A Nemzetközi Űrállomás külső részéről mintát gyűjtenek, hogy az életre utaló nyomokat kutassanak a felszínén.
Ha az organizmusok képesek túllépni az űr zord kihívásain, az új fényt vethet az élet eredetének rejtélyére, és alátámaszthat egy olyan elméletet, amely régóta foglalkoztatja a tudósokat.
Izgalmas esemény előtt áll a NASA a Nemzetközi Űrállomáson (ISS): az asztronauták egy közelgő űrséta keretében mikrobiológiai mintákat kívánnak gyűjteni az űrállomás felszínéről. E kutatás célja, hogy feltárják, miként reagálnak és fejlődnek a mikrobák egy ilyen extrém környezetben, ahol a gravitáció hiánya és az űr zord viszonyai jelentős hatással lehetnek életfolyamatukra.
A mintákat egészen pontosan az ISS létfenntartó rendszereinek közelében fogják majd begyűjteni. Ebből kiderülhet, hogyan juttatja ki a mikroorganizmusokat az űrbe az ISS - már ha egyáltalán. A gyűjtött mintákat a Földön fogják kielemezni a NASA erre szakosodott programja keretében.
A Gizmodo elemzése szerint, bár a szkafandereket alaposan sterilizálják a küldetések előtt, az űrhajósok mikrobiomja tele van olyan létfontosságú mikrobákkal, amelyek nélkülözhetetlenek az egészségük szempontjából. Ezeket a mikrobákat nemcsak hogy nem lehet eltávolítani, de valójában nem is lenne helyes ezt tenni. Így amikor az űrhajósok elindulnak az űr felfedezésére, több trillió mikroorganizmust is magukkal visznek, nem is beszélve a rakományról és az általuk hozott élelmiszerekről.
A földivel szemben azonban az űrállomáson lévő mikrobiom elég más. A mikróbáknak ugyanis zord körülményeket kell elviselniük: a surgárzás és a mikrogravitáció is nehezíti a túlélésüket. Néhány azonban remekül veszi ezeket az akadályokat, sőt: amellett, hogy túlél, még szaporodni is képes.
Az egyedülálló környezet még olyan mikrobiális mutációkat is létrehoz, melyek a Földön nem is léteznek.
Ez az, ami a tudományos közösség figyelmének középpontjába kerül: a szélsőséges környezetekhez alkalmazkodott életformák. Az asztronauták rendszeresen gyűjtenek mintákat az ISS belső teréből, hogy feltérképezzék az űrállomás sajátos mikrobiomáját. A külső mintavétel kiemelkedően fontos, mivel az ISS szellőző rendszerein keresztül valószínű, hogy ezek a mikrobák az űrbe kerülnek, így nyomon követve az űrbeli élet rejtélyeit.
A külső minták eredményei egyúttal azt a hipozétist is alátámaszthatják, hogy az élet a galaxis más részein keletkezett, mielőtt elérte és "kolonizálta" volna a Földet. Ehhez azonban valamilyen "ősi mikrobának" túl kellett élnie a zord űri körülményeket, mielőtt eljutott volna a bolygónkra. Talán erről is többet tud majd a tudomány a minták kielemzése után.
