**Putyinra várva: Három elképzelés a tűzszüneti javaslat utáni forgatókönyvekről** A nemzetközi politikai színtér folyamatosan változik, és különösen a legnagyobb hatalmakkal kapcsolatos események figyelmet érdemelnek. Most, hogy a tűzszüneti javaslat na

Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata. A cikkek a szerzők véleményét tükrözik, amelyek nem feltétlenül esnek egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával. Ha hozzászólna a témához, küldje el cikkét a [email protected] címre. A megjelent cikkek itt olvashatók.

Az elmúlt hetek még a megszokottnál is eseménydúsabbak volt az ukrajnai konfliktussal kapcsolatos lépésekben. Nem újdonság, hogy a terepet Donald Trump uralja, aki naponta tett újabb és újabb bejelentést, gyakran megcáfolva az előző nap mondottakat.

Vlagyimir Putyin viszonylag visszafogottan nyilatkozott. Üzeneteit apró, de jelentős részletek színesítették, és lényegében mindegyik arról szólt, hogy kész a tárgyalásokra, de kizárólag akkor, ha előzetesen minden követelését elfogadják.

Volodimir Zelenszkij nehéz időszakot élt át. Határozottan törekedett arra, hogy mérsékelje a Fehér Ház körüli botrány hatásait. E cél érdekében számos kompromisszumot kötött, és lényegében beleegyezett Trump követeléseibe.

A legérdekesebb fejlemény "Tettrekészek koalíciójának" megalakulása volt az, ami azt mutatja, hogy lassan, de talán biztosan ébrednek az európai hatalmak, és most hihetően arra készülnek, hogy az Egyesült Államok helyébe lépjenek Ukrajna megsegítésében, ahol csak tudnak.

Sok kihívás és megválaszolatlan kérdés vár még ránk.

A NATO-tagság egyelőre lekerült a napirendről, de ezzel együtt fennmarad az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciák kérdése. Erre számos megoldás létezik, legnagyobb valószínűséggel bilaterális alapon. De még az is elképzelhető, hogy végre rájönnek az okos politikusok, hogy

Az Európai Unión belül is lehetőség van biztonsági garanciák biztosítására - erre példa a 42(7) cikkely.

A kül- és biztonságpolitikai együttműködés kiemelése érdekében célszerű lenne ezt a területet elkülöníteni az általános ügyektől, valamint a csatlakozási tárgyalásoktól. Ez lehetővé tenné, hogy Ukrajna viszonylag gyorsan integrálódjon az Európai Unió ezen szegmensébe. Továbbá, az amerikaiakkal kötendő ritkaföldfémekkel kapcsolatos megállapodás is egyfajta közvetett biztonsági garanciát nyújtana, amely erősítheti Ukrajna nemzetközi pozícióját.

A megoldásnak mindezekre építve olyannak kell lennie, ami kielégítheti Oroszország jogos biztonsági igényeit. A nagy kihívás annak kezelése, hogy Oroszország ugyan nem tud pozitívan hozzájárulni Európa biztonságához - a legjobb, amit tehet, hogy nem avatkozik be -, de mégis lényegesen befolyásolja azt. Azt gondoljuk, hogy a kiút ebből az ebben a keretben feloldhatatlan ellentmondásból a keretek kitágítása: nem európai, hanem eurázsiai biztonságban kell gondolkodnunk, ahol Oroszország számos kérdésben pozitív hozzájárulást kínálhat (ha akar), ahol Európa biztonsági érdekeinek érvényesülésében komoly együttműködés lehetséges Oroszországgal, és viszont.

Ahogy korábban már említettük, a helyzet rendezése a közeljövőben nem tűnik megvalósíthatónak. Viszont lehetséges egy átmeneti együttélési forma kialakítása, amely során az elválasztó vonalat a jelenlegi frontvonal környékén húznák meg. Mindkét fél kinyilváníthatja, hogy a saját területét, valamint az általa birtokolt területeket illetően továbbra is fenntartja a saját álláspontját, ugyanakkor ideiglenesen elfogadja a meglévő állapotot.

