Horthy Miklós szerepe és hatása a magyar történelemben megkerülhetetlen, hiszen sokan az ő irányítása alatt élték meg az ország sorsfordító pillanatait. A korszak, amelyet vezetése alatt tapasztaltunk, számos vitát generál, de kétségtelen, hogy sokan úgy

Kenderes, a nagykunsági kisváros, jelentős helyet foglal el a magyar történelem lapjain: 1868. június 18-án itt látta meg a napvilágot Horthy Miklós, a nagybányai születésű férfi, aki az Osztrák-Magyar Monarchia hadiflottájának ellentengernagyi rangú főparancsnokaként szolgált, ami a szárazföldi haderőnél a vezérőrnagynak felel meg. Később Magyarország kormányzójaként vált ismertté, országa gyarapodása érdekében végzett tevékenységeit máig tisztelettel és hálával idézik fel az igaz magyarok.

A ma már több mint négyezer lakossal büszkélkedő Kenderes méltóképpen őrzi nagy szülöttének és családjának emlékét. Hálával tartozik, hiszen, ahogy egy fiatal hölgy fogalmazott, a kisváros minden vívmányát — az csatornázástól kezdve az út- és járdaépítéseken át a víz- és villanyhálózat kiépítéséig, valamint az iskolák, középületek, szociális és egészségügyi szolgáltatások létrehozásáig — a kormányzó úrnak köszönheti. E szavakat szívhez szólóan mondta: "kormányzó úr".

A helyi néprajzi gyűjteményben elérhető, Horthy Miklós nevét viselő tengerészeti kiállítás különleges betekintést nyújt a Monarchia hadiflottájának világába. A szerény belépődíj ellenében vezetéssel felfedezhető tárlat megidézi az 1917. május 15-i emlékezetes otrantói ütközetet, ahol a Novara páncélos cirkáló parancsnoka, Horthy Miklós sorhajókapitány, a Helgoland és Saida cirkálók támogatásával sikerrel vette fel a harcot a blokád alatt álló angol, francia és olasz hadihajó-ármádiával. A hősies összecsapás során Horthy megsebesült, öt repesz fúródott a lábába, de ez nem akadályozta meg abban, hogy hordágyról irányítsa a hadműveleteket, melyek végül fényes győzelmet hoztak. A kiállítás lehetőséget ad arra, hogy a látogatók közelről megismerjék a tengerészet bátor harcosait és a korabeli haditengerészet mindennapjait.

A tengerészeti kiállítás emeletén látható irredenta tárlat minden igaz magyar szívében lángra lobbantja a patrióta érzelmeket. A gyalázatos trianoni békediktátum eltörlését célzó revíziós propaganda számos emléke arra figyelmeztet minket, hogy a mai magyaroknak és a jövő generációknak is van egy szent kötelessége: fáradhatatlanul dolgozni a ma nyolc részre szaggatott Magyarország egységének és épségének helyreállításán, töretlen hittel, hogy minél előbb elérhessük a kedvező történelmi pillanatot.

A XIX. század első felében későbarokk stílusban épült, 2009-ben az Egyesült Magyar Ifjúság felejthetetlen összmagyar nemzetpolitikai táborának is otthont adó Halasy-Horthy-kastély sajnos megkopott az idők során, mivel 1945 után magtárként, később szakképző iskolaként és kollégiumként használták. Pedig az 1925-ben Kalin Ferenc építészmérnök tervei alapján a kormányzói reprezentáció szempontjainak figyelembe vételével átépített és kibővített kastély szemet gyönyörködtető, szívet melengető épület. A bejárat előtti parkban Horthy Miklós mellszobra áll, ezt a kormányzó úr által alapított Vitézi Rend állíttatta fel az 1993. szeptember 4-i újratemetés alkalmából pusztán anyagköltségért, miután Domonkos Béla szobrászművész és a talapzatot készítő Kondor Károly kőművesmester díjtalanul, ügyszolgálatból ajánlotta fel munkáját.

A szobrot körülvevő, közel százesztendős tiszafák hűségesen állnak, hiszen Horthy Miklós hozta őket az Adriától, hogy a tenger világának szelleme soha ne távolodjon el szülőföldjétől. A kastély bejáratát pedig két oldalról impozáns, szintén több évtizedes tölgyfák védik, amelyek évgyűrűikben a múlt titkait rejtik.

