Rogán magyarázata nem teljesen összeegyeztethető azzal, amit a kormány állít a 13. havi nyugdíj eltörléséről.

A miniszter egy szakértői jelentésre hivatkozik, amelyben a 13. havi nyugdíj megszüntetéséről nem található információ. A dokumentumban csupán annyi szerepel, hogy esetleg bevezethető lenne egy felső határ a 13. havi juttatásra. Ez csupán egy a sok elképzelés közül, amely a kormány számára lehetőséget kínál a költségvetési nyugdíjproblémák kezelésére.

Brüsszel felszólította a magyar kormányt, hogy törölje a tizenharmadik havi nyugdíjat.

Ez a megállapítás is szerepet kap a kormány legfrissebb, az új gazdaságpolitikát érintő nemzeti konzultációjában. Az Európai Bizottság, vagyis "Brüsszel", határozottan elutasítja a kormány vádjait: november közepén a Népszava kérdésére közölték, hogy egyáltalán nem igaz az állítás, miszerint az EU-s intézmények a 13. havi nyugdíj eltörlését követelték volna.

A kormány továbbra is ragaszkodik álláspontjához. Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát irányító miniszter, nemrégiben a Telexnek nyilatkozott, és kijelentette, hogy a 13. havi nyugdíj eltörlését nem közvetlenül a Bizottság kérte, hanem a Bizottság által megbízott szakértők javasolták ezt a lépést a kormány számára.

Az Európai Bizottság felkérésére szakértők bevonására volt szükség, akik alaposan megvizsgálták a nyugdíjrendszer jelenlegi helyzetét, különös figyelmet fordítva a magyar rendszerelemzésre. Ezek a szakértők nemcsak a helyzetfeltárást végezték el, hanem konkrét ajánlásokat is fogalmaztak meg, köztük a 13. havi nyugdíj eltörlését is. Az Európai Bizottság pedig hangsúlyozta, hogy ezeket a javaslatokat komolyan kell venni.

- mondta Rogán december 2-án, a parlamenti meghallgatása utáni rögtönzött sajtótájékoztatón.

Rogán nem konkretizálta, hogy pontosan mely szakértőkre utal. Ezzel szemben Hidvéghi Balázs, a Kabinetiroda parlamenti államtitkára egy korábbi nyilatkozatában az OECD-nek tulajdonította a 13. havi nyugdíj eltörlésére vonatkozó javaslatot.

"A brüsszeli Bizottság megbízásából dolgozó OECD-szakértő egy sor intézkedés között világosan felvetette a 13. havi nyugdíj megszüntetésének lehetőségét" - nyilatkozta Hidvéghi novemberi Facebook-videójában.

Az OECD szakértőinek nyugdíjjelentésében azonban nem szerepel a 13. havi nyugdíj eltörlése.

A jelentés tíz különféle szakpolitikai lehetőséget tárgyal, amelyek célja a magyar nyugdíjrendszer fenntarthatóságának javítása. E lehetőségek között két javaslat foglalkozik a 13. havi nyugdíj intézményével. Érdekes módon, az extra juttatás eltörlése nem szerepel a javaslatok között; helyette azon elgondolás merül fel, hogy a 13. havi nyugdíjnak legyen egy maximális összege. Ezt a plafont a mindenkori átlagnyugdíj szintjén határoznák meg, ami azt jelenti, hogy azok, akik az átlagosnál magasabb nyugdíjat kapnak, kevesebb 13. havi nyugdíjra számíthatnának, mint eddig.

A kormány határozottan elvetette a javasolt megoldásokat, beleértve az OECD-jelentésben szereplő további szakpolitikai alternatívákat is. Azonban, ha a helyzet nem változik, a társadalom elöregedése miatt a jelenlegi nyugdíjrendszer fenntarthatósága egyre inkább megkérdőjelezhetővé válik, ami súlyos eladósodáshoz vezethet az ország számára.

