Január 1-je különleges nap, hiszen nemcsak az új év kezdetét jelzi, hanem a születések szempontjából is érdekes jelenségeket mutat. Ezen a napon a legkevesebb újszülött lát napvilágot, és ennek több oka is van. Először is, sokan a várandósság ideje alat

Nem kizárt, hogy a 2024-es év történelmi negatív rekorddal búcsúzik Magyarországon, hiszen az elmúlt 12 hónapban soha nem született ennyire kevés gyermek. Már a 2023-as év is csúcsot döntött a maga 85 200 újszülöttjével, ami 3,7 százalékos visszaesést jelentett a 2022-es évhez képest. Decemberi adatok még nincsenek, de figyelembe véve, hogy 2024 november végéig 71 094 gyermek látta meg a napvilágot, legalább 14 ezer újszülöttnek kellett volna érkeznie decemberben, hogy a születések elérjék a 2023-as szintet. Legutóbb 1976-ban tapasztalhattunk hasonlót, azóta viszont a születések száma drámai csökkenésnek indult, és több mint a felére visszaesett. A 2023. decemberi adatok szerint mindössze 6565 baba jött világra, ami 12 százalékos csökkenést mutat az előző évhez képest. A trendek és a meglévő adatok tükrében, a helyzet sajnos aggasztóan alakul.

A magyar népesség csökkenésének okait sokféleképpen magyarázzák: a kedvezőtlen és instabil gazdasági környezet, a járványok, a háborúk, valamint a mindennapok kiszámíthatatlansága mind hozzájárulnak ehhez a jelenséghez. Azonban az, hogy az év különböző hónapjaiban és napjaiban miért születik sokkal több gyermek, mint más időszakokban, már sokkal rejtélyesebb kérdés.

Azt gondolnánk, hogy nagyjából ugyanannyi gyerek látja meg a napvilágot az év minden napján. Ingadozhat persze évről évre, de sok év átlagában nincs nagy eltérés az egyes napok között.

Valójában nem is tévedhetnénk nagyobbat. Az újszülöttek között például a január 1-je számít a legkevésbé kedvelt dátumnak.

Hiába új kezdet, új élet, és a kitüntetett figyelem, hogy ki lesz az újév első babája, nincs tolongás, vannak olyan napjai az évnek, amikor majdnem 40 százalékkal több baba verekszi magát világra, mint az év első 24 órájában.

A KSH ötvenegy évet (1970-2020) felölelő statisztikája szerint születésre nem vágyott napok még a halottak napja, október 23., március 15., május 1., augusztus 20., november 7., április 4. is. Utóbbi két dátum 1988-ig, illetve 1989-ig a "nagy októberi szocialista forradalom" (az 1917-es oroszországi bolsevik hatalomátvétel napja, ami az európai naptár szerint novemberben történt), és Magyarország "felszabadulásának" állami ünnepe volt.

Figyelemre méltó, hogy április 1-je is megjelent a naptár különleges eseményei között. Bár a "Bolondok napja" nem éppen a legnagyobb ünnepek közé tartozik, és az eredete, valamint a jelentése is homályos, mégis sokak számára felejthetetlen élményeket kínál. Ez a nap nem igazán a születésnapok ünnepléséről szól, hanem inkább a tréfák és bolondságok időszakáról, ami minden évben lehetőséget ad arra, hogy egy kicsit nevessünk és elfelejtsük a hétköznapok komolyságát.

A népszerűtlen hónapok között egyértelműen a november a sereghajtó, egészen a 40. helyig - egy-egy októberi és decemberi naptól eltekintve - dominálja a legritkább születésnapok listáját. Még a hátrányos helyzetű február (a csak négy évenkénti 29 napjával) is orrhosszal ráver a szürke, borongós őszi hónapra. Mondani sem kell, hogy február 29-én születtek (és születnek) a legkevesebben, de ez a ritka különleges nap, adottságai miatt, nem indulhat a mindennapok születési versenyében.

A kontraszt érdekében érdemes megvizsgálni a leggyakoribb születésnapokat, és megfigyelhetjük, hogy ezek között egyetlen hivatalos ünnepnap sem található. Figyelemre méltó továbbá, hogy a júliusi és szeptemberi időpontok dominálnak az élen.

Ha a legkedveltebb hónapokat nézzük, az augusztus is kiemelkedő helyet foglal el, hiszen ezüstérmet nyert a népszerűség versenyében. Az elmúlt 50 év statisztikái alapján ugyanis...

Bár az augusztusi születésnap nem található a legnépszerűbb top-15 között, a három hónap dominanciája lenyűgöző. Az első 50 helyezettből csupán egyedül január és június egy-egy napja tör be a mezőnybe, ami jól mutatja, hogy mennyire kiemelkednek ezek a hónapok a születési statisztikákban.

Nem csupán hazánkban figyelhető meg, hogy január 1-jén meglehetősen alacsony a születések száma, hanem az Egyesült Államokban is hasonló tendencia tapasztalható. Ott azonban december 25-e, a karácsony, vezeti a születési statisztikákat, és csak ezt követi az új év első napja. A harmadik helyen december 24-e áll, melyet a negyedik helyezett, július 4-e, a függetlenség napja követ. Érdekes módon az amerikai gyermekek is sokkal nagyobb valószínűséggel látják meg a napvilágot a nyári hónapokban és szeptemberben, akárcsak nálunk.

Furcsa, egyöntetű és zavarba ejtő jelenség, amire elsőre nem is lehet sok mindent mondani. De csak elsőre.

Amennyiben figyelmen kívül hagyjuk a koraszüléseket, a hazai statisztikák alapján elmondható, hogy a legtöbb gyermek október, november és december hónapokban fogan. Ezt a jelenséget nehezen lehet más tényezőkkel indokolni, mint a hidegebb időjárás és a nappalok rövidülése. A párok ilyenkor hajlamosabbak a meghitt pillanatokra, hiszen kevesebb időt töltenek a szabadban, így a közös otthoni programok és az összebújás gyakrabban kerülnek előtérbe.

A következő év nyarán és szeptemberében, még ha ez a "boom" évtizedes távlatban látványosan is visszaesik, érdemes figyelemmel kísérni a változásokat.

Az ünnepnapokon való távolmaradás, sőt még a hétvégéken is, nem csupán a szezonális hatások következménye, hanem szoros összefüggésben áll az egészségügyi intézmények működésével, az orvosok és a személyzet munkaidejével. Sok leendő szülő és egészségügyi szakember úgy dönt, hogy a tervezett szüléseket a különleges alkalmak, mint például az ünnepek elkerülésével más időpontokra ütemezi. Éppen ezért előfordulhat, hogy január elsején és karácsonykor a legkevesebb újszülött látja meg a napvilágot.

Mit tud a Természet arról, hogy éppen melyik naptól kezdjük el az év számolását, és ünnepeljük azt, miközben az emberi történelem során annyi eltérő módszert alkalmaztunk a számolásra?

Arról nem is beszélve, hogy január többi napján rendesen megtelnek a szülőszobák, az év első hónapjában többen születnek, mint júniusban, január az 5. legszaporább hónap az évben. Amihez csak annyit lehet hozzáfűzni, hogy ezek szerint nemcsak a hidegre forduló idő, de a tavaszi kikelet is emeli a libidót, és azt is tudjuk, miért.