Milyen értéket képviselnek a méhek a konyhánkban?
Bár a magyarországi szántóföldek legnagyobb részét elfoglaló gabonafélék (kukorica, búza stb.) termésmennyiségét valóban nem befolyásolják a megporzó rovarok, például a méhek, ennek ellenére a legtöbb mezőgazdasági növényfajnak, azok mintegy 70 százalékának szüksége van ezeknek az élőlényeknek a tevékenységére.
Ebben a cikkben szeretném bemutatni, hogy mely méhfajtákra fókuszálunk, milyen jelentőséggel bírnak életünkben, miként járulnak hozzá a gazdaságunkhoz, milyen fenyegetések leselkednek rájuk, és milyen lépésekkel támogathatjuk a fennmaradásukat a leghatékonyabb módon.
A megporzás a virágpor bibére kerülése, melynek a termés/magképződés az eredménye. Ez a növények szaporodásának és a mezőgazdasági termelésnek az alapja. A mi klímánkon a rovarok a leggyakoribb beporzók, közülük is a leghatékonyabb specialistái a virágporszállításnak, és így a megporzásnak a méhek.
A médiában gyakran esik szó a méhekről, és ilyenkor szinte mindig a háziméhek jutnak eszünkbe. Ezek a kis csodák hatalmas, több tízezer egyedből álló közösségekben élnek, az ember által épített kaptárak védelmében. Fáradhatatlanul dolgoznak, hogy mézet állítsanak elő, miközben a méhészek gondoskodnak róluk, figyelve egészségüket és jólétüket. A méhészek tevékenysége pedig nem csupán a méhek védelméről szól, hanem a megélhetésükről is, hiszen ez a tevékenység sokak számára fontos jövedelemforrást jelent.
Magyarország a Föld egyik legnagyobb méhcsaládokkal benépesített területe, ahol körülbelül 13 méhcsalád található négyzetkilométerenként. Ez a szám lenyűgöző mutatja a méhészet iránti elkötelezettséget és a biodiverzitás gazdagságát az országban.
A méhcsaládsűrűség ilyen mértékénél vajon mennyire fontosak a szinte észrevétlen vadméhek? A válasz egyértelmű: igen, rendkívül fontosak! Hazánkban több száz különböző életmódú, formájú és méretű vadméhfaj létezik, amelyek felbecsülhetetlen értéket képviselnek számunkra. E kis pollinátorok nem csupán a növények megtermékenyítésében játszanak kulcsszerepet, hanem hozzájárulnak a biodiverzitás fenntartásához és az ökoszisztémák egészségéhez is.
Gondoljunk csak bele például abba, hogy bár egyre elterjedtebbek az önbeporzó napraforgóhibridek, a legtöbb esetben a méhek javítják a napraforgótermés minőségét, annak olajtartalmát.
A lucernavetőmag-termesztésben nélkülözhetetlenek egyes vadméhek, például a lucerna-szabó méh (Megachile rotundata). A repcetermés mennyiségét szintén növelik, minőségét pedig javítják a méhek.
A gyümölcsök és zöldségek világában egyértelmű, hogy a különféle vadon élő méhfajok, különösen a poszméhek és a művészméhek, elengedhetetlen szerepet játszanak. Bár ezek a pollinátorok csupán kis részesedést képviselnek a mezőgazdasági tájakon, hatásuk felbecsülhetetlen, hiszen életet adnak a kultúráknak, és gazdasági értékük óriási.
Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy vannak cégek, amelyeknek megéri poszméheket tenyészteni, hogy aztán azokat az üvegházakban gazdálkodók megvásárolják, hogy elvégezzék a paradicsom vagy a paprika megporzását.
Ahogyan azt is tudjuk, hogy a gyümölcsösökben akármennyi háziméh van jelen, minél több vadméhfaj vesz részt a megporzásban, annál jobb lesz a terméskötődés, és így a minőség, a mennyiség és a termésbiztonság.
A virágzási időszakban a növényeket számtalan kórokozó támadhatja meg, és a virágokban is jelentős károkat okozhatnak különféle kártevők. Emellett a gyümölcsösöket minden évben szinte biztosan sújtó tavaszi fagyok hatásáról sem szabad megfeledkezni. Így tehát kulcsfontosságú, hogy a virágzás időtartama optimális legyen, és a megporzás folyamata minél előbb lezajljék a sikeres gyümölcstermés érdekében.
A vadméhek rendkívül fontos szerepet játszanak a természetben, hiszen hűvösebb időjárási viszonyok között is aktívan dolgoznak, amikor a házi méhek még pihenésre szorulnak. Ez különösen kedvező, mivel a virágzási idő drámaian lerövidülhet, ami komoly kihívásokat jelent a növényvédelem terén. Emellett a vadméhek gyakran felülmúlják házi rokonaikat a megporzás hatékonyságában, így remek kiegészítői a háziméhek munkájának. Ennek eredményeként nemcsak a mennyiségi, hanem a minőségi termés is javulhat. A termésminőség alatt értjük a beltartalmi értékeket, a hosszabb eltarthatóságot és a vonzó külalakot is, amelyek mind hozzájárulnak a gazdálkodók sikeréhez.