A kormány elkötelezte magát amellett, hogy az EU Tanácsa által 2022 decemberében jóváhagyott helyreállítási terv keretében független nemzetközi szakértők bevonásával elkészít egy jelentést. Ennek célja, hogy feltérképezze a magyar nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatóságát érintő kihívásokat, és javaslatokat tegyen a megfelelő szakpolitikai lehetőségek kidolgozására.

A helyreállítási tervet hivatalosan a magyar kormány nyújtotta be, de előtte hosszan konzultált az Európai Bizottsággal. Arról nincs konkrét információnk, hogy a nyugdíjrendszerről szóló jelentés valóban a Bizottság kérésére került-e be a tervbe, de legalábbis nem életszerűtlen ez a forgatókönyv.

Az mindenesetre biztos, hogy a feladattal az OECD szakértőit bízták meg. A nemzetközi szervezet júliusban nyilvánosságra hozott, 'A magyar nyugdíjrendszer megerősítése' című jelentésében az áll, hogy "a magyar kormány kérésére" készült. A Lakmusznak az OECD közgazdásza és a jelentés egyik szerzője, Wouter De Tavernier megerősítette, hogy a kormány kereste meg őket.

A jelentés készítői szoros együttműködésben dolgoztak a magyar Pénzügyminisztériummal és az Államkincstárral is.

Részlet a jelentésből, köszönetnyilvánítás a magyar hatóságoknak. Forrás: OECD

A jelentés első körben megállapítja, hogy reformok nélkül a magyar nyugdíjrendszer hosszú távon nehezen lesz fenntartható.

A népesség elöregedése kétségtelenül a legfőbb tényező, ami ezt a helyzetet előidézi. Jelen állapot szerint Magyarországon körülbelül 5,8 millió ember tartozik a "munkaképes korú" csoportba, amely a 20 és 64 év közötti korosztályt öleli fel, míg a 65 év feletti lakosság száma körülbelül 2 millió. Az Eurostat legutóbbi előrejelzései alapján azonban 2070-re jelentős változások várhatók: a 20-64 éves korosztály létszáma 4,7 millióra csökken, míg a 65 év feletti népesség 2,6 millióra nő, ami a társadalmi struktúrák átalakulásához vezet.

Jelenleg a 65 év feletti lakosságra körülbelül három 20-64 év közötti személy jut, de a jövőben, 2070-re ez az arány már kevesebb mint kettő lesz.

Amennyiben a nyugdíjszabályok nem változnak, a demográfiai átalakulások következtében a költségvetés nyugdíjkiadásai jelentős növekedésen fognak átmenni.

Magyarország 2022-es adatai szerint a bruttó hazai termékének 7,7 százalékát fordította nyugdíjakra. Az Európai Bizottság előrejelzése alapján 2070-re ez az arány 12 százalékra nőhet. Ez a 4,3 százalékpontos növekedés a legmagasabb értékek közé tartozik az EU-ban, csupán Luxemburg és Málta előzi meg ebben a tekintetben.

A 2022-es évben Magyarországon az egészségügyi kiadások a GDP 4,4 százalékát tették ki. Érdekes párhuzamot vonva, 2070-re várhatóan a nyugdíjkiadások többlete eléri majd azt a szintet, amit jelenleg összesen az egészségügyi szektorra fordítunk.

Ezzel párhuzamosan, figyelembe véve, hogy Magyarország jelenleg az uniós keretek között viszonylag alacsony összegeket fordít a nyugdíjakra, a jelentős növekedés ellenére a GDP-arányos nyugdíjkiadások csupán néhány százalékkal lépnék túl az uniós átlagot.

A befizetett nyugdíjjárulékok az OECD-jelentés számítása szerint közben maradnak a mostani szinten, a GDP 6,8 százalékán, így a beérkező járulékok és a kifizetett nyugdíjak közötti különbség a GDP 0,9 százalékáról 5,2 százalékra nő 2070-re.

