Hogyan fektessük be pénzünket? Az állampapírvásárlás alakulása a kamatok csökkenésével.

A 2025-ös év első öt hónapja jelentős átalakulások színhelyévé vált a lakossági megtakarítások piacán. A lakossági állampapírok továbbra is meghatározó tényezők a magyar pénzügyi tájképen, azonban a kamatfordulók és az átárazódások hatására a befektetők portfóliói egyre inkább sokszínűvé váltak. Az ingatlanpiacon is tapasztalható volt a mozgás, hiszen a lakossági állampapírokból származó felszabaduló tőke egy részét lakásvásárlásokra fordították. A Magyar Közgazdasági Társaság Pénzügyi Szakosztályának legutóbbi kerekasztal-beszélgetésén a szakemberek áttekintették az eddigi eredményeket, és elemezték a piaci trendek alakulását, valamint az állampapírpiaci kamatok változásait.

A lakossági állampapírok piaca, amely a befektetési jegyekkel és a forint betétekkel együtt körülbelül 13 ezer milliárd forintot képvisel, kiemelkedő szerepet játszik a megtakarítási formák között. Jelenleg nem valószínű, hogy a kamatok csökkenése után jelentős átalakulás történne ezen a területen.

Az állampapírok széles spektrumú elérhetősége lehetőséget biztosít arra, hogy a befektetők széles köre, akár kisebb összegekkel is, részt vehessen a megtakarítások piacán. Jelenleg a lakosság körülbelül 20 százaléka, azaz körülbelül 800 ezer háztartás birtokol állampapírokat, ami a megtakarítók közösségében kiemelkedő arányt képvisel.

- emelte ki a lakossági állampapírok iránti vonzalmat Banai Ádám, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója.

A 2008-2009-es gazdasági válság világossá tette, hogy az államadósság felépítése nem optimális, hiszen a devizahitel és a külföldi részarány túlzottan magas. Napjainkban az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) három alapvető pillérre építi finanszírozási tevékenységét: az intézményi piacra, ahol belföldi és nemzetközi befektetők vásárolják a magyar állampapírokat; a devizapiacra, ahol külföldi nemzetközi befektetők számára bocsátanak ki adósságot; valamint a lakossági állampapír piacra. Az intézményi befektetők részesedése 50%, míg a devizahitelek aránya 30%, a lakossági állampapírok pedig 20%-ot tesznek ki a teljes állományból.

A 2010-es évek végén elhatároztuk, hogy 10-11 ezer milliárd forint megtakarítást érjünk el. Ezt a célt már sikerült meghaladnunk, hiszen mostanra 13 ezer milliárd forintot tudhatunk magunkénak. Jelenlegi célunk pedig az, hogy a lakossági arány 20-25 százalék között stabilizálódjon a teljes adósságportfólión belül.

Hoffmann Mihály, az Államadósság Kezelő Központ Zrt. elnök-vezérigazgatója részletesen beszámolt a lakossági állampapírokat érintő célkitűzésekről.

Az elmúlt évtizedek során kiemelkedő eredménynek számít, hogy a lakosság szélesebb körei is egyre aktívebben bekapcsolódnak az állampapírpiac működésébe. Ma már a lakossági állampapírok részesedése az államadósságon belül körülbelül 20 százalékot tesz ki, míg 15 évvel ezelőtt ez a szám mindössze 2 százalék volt.

Jelenleg körülbelül 800 ezer értékpapírszámla található, és ha a babakötvényeket is figyelembe vesszük, akkor több mint 1 millió ember megtakarításáról van szó. Ez a helyzet nem csupán pénzügyi szempontból fontos, hanem társadalmi vonatkozásai is vannak.

Hoffmann Mihály felhívta a figyelmet a lakossági állampapírokat érintő társadalmi problémákra.

A PMÁP állománya 2024 végére elérte a 7000 milliárd forintot, míg a lejáró lakossági állampapírok összértéke körülbelül 2000 milliárd forintra rúgott. Ebből 500 milliárd forint a PMÁP-ot képviselte, míg a fennmaradó 1500 milliárd forint különböző egyéb állampapírokra vonatkozott. Az idei kamatfizetések összesen 1800 milliárd forintot tettek ki, ebből 1300 milliárdot a PMÁP kamatai adtak.

Amennyiben ezeket a számokat összegezzük, világosan kirajzolódik, hogy a lakossági állampapírok összértéke már jóval 10 ezer milliárd forint fölött jár. Érdemes megjegyezni, hogy a teljes, 13 ezer milliárd forintos állomány 80 százaléka az idei év első öt hónapjában jelentős mértékben változott.

Az idei évben a kamatfordulók és átárazódások jelentős hatással voltak a lakossági állampapírok piacára. Az első öt hónapban a lakossági állampapírok körülbelül 10-40 százaléka visszaváltásra került, amit a piacon zajló kamatváltozások és az inflációs várakozások magyaráznak.

A legintenzívebb tevékenység a PMÁP papírok körül bontakozott ki, melyek továbbra is vonzó lehetőséget kínálnak a befektetők számára. Ugyanakkor a BMÁP (Bónusz Magyar Állampapír) és a FixMÁP is egyre nagyobb érdeklődést keltettek, ami hozzájárult ahhoz, hogy a lakossági állampapírok portfóliója kiegyensúlyozottabbá váljon.

Hoffmann Mihály alaposan tanulmányozta a befektetési piacot.

Az állampapírokból származó pénz jelentős része a lakáspiacon landolt, ami körülbelül 300 milliárd forintos tőkét jelentett. Az utóbbi időszakban a lakáspiacon egyre intenzívebb aktivitás tapasztalható, és az ingatlanárak már az első negyedévben drámai módon, 15-20 százalékkal megugrottak. Ennek hátterében az állampapírokból felszabaduló források ingatlanvásárlásra történő átcsoportosítása áll, ami egy új trendet indított el a piacon.

A lakossági megtakarítások piacának alakulásáról szóló teljes kerekasztal-beszélgetést az alábbi linkentekintheti meg.