Mészáros Lőrinc bankja mostantól a Pécsi Tudományegyetem falai között működik.
Miseta Attila rektor és Barna Zsolt, az MBH Bank Nyrt. elnök-vezérigazgatója és a Pécsi Tudományegyetemet fenntartó Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány kuratóriumának elnöke az alapítvány és az MBH Bank Nyrt. együttműködési megállapodásának aláírásán, Pécsen, 2025. május 27-én - Fotó: Kacsúr Tamás / MTI
Május 27-én Miseta Attila, a Pécsi Tudományegyetem rektora, a MBH Bank Nyrt.-vel kötött együttműködési megállapodás aláírása során meglepő és szórakoztató gondolatokat osztott meg a közönséggel. Egy barátja családi vitáját idézte fel, ami ideológiai nézeteltérésekre vezetett, és ennek következtében az apa nem tudta biztosítani a fiának a várt anyagi támogatást. A viszály azonban nem tartott sokáig, és végül a családtagok kibékültek. "Ahonnan a pénz, onnan jön az ideológia is" - fogalmazott a rektor, ezzel utalva arra, hogy a pénzügyi háttér gyakran befolyásolja a világnézetünket is. A történet, bár elsőre viccesnek tűnt, a pénzügyi autonómiáról folytatott komoly beszélgetés közepette meglehetősen furcsán hangzott.
Az MBH Bank Nyrt. és a Pécsi Tudományegyetemet fenntartó Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány (UQA) május 27-én kötött hosszú távú stratégiai együttműködést. A bankról azt kell tudni, hogy az állam mellett jelentős részesedése van benne Mészáros Lőrincnek, illetve a Matolcsy családhoz kötődő Száraz Istvánnak is. A megállapodás szerint a felek gazdasági, digitalizációs, egyetemi infrastruktúra- és oktatásfejlesztési kezdeményezéseket valósítanak meg közösen.
Egy bank és egy felsőoktatási intézmény közötti megállapodás számos, kölcsönösen előnyös lehetőséget kínálhat. Azonban ebben az esetben a szerződés aláírása előtt már a kapcsolatuk is túlmutat a megszokott kereteken. Ugyanis az MBH és a PTE fenntartó alapítványának kuratóriumát ugyanaz a személy, Barna Zsolt irányítja. Az OTP-től Mészáros Lőrinchez átigázoló szakember két pozíciója nem ütközik egymással, és az esetleges érdekellentéteket szigorúan szabályozott keretek között kezelik – legalábbis az illetékesek álláspontja szerint. Ugyanakkor a gyakorlatban számos izgalmas kérdést vet fel ez az összefonódás, ami megér egy alaposabb megvizsgálást.
A megállapodás aláírása előtt Barna Zsolt kiemelte, hogy dedikált tanszék létrehozását is tervezik, amely közvetlenül az üzleti világ igényeihez és a legújabb technológiai trendekhez igazodva készíti fel a hallgatókat. "Gyakorlati oktatási lehetőségeket kívánunk biztosítani a bank keretein belül, és természetesen - ha közös számításaink később összeérnek - akár munkalehetőséget is. Emellett a rászoruló, de tehetséges diákokat is támogatni szeretnénk: a közgazdaságtudományi karral együttműködésben már ősztől ösztöndíjprogramot indítunk számukra" - jelentette be a bank vezére, aki korábban szintén a PTE hallgatója volt. Az is elhangzott, hogy az intézmények együttműködésének fontos pontja az egyetemi infrastruktúra fejlesztése lesz, de cél a PTE regionális és nemzetközi szerepének erősítése is.
Az egyetem sajtónyilvános eseményein ritkán megjelenő Barna Zsolt nem kívánt nyilatkozni a Telexnek, így Kutas Istvánhoz, az MBH kommunikációs ügyvezető igazgatójához irányított minket. Mivel a beszélgetés középpontjában a PTE számára kedvező megállapodás állt, érdeklődtünk arról is, miért előnyös ez a bank számára. Kutas elmondta, hogy a dolgozóik számára lehetőséget biztosítanak a PTE tréningjein való részvételre, így akkreditált képzésben részesülhetnek. Emellett hangsúlyozta, hogy a megállapodás lehetőséget teremt arra is, hogy a bank közelebb kerüljön a tehetséges munkaerőhöz. "Ha részt tudunk venni projektekben, akkor elképzelhető, hogy bankként, finanszírozóként is bekapcsolódunk ezekbe" - tette hozzá.
Arra a kérdésünkre, hogy a személyi összefonódások miatt nem merülhetnek-e fel érdekellentétek, akár összeférhetetlenség is, a kommunikációs igazgató azt válaszolta: elég szigorúan megírt együttműködési megállapodásról van szó, ami mindkét félnek előnyös lesz. Minderre pedig a társadalmi felelősségvállalási programjuk részeként tekintenek. Mivel a kuratóriumelnöki szerepéhez kapcsolódó kérdéseket is szerettünk volna feltenni Barna Zsoltnak, ezeket már írásban kellett eljuttatnunk az alapítványhoz.
