A kérdés, hogy Irán megtámadhatja-e az Egyesült Államokat, rendkívül összetett és több tényezőtől függ. Politikai, katonai és gazdasági szempontokat is figyelembe kell venni. Ha Irán valóban támadni kíván, valószínűleg olyan helyszíneket célozna meg, ahol
A Közel-Keleten állomásozó amerikai csapatok fokozott készültségbe kerültek, miután Irán nyíltan megfenyegette az Egyesült Államokat, hogy súlyos következményekkel számolhat, amennyiben Washington részt vesz a konfliktusban Izrael támogatásával.
Ali Bahreini, Irán genfi nagykövete és állandó ENSZ-képviselője június 19-én az Euronews-nak nyilatkozva figyelmeztetett: amennyiben az Egyesült Államok "átlépi a vörös vonalakat", Teherán hajlandó lesz katonai választ adni a provokációkra.
A katonai szakértők többsége szerint az a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy Irán megtámadja a térségben lévő amerikai katonai támaszpontokat.
Vasárnap az iráni Forradalmi Gárda bejelentette, hogy az amerikai repülőgépek folyamatos figyelés alatt állnak, és hangsúlyozták, hogy a térségben található amerikai támaszpontok nem csupán erőforrások, hanem a fokozott sebezhetőség szimbólumai is.
A hírek szerint Irán jemeni szövetségesei, a hútik, szombaton nyilvánosan kijelentették, hogy amennyiben az Egyesült Államok részt venne egy esetleges Irán ellen irányuló katonai akcióban, akkor célkeresztbe veszik az amerikai hajókat a Vörös-tengeren.
Az Egyesült Államok több tízezer katonát helyezett el a Közel-Keleten, ahol állandó bázisai működnek a Arab-öböl menti országokban, például Kuvaitban, Bahreinben, Katarban és az Egyesült Arab Emírségekben. Ezek a létesítmények közvetlenül a Perzsa-öböl másik oldalán találhatók, Iránnal szemben, és földrajzilag sokkal közelebb helyezkednek el hozzá, mint Izrael.
Az amerikai katonai bázisok kifinomult légvédelemmel rendelkeznek, de tömeges rakétatámadások vagy fegyeres drónrajok előtt sokkal rövidebb idejük lenne a figyelmeztetésre. Az iráni tüzérség összes lövedékét még a több száz kilométerrel távolabb fekvő Izraeli sem tudta megállítani.
A Közel-Keleten hagyományosan körülbelül 30 ezer amerikai katona teljesít szolgálatot, azonban az AP hírügynökség legfrissebb információi szerint jelenleg ez a szám 40 ezerre emelkedett.
Az izraeli-iráni feszültség múlt pénteki eszkalációját követően az amerikai katonai bázisokon fokozott óvintézkedéseket vezettek be. A lehetséges iráni retorziók miatt megerősítették a védelmi rendszereket, és a katonák családtagjai önkéntesen elhagyták a támaszpontokat, hogy biztonságban tudhassák magukat.
A Közel-Keleten állomásozó amerikai csapatokat fokozott készültségbe helyezték, mivel Irán megtorlással fenyegetőzik, és korábban már voltak célpontok amerikai érdekeltségek. A korábbi támadásokhoz és fenyegetésekhez képest azonban annyiban más a helyzet, hogy a Hezbollah és a Hamász katonai képességei jelenleg sokkal gyengébbek, miután Izrael 2023 októbere után megtizedelte őket. Iránnak vannak ugyan rakétái, köztük ballisztikusak is, de a nyugati szankciók miatt a perzsa állam légiereje nem túl erős.
Az Irak nyugati vidékén elhelyezkedő Al-Aszad támaszpont, amely az amerikai légierő legnagyobb bázisa az országban, rendszeresen válik támadások célpontjává.
2020-ban, amikor az Egyesült Államok végrehajtotta Kászem Szolejmáni iráni tábornok likvidálását, Irán válaszul 16 rakétát indított az iraki amerikai katonai bázisok ellen. Az Al-Aszad támaszpontot 11 rakéta találta el, ami több tucatnyi sebesülést eredményezett. Az amerikai bázisokra irányuló támadások nem álltak meg itt; hónapokkal később is folytatódtak, drónok és rakéták csapódtak be, feszültséget teremtve a régióban.
2024 januárjában egy dróncsapás következtében három amerikai katona vesztette életét a jordániai Tower 22 nevű kis előőrsön, amely a szíriai határ közelében található. Ez a tragikus esemény volt az első halálos támadás az amerikai erők ellen azóta, hogy 2023 októberében kirobbant a konfliktus Izrael és a Hamász között.
Bahreinben az amerikai haditengerészet 5. flottája körülbelül 8000 fős legénységgel működik. Ezzel szemben Katarban található az Al-Udeid légibázis, amely az Egyesült Államok Központi Parancsnokságának előrehaladott bázisa, és képes akár 10 000 katona elhelyezésére is.
Camp Buehring, Ali al-Salem és al-Dhafra szintén kulcsfontosságú légibázisok, amelyek Kuvaitban és az Egyesült Arab Emírségekben találhatók.
Az Egyesült Államok iraki és izraeli diplomáciai képviseletei is elindították a személyzetük evakuálását. A hivatalos források hangsúlyozzák, hogy a katonai bázisok mellett a nagykövetségek is potenciális célpontokká válhatnak.
Pete Hegseth, az Egyesült Államok védelmi minisztere az X platformon közzétett egy üzenetet, amelyben hangsúlyozta, hogy "az amerikai csapatok védelme a legfontosabb feladatunk". Emellett bejelentette, hogy további katonai erőket irányítanak a térségbe, hogy megerősítsék a védelmi intézkedéseket.
