"Minisztériumi rendelet nyomán napvihar söpört végig, amely felforgatta a gazdasági tájat - Világgazdaság"

Közeledik a KÁT-kánaán, azaz a döntően naperőműveket segítő támogatási rendszer vége azok szerint, akik üdvözlik az Energiaügyi Minisztérium múlt pénteki rendeletét, amely szerint 5 éven át nem követi egy az egyben az inflációt az áram kötelező átvételi ára. Azok azok naperőművesek azonban, akiket ez érint, becsapva érzik magukat.

Felbolydult a hazai villamosenergia-piaci szereplők egy része, miután az Energiaügyi Minisztérium (EM) múlt pénteken közzétett rendelete szerint a kötelező átvételi rendszer (KÁT) jogosultjai által termelt áram árát a megelőző évi inflációra figyelemmel, a megelőző év kötelező átvételi ára alapján vagy a megelőző év kötelező átvételi ára alapján éves indexálással kell megállapítani. A rendelet megjelenése másnapján a naperőművesek megtudhatták, hogy a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal az idei kötelező átvételi ár 2,7 százalékos növekedését engedélyezte. A múlt évi infláció 3,7 százalékos volt.

Miért volt jó a KÁT?

A KÁT rendszer keretein belül 2016 végéig volt lehetőség támogatás igénylésére a megújuló energián alapuló villamosenergia-termeléshez – derült ki az EM pénteki nyilatkozatából. Az állam a fejlesztések ösztönzésére 20-25 éves átvételi kötelezettséget vállalt a tiszta forrásból származó áram meghatározott mennyiségére, inflációval összhangban növekvő árakon. Az eddig kiadott jogosultságok alapján túlnyomórészt naperőművek létesültek, amelyek összesen 3110 megawatt beépített kapacitással rendelkeznek. Az ipari méretű napelemes rendszerek teljesítménye 2025 elejéig várhatóan eléri a 4100 megawattot Magyarországon. Az 50 kW-nál nagyobb, nem saját célú naperőművek teljesítményének több mint háromnegyede tehát KÁT-támogatással valósult meg. Ezek a rendszerek 2049-ig képesek villamos energiát előállítani támogatott áron, és várhatóan idén érik el termelési csúcsukat, amelyet 2035-ig nagyjából stabil szinten tudnak tartani.

Már bőven rendelkezésünkre áll napelem!

A minisztérium döntését a zöldenergia szektorban tevékenykedő Green Cloud úgy értékelte, hogy az idei év fókuszában a megújuló energiaforrások mennyisége helyett inkább a minőségnek kellene dominálnia. Ennek a megközelítésnek különös jelentősége van, mivel

egyaránt hatással vannak a napenergia-szektor versenyképességére. A Green Cloud szakértői mindenképpen üdvözlendőnek tartják a KÁT-kánaán végét jelző pénteki bejelentést, egyúttal ismertették, hogy melyik az a négy kulcstényező, amelyek alapjaiban határozza az iparág jövőjét. A hazai vállalatok megújuló energiával, azon belül is napenergiával történő ellátása ugyanis az egyik leghatékonyabb formája a versenyképesség biztosításának, mert hozzájárul a karbon-kibocsátás csökkentéséhez, és a magas energiaárak ellen is alternatívát jelent. A megvalósítás azonban már többféle lehet, a működés kerete számos módon alakítható.