Az Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány válaszában hangsúlyozza, hogy az együttműködés keretében "szigorú összeférhetetlenségi szabályok érvényesek a résztvevőkre, amelyeket a vonatkozó jogszabályok és a résztvevő szervezetek saját belső irányelvei határoznak meg". E szabályok betartását külső hatóságok és a belső ellenőrző mechanizmusok felügyelik. "Ha összeférhetetlenség merülne fel, az érintett személynek előzetesen értesítenie kell a döntéshozókat, és az érintett döntéshozatalban nem vehet részt" - tették hozzá.
A szóban forgó mechanizmus működésére vonatkozóan konkrét példát is felfedeztünk, hiszen az UQA kuratóriuma márciusban foglalkozott egy Barna Zsolttal kapcsolatos összeférhetetlenségi üggyel. A bankigazgató-kuratóriumi elnök nem vett részt a Javaslat háromoldalú stratégiai keretmegállapodásának és a pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó indikatív ajánlat elfogadásának szavazásában. Ezzel szemben a többi négy kurátor egyhangúlag támogatta a javaslatot.
Ez az összeférhetetlenség előrevetítette azt is, hogy Barna Zsolt aláírása nem is szerepelhet a dokumentumon, a kuratórium nevében Szili Katalin és Mikes Éva szignózott, a bankot Dobi Kitti humánerőforrásért felelős vezérigazgató-helyettes és Egerszegi Ádám általános vezérigazgató-helyettes, míg az egyetemet Miseta Attila rektor és Decsi István kancellár (és kurátor) képviselte.
Ezek után kíváncsian érdeklődtünk, hogy pontosan milyen témák szerepeltek a napirendi pontok között, valamint milyen egyéb kérdések merültek fel a kuratórium márciusi ülésén. A közpénzekből gazdálkodó és közfeladatokat ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány (kekva) üléseinek jegyzőkönyvei, valamint a hozott határozatok nem nyilvánosak, és az ülések időpontjai is csak 2024 májusáig érhetők el a hivatalos weboldalukon.
Az UQA álláspontja szerint nem vitatható, hogy közadatokról van szó, viszont véleményük szerint ezek csak a vonatkozó jogszabályok által meghatározott közérdekű adatigénylés keretein belül adhatók ki. Ennek megfelelően több kérdésben is benyújtottunk közérdekű adatigényléseket. A válaszok éppen a törvény által előírt határidő végén, 15 nap elteltével érkeztek meg, ám sajnos nem minden kért dokumentumot tudtunk megkapni. Érdemes megjegyezni, hogy a különböző közigazgatási szervek válaszadási szokásai jelentős eltéréseket mutatnak: van, aki a kötelező minimumot betartva reagál az adatigénylésekre, míg mások különös hangulatú, személyes iratbetekintést engedélyeznek, ráadásul a határidőn túl.
Az első kérdéseinket követően három héttel a PTE-t fenntartó alapítvány megküldte számunkra a megállapodás szövegét, ám a napirendi pontokat nem csatolták. Indoklásuk szerint túlságosan szűkre szabtak minket a kért információk körében, ráadásul a végső döntés sem azon a napon született, amelyet korábban megjelöltünk. Emlékeztetünk arra is, hogy az ülések időpontjai kizárólag 2024 májusáig lesznek elérhetőek az UQA weboldalán.
A megállapodás keretein belül, a már ismert részleteken túl, a részt vevő szervezetek az egymás védjegyének és logójának használatáról is megállapodtak. A megállapodás céljaként az "UQA és az Egyetem pénzügyi működési hatékonyságának erősítését" tűzték ki, de talán a legérdekesebb aspektus az "Innovatív, optimalizált banki szolgáltatások biztosítása az Egyetem és az Alapítvány számára". E célok részleteiről egyelőre nem áll rendelkezésre sok információ, de a jelek arra utalnak, hogy a bank új intézményi, valamint lakossági ügyfelek vonzására törekedhet. Az alapítvány esetében az MBH számára könnyebb lehet a helyzet, mivel a pénzforgalom alacsonyabb szintje és a beszerzési értékhatárok miatt egyszerűbb a szolgáltató váltása. Az Egyetem és az OTP között korábban megkötött, a nyilvánosan elérhető dokumentumok szerint májusban lejárt szolgáltatási szerződés viszont új közbeszerzési eljárást igényelne. Jelenleg azonban nem találtunk nyomokat ilyen nyílt eljárásokról a közbeszerzési rendszerekben.
A felsőoktatásban zajló modellváltás átláthatatlansága mellett az egyik legkomolyabb kifogás az, hogy az egyetemeket és főiskolákat fenntartó alapítványok vezető testületeit a megalakulás pillanatában pártpolitikai érdekek szerint alakították ki a döntéshozók. A Qubit áprilisi elemzése alapján a 21 közalapítvány 104 kuratóriumi helyéből 42-t fideszes vagy a NER-hez közel álló tagok töltenek be.
