Nagy István: A vírustörzs pakisztáni eredetű, azonban nem a Kisbajcson tevékenykedő pakisztáni szakemberről van szó.

Eredetileg háttérbeszélgetésnek indult, de a tárcavezető az Agrárminisztériumban tartott pénteki találkozón végül nem szabott gátat annak, hogy rögzítsük és idézzük az ott elhangzott szavait. Sőt, kérdezhettük is, így több, a tárcának korábban írásban elküldött felvetésünkre is választ kaptunk.

- közölte a szakpolitikus, jelenleg fertőtlenítési munkálatok zajlanak, de mivel a lappangási idő 14-21 nap, a jövő hétvége lesz a vízválasztó, lesz-e új kitörés. Ahogy Nagy István fogalmazott, "a társadalom egy része az egészet kamunak tartja", illetve "szentül meg vannak győződve az emberek, hogy ez egy mesterséges folyamat, amellyel a rovar- és műhúsfogyasztást készítik elő" - utalt a járvánnyal kapcsolatban terjedő összeesküvés-elméletekre.

Mint már jól tudjuk, hetek óta Magyarországot is sújtja a száj- és körömfájásjárvány, amely következtében eddig összesen 10 700 állatot, túlnyomórészt szarvasmarhát kellett elpusztítani. Az elhullott marhák maradványait részben a Bábolnán létesített dögkútban helyezték el a hatóságok; Kisbajcsról, Darnózseliről és Dunakilitiről összesen 5200 tetemet szállítottak erre a helyszínre.

A pénteki délelőtt folyamán az Agrárminisztériumban zajló háttérbeszélgetés váratlan fordulatot vett, amikor a tárcavezető engedélyezte, hogy az újságírók rögzítsék kijelentéseit. Ekkor derült ki, hogy Angliában összesen 6,5 millió szarvasmarhát kellett leölni, ami komoly aggodalmakat vet fel a mezőgazdasági helyzetről és az állattenyésztés jövőjéről.

A valóságban létező és rendkívül veszélyes helyzetek sokfélesége folyamatosan jelen van életünkben. Legyen szó természeti katasztrófákról, mint a földrengések vagy hurrikánok, vagy az emberi tevékenységből eredő fenyegetésekről, mint a háborúk vagy a terrorizmus, a veszély mindig ott leselkedik ránk. Az ilyen események következményei súlyosak lehetnek, és gyakran felkészültséget, gyors reagálást és közösségi összefogást igényelnek. Érdemes tehát tudatosan élni, és figyelni a környezetünkre, hogy minimalizálhassuk a kockázatokat és megóvhassuk magunkat és szeretteinket.

A miniszter véleménye szerint napjainkban az emberek egyre inkább eltávolodtak a természettől. Ezzel párhuzamosan hajlamosak humanizálni az állatokat, és nem tesznek éles határokat a háziállatok és a haszonállatok között, amelyeket eredetileg vágásra tenyésztenek. Ez a tendencia új kihívások elé állítja a társadalmat, hiszen a természetes kapcsolataink megértése és tisztelete elengedhetetlen a fenntartható jövő érdekében.

Nagy István reagált azokra a visszatérő internetes kritikákra is, melyek szerint szükségtelen az összes egészséges állatot levágni, ha az adott helyen csak egyetlen példány fertőzött. "Mindegyik állat vírushordozó, csak a legtöbbjük még tünetmentes, de ugyanúgy kibocsátja és terjeszti a vírust. Háromezer állat van egy légtérben. Ha van köztük egyetlen tüneteket mutató, akkor az összes többi is vírushordozó, tehát mindegyik fertőzött" - hangsúlyozta a miniszter, hozzátéve: nem lehet elkülöníteni a tüneteket mutató állatot, mert azzal csak növeljük a vírus kibocsátását.

Nincs bennünk szadista hajlam, hiszen empátiával és megértéssel közelítünk másokhoz.

- vette védelmébe a sokak által kegyetlennek tartott intézkedéseket.

A miniszter érvelése szerint a '60-as években a szarvasmarhák nem nagyüzemi keretek között éltek, hanem szinte minden faluban, sőt, akár minden portán megtalálható volt legalább egy tehén. Ennek köszönhetően az állatok izolálása és a betegségek kezelése lehetséges volt, bár az eredmények nem mindig voltak kielégítőek. Az immunitás ugyanakkor, még ha meg is alakult egy-egy egyedben, nem jelentett tartós megoldást, mivel a vírus továbbra is jelen volt. Akkoriban ez nem volt különösebben aggasztó, hiszen az állományok már eleve fertőzöttek voltak. Ma viszont, mivel az elmúlt ötven évben nem tapasztaltunk hasonló helyzetet, az európai állomány jelentős mértékben mentesült a vírusoktól.

Bár az állomány nagyszámú egyede talán életben maradna, a húsuk és a tejük már nem lenne alkalmas felhasználásra.

Arról is beszélt a tárcavezető, hogy miért fejlesztettek ki az elmúlt 50 évben vakcinát.