Mi teszi lehetővé, hogy jól éljünk? A Harvard által végzett globális kutatás érdekes és váratlan eredményekre bukkant.

A jólét, vagy boldogulás, ami igazán nem is adja vissza az angol "flourishing", azaz "virágzás" szót, amely nem egyszerűen boldogságot vagy sikert jelent, hanem a jóllét többdimenziós állapotát.

Az élet minősége mindannyiunk számára kulcsfontosságú, és nemcsak saját magunk, hanem a körülöttünk lévők jólétét is magában foglalja. Az otthonunk, ahol a mindennapjainkat töltjük, a környezet, amelyben élünk, az iskola, ahol tanulunk, a munkahely, ahol dolgozunk, és a barátok, akikkel megosszuk élményeinket—mind-mind hozzájárulnak ahhoz, hogy az életünk gazdag és tartalmas legyen. A harmonikus környezet és a támogató közösség nem csupán a személyes boldogságunkat növeli, hanem szoros kapcsolatban áll a körülöttünk élő emberek életminőségével is. Éppen ezért érdemes tudatosan építeni és ápolni ezeket a kapcsolatokat, hogy egy olyan közösséget formáljunk, amelyben mindenki jól érezheti magát.

Egyes államokban az emberek életminősége jelentősen magasabb lehet, mint más helyeken. De vajon mi áll a különbségek mögött? Mely tényezők befolyásolják leginkább az egyének jólétét? A Harvard egy 40 fős kutatócsoportja éppen ezt a kérdést tűzte ki célul, hogy feltárja, milyen tényezők játszanak kulcsszerepet az emberek életminőségének alakulásában. Emellett arra is kíváncsiak voltak, hogy vannak-e olyan lépések, amelyeket az egyének megtehetnek a saját életük javítása érdekében.

A Global Flourishing Study egy öt éven át zajló átfogó kutatás, amely során 22 különböző országból több mint 200 000 résztvevőt kérdeztek meg. A felmérés középpontjában az emberek életminősége áll, beleértve a boldogságot, az egészségi állapotot és a gyermekkori tapasztalatokat. Emellett az anyagi helyzetükről alkotott véleményüket is feltérképezték, hogy átfogóbb képet kapjanak a globális jólétről.

Az első eredmények azt jelzik, hogy világszerte a fiatalok helyzete sok esetben kedvezőtlenebb, mint az idősebb generációké. A fiatal felnőttek ma számos komoly kihívással néznek szembe, beleértve a mentális egészségügyi problémákat, a pénzügyi instabilitást és az életük értelmének keresését.

A felmérés adatai alapján megállapítható, hogy az 50 év felettiek általában sikeresebben navigálnak az élet kihívásaiban, mint a fiatalabb generációk.

de ez a minta nem volt általános. A fiatalabbak, többek között Indiában, Egyiptomban és Japánban, magasabb szintű jóllétről számoltak be, míg Lengyelországban és Tanzániában a jóllét az életkor előrehaladtával csökken.

A házasságban élő emberek gyakran arról számolnak be, hogy gazdagabb támogatói háttérrel, mélyebb kapcsolatokkal és tartalmasabb élettel rendelkeznek.

A felmérés alapján, ha az összes részt vevő ország átlagát nézzük, a házasságban élők átlagos jólléti pontszáma (7,34) jelentősen meghaladja a különélők (6,77) és az elváltak (6,85) eredményeit. A válaszadók a kérdésekre 0-tól 10-ig terjedő skálán adhatták meg véleményüket.

Azok az egyének, akik aktívan dolgoztak - legyen szó saját vállalkozásról vagy mások számára végzett tevékenységről - jellemzően nagyobb biztonságban és elégedettséggel élték mindennapjaikat, mint azok, akik csupán munkát kerestek.

A felmérés során összegyűjtött adatok alapján a részt vevő országok átlagos jólléti pontszámai azt mutatják, hogy a foglalkoztatottak (7,20) és a vállalkozók (7,28) általánosan elégedettebbek, mint a munkát keresők, akiknek pontszáma csupán 6,51-re rúg. A legmagasabb értéket a nyugdíjasok érték el, akik a legnagyobb elégedettséget mutatták.

Azok az egyének, akik heti rendszerességgel, akár többször is részt vesznek vallási istentiszteleteken, általában kedvezőbb eredményekről számolnak be a boldogulás különböző aspektusaiban. Ez a megfigyelés szinte minden országra érvényes, beleértve a rendkívül szekularizált helyeket is, mint például Svédország.

A kutatók felfedezték, hogy a vallási közösségek fontos szerepet játszanak az emberek közötti kötődések erősítésében. Ezek a közösségek nem csupán spirituális kapcsolatokat kínálnak, hanem támogatják a jellem fejlesztését, az erények formálódását, valamint a hit, a remény és a megbocsátás gyakorlását is. Mindezek együttesen hozzájárulnak ahhoz, hogy az egyének boldoguljanak és megtalálják a belső egyensúlyukat.

A felmérésben részt vevő összes ország átlagában

a boldogulási pontszámok magasabbak voltak azoknál, akik hetente többször jártak vallási szertartásokra (7,67), mint azoknál, akik soha nem jártak (6,86).

Világszerte a férfiak és a nők hasonló szintű boldogulásról számolnak be.

Indonézia kiemelkedően teljesít a jóllét terén, hiszen az ott élők számos szempontból, mint például az élet értelme és célja, a társas kapcsolatok, valamint a jellemfejlődés, kiemelkedő eredményeket mutatnak. A kutatás során Indonézia folyamatosan a legjobban teljesítő országok közé sorolható, mivel a legtöbb mutató alapján a legmagasabb pontszámokat érte el.

Mexikó és a Fülöp-szigetek szintén figyelemre méltó teljesítményeket értek el. Habár...

Ezekben az országokban a pénzügyi források korlátozottabbak, mint másutt, ám az emberek rendkívül erős családi kötelékekről, gazdag lelki életről és szoros közösségi összefogásról mesélnek.

Japán és Törökország alacsonyabb boldogsági mutatókat tapasztal. Japán gazdasága erős, ám az ottani lakosok alacsonyabb szintű elégedettségről és gyengébb társadalmi kapcsolatokra utalnak. E mögött valószínűleg a hosszú munkaidő és a felgyülemlett stressz áll. Törökország esetében pedig a politikai és pénzügyi nehézségek csökkenthetik az emberek bizalmát és biztonságérzetét.

Érdekes megfigyelni, hogy a jómódúbb országok, mint például az Egyesült Államok és Svédország, nem feltétlenül teljesítenek jobban a boldogság terén, mint néhány más nemzet.

A pénzügyi stabilitás szempontjából a teljesítményük figyelemre méltó, azonban az érzelmi és társas kapcsolatok terén már nem mutatnak ilyen kedvező eredményeket. A magasabb jövedelem nem feltétlenül garancia arra, hogy az emberek boldogabban élik az életüket. Az anyagi javak önmagukban nem pótolják a mélyebb emberi kapcsolatok és az értelmes élet keresésének fontosságát.