A PTE-t fenntartó UQA esetében a helyzet különösen figyelemre méltó, mivel jelenleg három kormánypárti politikus – Szili Katalin a KDNP-től, valamint a fideszes Decsi István és Mikes Éva – mellett Matolcsy György unokatestvére, Szemerey Zoltán, valamint a Mészáros Lőrinccel kapcsolatban álló Barna Zsolt is betölt pozíciót. Így az UQA teljes mértékben a NER elveivel összhangban lévő személyekből áll.
Barna már a novemberi megválasztása előtt is aktívan részt vett a Dunaújvárosi Egyetemért Alapítvány kuratóriumában. A jelenlegi jogszabályok szerint ez egyáltalán nem ütközik az összeférhetetlenségi szabályokba, tehát egy személy lehet egyszerre kuratóriumi tag és elnök két különböző, felsőoktatási intézményeket támogató vagyonkezelő alapítványban. Megkérdeztük, hogy az Európai Bizottság kifogásainak megoldása érdekében, változó jogi keretek között, melyik kuratóriumot választaná Barna Zsolt. "Az elnöki döntést elsősorban az a szempont befolyásolná, hogy melyik alapítvány tevékenysége járul hozzá a legnagyobb mértékben a társadalmi hasznossághoz" - válaszolt az alapítvány.
Érdekes, hogy Decsi István, Pécs volt fideszes alpolgármestere, egyetemi kancellári pozíciója mégsem ütközik a kuratóriumi tagságával. A korábbi kuratóriumi elnök, Bódis József, aki beosztott munkatársként tevékenykedett az egyetem egyik klinikáján és a humán reprodukciós intézetben, szintén kapott fizetést mindkét helyen, miközben ő volt a főnökei felett. Ezen felül Bódis, mint a felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkár, ő irányította a felsőoktatás modellváltását, és ebben az időszakban vált a Pécsi Tudományegyetemet fenntartó Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány kuratóriumának elnökévé. Lemondása óta sem távolodott el az alapítványtól, hiszen novemberben elnöki főtanácsadóként folytatta a munkáját.
Információink szerint Barna érkezése jelentős változásokat hozott az UQA működésében, hiszen a bankár menedzserszemlélete új irányt adott az alapítvány vezetésének. Érdeklődtünk arról is, hogy mit takar a "piacosabb működés" kifejezés, hiszen Bódis is erre hivatkozva mondott le. A hivatalos álláspont szerint ez nem üzleti jellegű működést jelent, hanem egy olyan strukturált és tervezhető döntéshozatalt, amely gazdaságilag is megalapozott, és célja az egyetem regionális és nemzetközi versenyképességének növelése. Az alapítvány úgy véli, hogy Barna Zsolt felkérése jól illeszkedik ehhez az új szemlélethez: "szerepvállalása lehetőséget ad arra, hogy több mint húsz éves vezetői tapasztalatát, piaci látásmódját és kapcsolati hálóját az egyetemi ökoszisztéma és a térség fejlődése érdekében kamatoztathassa". Mindez különösen időszerűnek tűnik, hiszen az alapítvány a kormány megbízásából egy hatalmas ipari park létrehozásának előkészítő feladatait is elnyerte Pécs környékén.
A széles nyilvánosság előtt kommunikált együttműködési megállapodáson, az MBH-ösztöndíj bejelentésén és a tízmilliós támogatáson túl is több jel utal arra, hogy a bank és az egyetem kapcsolatai egyre szorosabbá válnak. A Pécsi Tudományegyetem Közhasznú Felügyelőbizottságában nemrégiben változások történtek: leváltották Foltinné Götz Ágnest, aki két éve még az OTP Regionális Igazgatóságának ügyvezető igazgató-helyetteseként írta alá az együttműködési megállapodást a pécsi intézménnyel. Az ő helyére Ginzer Ildikó, az MBH Bank sztenderd kiszolgálásért felelős üzleti vezérigazgató-helyettese került. Az UQA-tól kapott információk szerint Foltinné megbízatása az egyéves mandátumának lejártával megszűnt, a további mandátumról pedig nem hoztak döntést a kuratóriumban. Érdekesség, hogy a közhasznú felügyelőbizottság két másik tagja változatlan maradt, köztük a fideszes Rákossy Balázs, akit márciusban eltávolítottak a Diákhitel Központ vezetéséből.
Az utóbbi időszakban szembetűnő változást hozott, hogy a Pécsi Tudományegyetem rektori hivatalának bejáratánál nemrégiben megjelent egy MBH bankautomata. Az egyetem fenntartó alapítványának válasza nem árulja el, milyen megállapodás vagy bérleti viszony keretében került pontosan erre a helyszínre az ATM, de értesüléseink szerint a berendezés már néhány napja üzemel. Az alapítvány tájékoztatása szerint ez a lépés összhangban áll az MBH széleskörű hálózatfejlesztési stratégiájával, amely nemcsak ATM-ek, hanem „digitális ügyintézési pontok” kihelyezését is magában foglalja, „több egyetemi helyszínen országszerte”. A bankautomata telepítésével kapcsolatban közadatigénylést is benyújtottunk.