Az OECD szakértői arra figyelmeztetnek, hogy az elöregedés következtében jelentkező kiadások, különösen a nyugdíjakra fordított összegek, drámai módon növelhetik az államadósság mértékét. A prognózisok szerint, ha a kormány nem végez lényeges módosításokat a nyugdíjrendszerben, akkor a GDP-hez viszonyított államadósság 73,4 százalékról 2060-ra akár 200 százalékra is emelkedhet.

Jelenleg az EU-ban Görögországé a legmagasabb GDP-arányos államadósság 164 százalékkal. Az EU úgynevezett maastrichti kritériumai 60 százalékot irányoznak elő, Orbán Viktor pedig arról beszélt idén nyáron Tusnádfürdőn, hogy 30 százalék közelébe kellene levinni az államadósságot.

A nyári OECD-jelentés a nyugdíjrendszert érintő kihívásokat elemzi, és hangsúlyozza, hogy a problémák megoldása nem csupán családpolitikai intézkedésekkel lehetséges. Még ha sikerülne is megfordítani a születésszám csökkenését, és 2050-re a termékenységi ráta elérné a 2,1-es szintet a jelenlegi 1,51-ről, a nyugdíjjárulékok és a nyugdíjkiadások közötti szakadék 2070-ig alig csökkenne. A helyzet tehát sokkal összetettebb, mint elsőre tűnik, és átfogó megközelítést igényel.

Az OECD szakértői a nyugdíjrendszer reformjára tíz különféle politikai lehetőséget javasolnak. Az első nyolc javasolt lépés önálló intézkedésként értelmezhető, míg az utolsó két opció több intézkedés összevonásából áll.

Wouter De Tavernier hangsúlyozta a Lakmusznak, hogy javaslatokat egyáltalán nem tettek, csupán lehetséges reformokat írtak le, amik alapján a kormány cselekedhet.

Az OECD közgazdásza hangsúlyozta, hogy a 13. havi nyugdíj megszüntetése nem található meg a jelentésben.

Amennyiben a nyugdíjkiadások csökkentése a fő célkitűzés, akkor logikusan felmerül a 13. havi nyugdíj eltörlése mint lehetséges lépés. Elképzelhető, hogy a projekt során ezt a témát már érintettük a magyar hatóságokkal, azonban nem soroltuk fel szakpolitikai lehetőségként, és különösen nem ajánlásként a jelentésbe, amely az OECD hivatalos álláspontját tükrözi.

- írta nekünk De Tavernier.

Ellenkező irányban, a Nők 40 programot két alternatív forgatókönyv keretein belül is megszüntetnék.

De nézzük sorban az OECD tíz megoldási lehetőségét!

A szakértői jelentés nem állít fel egyértelmű preferencia-sorrendet a tíz opció között, viszont mindegyik szakpolitikai opciónál megadja, hogy az adott átalakítás a számítások szerint mennyivel csökkentené 2070-ben a költségvetés nyugdíjdeficitjét (a nyugdíjjárulékok és nyugdíjkiadások közötti különbséget, ami, mint láttuk, az előrejelzés szerint a GDP 5,2 százaléka lesz, ha minden változatlan marad a nyugdíjrendszerben).

Ebből a nézőpontból a kombinált 9-es opció kiemelkedően teljesít, hiszen 2,6 százalékos hozzájárulásával pontosan a felére csökkentené a hiányt.

A 13. havi nyugdíjplafon költségvetési hatása a 3-as opcióval holtversenyben a legalacsonyabb, mindössze 0,3 százalékos lenne.

A kormány idei októberi középtávú költségvetési tervében világosan kifejezésre juttatja, hogy "az Európai Bizottság nyomására felkért" szakértők ajánlásaival egyetérteni nem tud. Annak ellenére, hogy a helyreállítási terv előírja, hogy a szakértői jelentés alapján 2025 első negyedévének végéig szükséges lenne a nyugdíjrendszer átalakítása, a kormány álláspontja az, hogy ez a következő évtizedben nem indokolt lépés.