Mesterterv helyett totális zűrzavar: Grabow felfedi Trump gazdasági stratégiájának titkait.
Donald Trump vámháborúja mögött ideológiai motivációk húzódnak meg, és nem tűnik úgy, hogy hosszú távú gazdasági előnyöket szolgálna - nyilatkozta Colin Grabow, a libertárius Cato Institute igazgatóhelyettese a L'Express lapnak adott interjújában. Grabow hangsúlyozta, hogy a vámpolitika minden amerikai fogyasztóra nézve hátrányos hatásokkal jár, miközben érvei ellentmondásosak és logikátlanok. A szakértő aggasztónak tartja a gazdasági szabadság szűkülését, és úgy véli, hogy ez a piaci mechanizmusok szétveréséhez vezet. Grabow szerint a vámpolitika következményei akár a szabadkereskedelem újbóli felfedezéséhez is hozzájárulhatnak.
Colin Grabow szerint Donald Trump vámemelései mögött nem áll koherens gazdasági stratégia, csak ideológiai meggyőződés.
Úgy véli, hogy Trump a vámokat nem csupán eszközként használja, hanem önálló célnak tekinti őket. E közben azonban elhanyagolja azt a tényt, hogy az Egyesült Államok gazdasági sikerét valójában a szabadkereskedelem biztosította.
A republikánus pártban szerinte nincs valódi ellenállás, a kritikák gyengék és marginálisak.
Grabow figyelmeztet, hogy a vámemelések komoly hatással vannak az amerikaiak napi életére: a fogyasztói árak emelkednek, a verseny csökken, és a megtakarítások értéke közvetlenül csökken. A piacok már most is jelentős reakciókat mutatnak, a tőzsde gyengélkedik, miközben az infláció ellen küzdő republikánus szavazók is hátrányos helyzetbe kerülnek.
Trump ígérete, miszerint csökkenti a megélhetési költségeket, úgy tűnik, egyre inkább illúziónak bizonyul.
Az a gazdasági körökben népszerű érv, miszerint Trump vámstratégiája a tárgyalási nyomásgyakorlás eszköze, Grabow szerint nem állja meg a helyét. Az Egyesült Államok például olyan országokra is vámokat vetett ki, mint Szingapúr vagy Izrael, amelyek vagy teljesen nyitottak az amerikai termékek előtt, vagy alig alkalmaznak vámokat.
Ez szerinte bizonyítja: Trump nem válogat, hanem reflexből cselekszik.
A vámemelési politika különféle indokai - mint a bevételnövelés, a termelés hazatelepítése vagy a kölcsönösség helyreállítása - Grabow szerint egymásnak is ellentmondanak, és semmilyen koherens stratégiai irányt nem tükröznek. Rámutat arra is, hogy például a feldolgozóipari fellendüléshez nem általános vámemelés, hanem célzott, alapanyagokra vonatkozó könnyítések kellenének, Trump viszont ezekkel sem foglalkozik.
Grabow véleménye szerint a vámemelések gyakorlati megvalósítása kaotikus és szakmaiatlan módon történik. Korábban három alaptarifa működött, de most országspecifikus vámtételek bevezetésével találkozhatunk, ami a cégek és az államigazgatás számára egyaránt kiszámíthatatlanná és bürokratikusan nehézkessé teszi a működést. Az egykor Kína-ellenes vámok után most a Vietnam felé nyitó amerikai vállalatok is kénytelenek szembenézni a visszaható hatásokkal.
Grabow úgy látja, hogy az amerikaiak mindegyike érezni fogja a vámemelések hatását, hiszen azok nemcsak egyes országokat, hanem gyakorlatilag a világ egészét érintik.
A hazai termelők védelme érdekében a verseny csökken, ami az árak emelkedéséhez vezet, miközben az olcsóbb importalternatívák elérhetősége is megszűnik. Felvetődnek olyan európai ellenintézkedések, amelyek Grabow véleménye szerint akár ellenkező hatást is kiválthatnak Trump politikájára.
A közgazdász zárásként hangsúlyozza, hogy a szabadkereskedelem az emberi jólét egyik alapvető pillére. Érdekes módon még azok is hasznot húznak belőle, akik elvetik ezt a megközelítést, ugyanis mindenki élvezheti a specializáció nyújtotta előnyöket. A gazdasági izoláció történelmileg mindig a szegénység növekedéséhez vezetett, míg a nyitott piacok a prosperitás alapját képezik. Grabow Henry George szavaival élve figyelmeztet:
A védelem valójában a saját gazdasági erőnkhöz való hozzáállásunk gyengítése békeidőben.
Címlapkép forrása: Chip Somodevilla/Getty Images
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ
