelése mindig az adott kórképtől függ, lehet gyógyszeres terápia, életmódváltás, gyógyszerváltás, vagy csak egyszerű megfigyelés. Súlyos májbetegség esetén pedig akár műtéti beavatkozásra vagy májátültetésre is szükség lehet.

Az újszülöttek körülbelül 70%-ánál a születés utáni negyedik napon élettani sárgaság lép fel. Ennek oka, hogy a magzati korban lévő vörösvértestek élettartama jóval rövidebb, és a születést követően nagyobb mennyiségük bomlik le. Az újszülött mája azonban még nem elég fejlett ahhoz, hogy a szétesett vörösvértestekből származó bilirubint hatékonyan lebontsa, ami miatt az anyag felhalmozódik a bőrben és a szemfehérjékben. Az élettani sárgaság akár több héten át is fennállhat, de a bilirubin lebontását kékfény-kezeléssel lehet támogatni.