Nagy Márton bejelentette, hogy fellebbeznek a fővárosi hatóság által inkasszált 10,2 milliárd forint visszautalása ellen.

A Nemzetgazdasági Minisztérium legfőbb érve, hogy a kötelezettségeket mindenkinek be kell fizetnie.

Fellebbezünk! Az adók és a szolidaritási hozzájárulás megfizetése mindenkire vonatkozik! Budapest, mint az ország legvagyonosabb önkormányzata, nem a kistelepüléseket támogató szolidaritási hozzájárulás miatt került nehéz helyzetbe, hanem a felelőtlen gazdálkodás következményeként, amelyet a Karácsony-Tisza koalíció irányítása idézett elő. Ha volt forrás a Rákosrendező megvásárlására, akkor ugyanúgy legyen lehetőség a kötelezettségek teljesítésére is - írta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, hangsúlyozva, hogy a tárcája nem fogadja el a Fővárosi Törvényszék döntését, amely jogvédelmet nyújtott a fővárosi önkormányzatnak a Magyar Államkincstár (MÁK) 10,2 milliárd forintos inkasszójával szemben, és a pénz visszautalására is kötelezte Budapestet, kamatostul.

A tárcavezető szerint ugyanis a főváros helyi iparűzési adóbevétele 2019 óta 164 milliárd forintról közel kétszeresére, 322 milliárd forintra emelkedett, miközben nőtt az állami működési támogatás. - Szolidaritási hozzájárulással együtt is 93 milliárd forinttal több van Budapest zsebében - állapította meg.

A Nemzetgazdasági Minisztérium négy kulcsfontosságú érvet fogalmazott meg, amelyek alapján fellebbezést nyújtanak be a Fővárosi Törvényszék nem jogerős határozata ellen:

A beszedési megbízás nem tekinthető közigazgatási cselekménynek; a nettó finanszírozás keretében alkalmazott beszedési megbízás inkább egy pénzügyi és technikai elszámolási eszközként funkcionál.

A döntés szembemegy a Fővárosi Ítélőtábla korábbi végzéseivel, melyek egyértelműen kimondják, hogy az azonnali jogvédelem nem szolgálhat átmeneti fizetési könnyítést.

A Főváros előre tudhatta és tervezhette volna a szolidaritási hozzájárulás teljesítését, de ennek ellenére olyan költségvetést fogadott el, amely nem biztosította ennek fedezetét.

A Törvényszék határozottan elrendelte, hogy a beszedett összeg teljes mértékben kerüljön visszautalásra, annak ellenére, hogy az nem csupán a szolidaritási hozzájárulásból állt.

Nagy Márton hangsúlyozta, hogy a kötelezettségek teljesítése mindenkinek alapvető felelőssége.

Az ügy fejleményei széles körben ismertek. Karácsony Gergely főpolgármester sürgős jogi védelmet kért az inkasszóval szemben, miután a Kúria kötelezte a fővárosi vezetést a költségvetés módosítására. E korábbi nyilatkozatokban a főpolgármester és Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal képviselője is hangsúlyozta, hogy Budapest nem kívánja teljesíteni az 50 milliárd forintos, összességében 89 milliárd forintos szolidaritási hozzájárulást a központi költségvetésbe, mivel ez súlyosan veszélyeztetheti a város működését.

Budapest azonnali jogi védelmet nyert, és ennek következtében a Magyar Államkincstárnak vissza kellett utalnia az inkasszált 10,2 milliárd forintot. A bírósági döntés gyors hatása érvényesült, hiszen a Magyar Államkincstár már el is indította a szükséges folyamatokat, és a pénzösszeg már visszaérkezett Budapest számlájára.

Ezt a Kúrián Sára Botond főispán megtámadta, a legfelsőbb bírói fórum pedig a fideszes politikusnak adott igazat. Ezután kért jogvédelmet bírósági úton a főpolgármester, de a döntést meg sem várva a MÁK leemelt 10,2 milliárd forintot a fővárosi önkormányzat számlájáról.

Karácsony Gergely nyilatkozata szerint Budapest pénzügyi helyzete aggasztó fordulatot vett: az Orbán-kormány törvénytelen lépése következtében 10,2 milliárd forintot vontak le a főváros számlájáról. A főpolgármester figyelmeztetett, hogy ezzel veszélybe került a város működése, és sürgős jogi védelmet kért az ügyben. A Kúria döntése Sára Botond fideszes politikus javára született, ami tovább súlyosbítja a budapesti költségvetés már így is kritikus pénzügyi helyzetét.