Sajnálatos módon a kastély belső tere szinte teljesen elvesztette eredetiségét, hiszen az 1944-es szovjet bolsevista megszállók alaposan kifosztották azt, ami csak volt. Minden értékes tárgyat elvittek, amit pedig nem tudtak magukkal hozni, azt egyszerűen máglyára rakták, és lángra lobbantották. Ennek ellenére az egykori szalon még mindig képes sejtetni, hogy milyen lehetett a kormányzó úr és családja mindennapi élete egy egészségesebb, magyar hagyományokkal teli világban. Reményt ad, hogy a kastély felújítása elkezdődött, még ha az csak részleges is. Hosszú távon azonban elengedhetetlen lenne a teljes rekonstrukció, beleértve azt is, hogy a kastélypark egyes részeit, amelyeket jelenleg egy agrárszakiskola használ, vissza kellene szolgáltatni. Itt lenne igazán megfelelő helye a néprajzi gyűjteménynek és a tengerészeti kiállításnak, amely gazdagíthatná a hely kulturális örökségét.

Kenderes egyik legfőbb ékessége a lenyűgöző műemlék vasútállomás, mely a neobarokk stílus jegyeit viseli magán. Az építményhez 1931-ben csatlakozott egy különleges kormányzói váró, ahol Horthy Miklós is várakozott a számára kijelölt különvonatra. E várakozások alatt rendszerint elbeszélgetett a menetrend szerint érkező vonatokra várakozó utasokkal, így kellemes társaságban teltek az órák. Az állomás 2020-ban teljes körű felújításon esett át, és ma már kiállítóhelyként funkcionál. Földszintjén egy érdekes, körülbelül negyedórás filmhíradó-összeállítást tekinthetünk meg, amely a két világháború közötti magyar vasútfejlesztéseket mutatja be. Érdekes adat, hogy az 1934-ben forgalomba állított Árpád sínautóbusz mindössze 70 perc alatt tette meg az utat a budapesti Déli pályaudvar és Komárom között, míg ma egy személyvonatnak ehhez közel másfél órára van szüksége.

Az emeleten található az egykori állomásfőnöki lakás, amely megőrzi az eredeti stílust a gyönyörű járólapokkal, csempékkel, mosdókkal és parkettával. A fal egy szakaszán megőrizték a restaurált eredeti díszítést, ami különleges hangulatot teremt. Ezen kívül, az egyik vitrinben büszkén áll a Magyar Királyi Államvasutak ikonikus 424-es szerkocsis gőzmozdonyának 1935-ben készült, 1:5 méretarányú modellje, amely a vasúti történelem iránti elkötelezettséget szimbolizálja.

Aki mély tisztelettel kívánja leróni kegyeletét a kormányzó úr előtt, az a Horthy család 1920-as évekből származó kriptájában teheti meg ezt. E különleges helyszínt a kenderesi református és katolikus temető határvonalán alakították ki, figyelembe véve, hogy a család férfiágon kálvinista, míg női ágon katolikus hagyományokkal rendelkezett. A kripta két oldalán impozáns, már mintegy százéves tölgyek állnak, míg az előkertben, levendulák között, ott látható a 1957. február 9-én, számkivetettségben, Portugáliában, Estorilban elhunyt kormányzó úr síremléke - emlékét az 1993-as újratemetéskor hazahozták, és számomra örökre felejthetetlen élményt jelentett.

A kriptában pihen Horthy kormányzó úr és felesége, Purgly Magdolna, valamint négy gyermekük. Közülük Magdolna tragikus módon, 1918-ban, mindössze 16 évesen, skarlátban hunyt el. Húga, Paulette, 1940-ben, 37 éves korában a tüdőbaj következtében vesztette életét. E családi tragédiák hatására a kormányzó számos tüdőgondozót alapított országszerte. Horthy István, a kormányzóhelyettes (a családban generációk óta az elsőszülött fiúk István nevet viselnek) 1942. augusztus 20-án hősi halált halt a szovjet fronon. Kisebbik fiuk, ifjabb Miklós, akit 1944 őszén Otto Skorzeny német deszantos parancsnok emberei raboltak el, túlélte szüleit; ő 1993 márciusában hunyt el. A család más tagjai mellett a kriptában nyugszik ifjabb Horthy István özvegye, gróf Edelsheim-Gyulai Ilona, aki 95 évesen távozott az élők sorából 2013-ban Angliában, valamint második férje, John Wallace Guy Bowden angol ezredes, aki 2002-ben halt meg.

Kenderes, még a csendes és megfakult hétköznapjaiban is, a történelem pulzusát hordozza magában. Minden igaz magyar számára felemelő élmény e földre lépni, és hogy ez a jövőben is megmaradjon, fontos lenne, hogy a történelmi emlékhelyek sorába emeljük. Így Horthy Miklós szülővárosa valódi nemzeti zarándokhellyé válhatna, amely irányt mutat a jelen és a jövő generációinak.