Mihályi Edit, a neves népdalénekes, akinek hangja és előadásmódja sokak szívét megérintette, tragikus hirtelenséggel távozott az élők sorából. Pályafutása alatt számos felejthetetlen pillanatot ajándékozott a közönségnek, és művészetével hozzájárult a mag
Amikor 1999-ben Balogfala akkori polgármestere, Csörnök György elindította a Csemadok alapszervezetének újjáalakítását, a fiatalok jövője volt a középpontban. Egyik délután azonban meglepő telefonhívást kaptam. Méry Margit, a Pátria Rádió népszerű néprajzi műsorainak örökifjú szerkesztője keresett meg, és a balogfali asszonykórus tevékenysége iránt érdeklődött.
A kérés után tett lépések következtek, és amikor néhány héttel később Méry Margit személyesen látogatott el falunkba, már egy működőképes asszonykórus várta őt. Ekkor még a Balogfalai Asszonykórus néven voltak ismertek. A Fürtöcskék név a polgármester javaslatának köszönhető, aki a falu új, szőlőfürtöt ábrázoló, vitatható hitelességű címerére pillantva jött az ötlettel. A név ellen bár voltak tiltakozások, végül mégis megmaradt, s idővel a balogfali női közösség védjegyévé vált. Mihályi Edit mesélt nekünk a Méry Margit által keresett elődkórusról is, amelynek első vezetője a tavaly elhunyt Balogh Margit tanítónő volt. Az oszlopos tagjai között találjuk Mihályi Editet, Miklós Erzsébetet, Pap Annát, Kovács Ilonkát, Kókai Zsuzsát, Balázs Editet, Balázs Katalint, Dósa Anikót, Csépe Ilonát, Lukács Margitot, Ríz Irmát, Balogh Manyikát, Jakubec Magdát, Telek Máriát, Dósa Katica nénit és Szabó Ágnest. A csapat számos alkalommal részt vett a Tavaszi szél vizet áraszt kerületi fordulóján, és még Nagykaposon is felléptek. Néhányan közülük csatlakoztak a Fürtöcskékhez, de fiatalok és idősebbek is akadtak, akik lelkesen fogadták a felkéréseket. Eleinte főként helyi rendezvényeken mutatkoztak be, de hamarosan a környező településekről is egyre több meghívást kaptak. Hosszú éveken át állandó résztvevői voltak a Gömöri Magyarok Kulturális Ünnepélyének is. Több önálló esttel is gazdagították a helyi kultúrát, ahol a néphagyományok és a hozzájuk kapcsolódó népdalkörök feldolgozásával megidézhettük a szénaboglyák, a kukoricafosztás és a szüret szokásait.
A csoport legnagyobb vállalkozása két önálló est volt, 2004-ben a farsangi (Farsang), míg hat évvel később a lakodalmi szokásokat (Bodnár Marika lakodalma) vitték színpadra, amelyekbe természetesen férfiakat is szép számmal bevontak.
A Farsang című előadásukkal sikeresen részt vettek a Szepsiben és Buzitán rendezett Egressy Béni Országos Színjátszó Fesztiválon, ahol büszkén hozták el a zsűri különdíját. A csoport emellett több alkalommal is benevezett a Bíborpiros szép rózsa országos népdaléneklési versenyre, és két ízben, 2004-ben és 2019-ben, a Dunaszerdahelyen megrendezett országos döntőbe is sikerült bejutniuk. Ezen kívül Mihályi Edit egyéni teljesítménye is kiemelkedő volt, hiszen ő is a döntőig jutott. A Fürtöcskék emellett kétszer részt vettek a magyarországi Cigándon zajló Kiemelt Népdaléneklési Versenyen, ahol egy alkalommal a csoport, míg egy másik alkalommal Editke néni értékes harmadik helyezést ért el.
A család tagjai ügyesen osztoztak a közösségi feladatokon, mindenki a saját területén tündökölt. Amíg ő a kultúra népszerűsítéséért dolgozott, férje, a nemrégiben elhunyt Árpi bácsi, a helyi focicsapat ügyeit intézte lelkesen. Ez a hagyomány tovább öröklődött, hiszen fiuk is a foci iránti szenvedélyét követte, míg menye, aki a helyi óvoda tanítónője, majd később igazgatónője lett, szintén aktívan részt vett a Fürtöcskék életében, és a Csemadok munkájában is jeleskedett. Az ő fiuk, Szabolcs viszont a fényképezés világát választotta hivatásául, kreatív szemléletével új dimenziót hozott a család örökségébe.
Az utóbbi években már nagyon sokat betegeskedett, s nélküle a Fürtöcskék is tetszhalott állapotba került. Az egyszemélyes falusi intézmény, Mihályi Edit súlyos örökséget hagyva maga után most végleg elköszönt.
