Különleges esemény: Varjú László, a priuszos képviselő, mostantól hivatalosan is birtokba veheti mandátumát.

Kétségtelenül rendkívüli helyzet vár az országgyűlésre a héten: a mandátumigazolás után esküt tehet Varjú László (DK), aki Budapest 11. választókörzetében nyert mandátumot. Érdekesség, hogy a politikus tavaly másodfokon a Kúria jogerős ítéletét kapta az MTVA-székházban 2018-ban történt incidens miatt, továbbá választási csalás bűntettével is vádolják.

Bár a képviselőt harmadszor választották meg az angyalföldi körzetben, az esemény újra rávilágított arra a fontos kérdésre, hogy a magyar választási eljárás szabályai szerint a képviselői mandátum elnyeréséhez nem szükséges büntetlen előélet. Ugyanakkor, ha egy képviselő ellen jogerős bírósági döntés születik, akkor megfosztható a megbízatásától, ami különösen érdekes párhuzamokat vonhat a politikai felelősség és az állampolgári elvárások között.

Sajátos, hogy ez az paradox helyzet már a kormánypárti kétharmad előtt is világossá vált, így a 2026-os választások közeledtével Orbán Viktor kormányfő egy jogi megoldást vetített előre:

"A képviselő mandátumát egy bírói döntés alapján vonták meg, azonban most egy parlamenti időközi választás révén sikerült visszaszereznie azt. Ez a jelenlegi jogi helyzet. Érdemes elgondolkodnunk rajta, hogy a jövőben szeretnénk-e folytatni ezt a gyakorlatot, vagy inkább kidolgozunk valamilyen jogi keretet az ilyen helyzetek kezelésére."

A DK-s képviselő hosszas jogi csatározása során a párt vezetése koncepciós eljárásként értékelte a folyamatot. Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke, határozottan úgy véli, hogy a hatalom szándékosan próbálta megfosztani Varjut a mandátumától. "Ezek a hatalmon lévők nem tisztességesek, akik így támadtak ránk. A kormány szemetet csinál, és a bíróságot is gazemberség jellemzi" – fogalmazott Gyurcsány. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a hatalom végső soron rontott a saját helyzetén, hiszen Varjunak a mostani győzelmével sokkal kedvezőbb kilátásai vannak a 2026-os választásokra, mint ha békén hagyták volna.

A jelenlegi helyzet különleges dimenziókat ölt. Varjú visszatérése a parlamentbe nem csupán a kormánypártok számára jelentett érzékeny kihívást, hanem egyben a DK-frakció megerősödését is magával hozta. Érdekes módon, Varjú révén a Gyurcsány-párt lett az egyedüli politikai erő, amelynek frakciójában priuszos képviselő található, mindez pedig a vonatkozó választási jogszabályok következményeként alakult ki.

Ez a helyzet a rendszerváltás óta példa nélküli. 1990 óta mindössze két esetben ítéltek el országgyűlési képviselőt jogerősen szabadságvesztésre, de mindketten, a fideszes Várhegyi Attila és Lengyel Zoltán, önként távoztak a politikai színtérről. Várhegyi Attila már nem tölti be a szolnoki polgármesteri posztot, és ugyan visszavonult a politikai élet első vonalából, továbbra is jelentős kormánypárti háttéremberként tartják számon. Lengyel Zoltán pedig, miután átigazolt az MDF-hez, eltűnt a politikai élet színpadáról, és mára már a feledés homályába merült.

A helyzet összetett, különösen a 2010 óta tartó Fidesz-kormányzás időszakában, amikor a kormánypárt politikai képviselői közül többen korrupcióval vádolták meg őket, sőt, egyeseket el is ítéltek. Ezen politikai egyének sok esetben a politika alsóbb szintjeire vonultak vissza, vagy a civil szférába léptek, de voltak olyanok is, akik megválasztott települési vezetőként folytatták pályafutásukat. Ezt szemlélteti Simonka György esete, aki Pusztaottlaka korábbi polgármestereként, jelenleg alpolgármesterként tevékenykedik. Az ő mentelmi jogát 2018-ban felfüggesztette az országgyűlés, majd bírósági eljárás indult vele szemben, amely a költségvetési csalásokat érinti, különösen az Európai Uniós és magyar költségvetési forrásokat. Az ügyészség nyolc és fél év fegyházbüntetést kért az ügyében, amelynek bírósági eljárása még mindig folyamatban van.

2010-től 2022-ig volt kormánypárti országgyűlési képviselő Boldog István - aki ellen az EU-s fejlesztési támogatásokhoz köthető korrupciós bűncselekmény miatt indult vádemelés - a 2024-es választások előtt, már a bírósági eljárás alatt - családjára hivatkozva, vonult ki az országos politikából.

Nem fújt viszont visszavonulót Méhkerék polgármestere. Ismét Tát Margit lett a Békés megyei település polgármestere. Tát Margit és hét bűntársa 31 millió forintnyi uniós forrást csaltak el és ezért a Gyulai Törvényszék 2022 februárjában jogerősen elítélte a fideszes polgármestert és társait. Tát Margitot egy év tíz hónap, végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetéssel sújtották.

Ám ez nem rengette meg a méhkerékieket. A kormánypártok polgármesterjelöltjeként a szavazatok 75,32 százalékát szerezte meg. Egyetlen kihívója volt, a független Kozma Mihály 24,68 százalékkal végzett.