Új koncepcióra van szükség. Egyrészt továbbra is szükséges egy elválasztó vonal, egy 30-50 kilométeres demilitarizált sáv létrehozása, ahová a békefenntartó erők zöme települ. A korábbi koncepcióktól eltérően azonban nem százezres nagyságrendű erőre kell gondolni, hiszen sokat technikai eszközökkel pótolni lehet. Másrészt viszont, tekintettel a háború eddigi menetére, szükség lesz ilyen erők telepítésére a fontosabb kormányzati központokba és a kritikus infrastruktúra egyes elemeibe (atomerőművek).

Számos más kérdést is meg kell majd oldani, amikre itt és most nem térünk ki. A fentiek a legfontosabbak, és ezek megoldása nélkül nincs tartós tűzszünet, nem is beszélve békéről. De ha ezeket sikerül megoldani, lehetséges a többi kérdés konstruktív megközelítése is. És fordítva is: előrelépés a "kisebb" kérdésekben (fogolycsere) segítheti a nagy kérdések megoldását is.

Ukrajna nehéz időszakon megy keresztül, és ezzel együtt mi is a kihívásokkal nézünk szembe. A helyzet nem reménytelen, de sokkal súlyosabbá vált, mint amire még két hónappal ezelőtt gondolhattunk.

Jelentős erőfeszítésekre lesz szükség, különösen az európai "Tettrekészek koalíciója" és Ukrajna részéről, hogy a fegyverszüneti folyamat elfogadható körülmények között valósulhasson meg.

Trumpban nem lehet bízni. Nem kell megijedni, mikor nagyon megdöbbentő dolgokat állít, de nem kell nagyon örülni akkor sem, amikor jókat ígér. Csak arra kell figyelni, hogy mit tesz. Mindezzel együtt nem szabad érzelmileg viszonyulni hozzá, a lehető legjobb együttműködést kell vele kialakítani.

Az a transzatlanti viszony, ahogy eddig ismertük az elmúlt 70 évben, már nem létezik. A közös értékek közül nagyon sok erodálódott, az "America first"-politika nyilvánvalóan Amerika pillanatnyi érdekeit az értékek elé helyezi. Hiába próbál Európa még kapaszkodni. Ezt egyébként jól teszi: itt Európán belül még mentsük, ami menthető. De az amerikai-európai együttműködés nem tekinthető adottnak: azt minden alkalommal, minden konkrét esetben ki kell harcolni.

Európa egysége ma már elengedhetetlenebb, mint valaha. Az európai civilizáció jövője múlhat ezen a közös törekvésen. Ennek érdekében elengedhetetlenné vált a NATO európai irányvonalának megerősítése, valamint a sokáig csak üres retorikaként megmaradt szavak mögé végre konkrét cselekvések sorát állítani. A cél egy tartós és hatékony együttműködés kialakítása az Európai Unió és a NATO között, amelyhez a washingtoni szerződés ötödik cikke és a lisszaboni szerződés 47(2) cikkelye kínálja a szükséges jogi keretet.

Kezdjük azzal, hogy Oroszország legvalószínűbb válasza az "igen, de csak abban az esetben, ha..." megközelítést fogja képviselni. A "ha" kitétel mögött olyan elfogadhatatlan feltételek húzódhatnak meg, amelyek nehezen kezelhetők. Valójában az orosz fél elvárja, hogy álláspontjukat minden lényeges kérdésben elfogadják, nem csupán a tárgyalások eredményeként, hanem mint a tűzszünet és az érdemi párbeszéd megkezdésének alapvető feltételét.

Ennek fényében a helyzet alakulása a következőképpen képzelhető el.

Csak egy dologban lehetünk biztosak: a bizonytalanság állandó kísérőnk. Nehéz idők előtt áll Ukrajna, és ez a kihívás nemcsak őt, hanem egész Európát is érinti.