Orbán Viktor kijelentette, hogy Brüsszel a magyarok által befizetett pénzek legalább 20 százalékát Ukrajnának szánja.
A miniszterelnök a péntek reggelt ezúttal is a Kossuth rádióban kezdte. Orbán Viktor az elmúlt egy hét legfontosabb eseményeit összegezte.
Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádió népszerű "Jó reggelt, Magyarország" című műsorában ült le beszélgetni. A diskurzus középpontjában álltak a kárpátaljai magyar közösséget sújtó támadások, az orosz-ukrán konfliktus alakulása, valamint Brüsszel ukrán támogatási tervei is. A miniszterelnök részletesen kifejtette a kérdések jelentőségét és a magyar kormány álláspontját a régió jövőjével kapcsolatban.
A kormányfő a párbeszéd kezdetén nemzetközi szakértői csoportokra hivatkozott, akik úgy vélik, hogy Brüsszel költségvetési tervezete alapján a teljes pénzügyi keret 20-25%-át szándékoznak Kijevnek átutalni.
- hangoztatta a kormányfő.
Hozzátette: ezért kiabál mindenki az Európai Unió tagjai közül.
- jelentette ki Orbán Viktor, hozzátéve, hogy az Európai Bizottság kaotikus módon, zavaros döntések révén mozgathatja a költségvetési forrásokat. Szerinte a Bizottság nem rendelkezik világos vízióval az európai mezőgazdaság jövőjét illetően. E mögött az a szándék húzódik meg, hogy Ukrajnának kívánják átirányítani a pénzeszközöket.
Orbán Viktor kijelentette, hogy a migrációhoz hasonlóan a tagállamok uniós keretei is olyanok, mint egy fogság: ha egyszer beengedjük őket, nem tudjuk őket csak úgy eltávolítani. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy egy országot nem lehet egyszerűen kizárni az Európai Unióból. Szerinte, ha felvennénk egy nagyobb országot a közösségbe, azzal nem csupán a politikai táját alakítanánk át, hanem annak gazdasági nehézségei is ránk hárulnának. Ez pedig hosszú évtizedeken át folyamatosan elvonhatja a pénzügyi forrásokat tőlünk.
A miniszterelnök szerint meglepetést okoztak Brüsszelben azzal, hogy a kormány három ukrán katonai vezetőnek az uniós szankciós listára tételét kérték Sebestyén József halála miatt. Mint mondta, ez nem egy magyar, hanem egy európai probléma, hiszen Sebestyén József uniós állampolgár is volt.
- hangsúlyozta. Az unió nem az ukrán-magyar kapcsolatokra utalva helyez kilátásba büntetéseket, hanem az emberi jogok megsértéséért felelős ukrán vezetők ellen kíván szankciókat alkalmazni. Kiemelte, hogy Magyarország már alkalmazta a szükséges lépéseket három felelős személy ellen, amennyiben azokat kétoldalú megállapodás keretében szankcionálni lehetett.
