A neves borász végre megszólalt: itt az idő, hogy beszéljünk a hazai borágazat problémáiról!

A magyar borászat egy különleges kettősséggel küzd: miközben képes világszínvonalú borokat előállítani, a piaci kihívások és a szerkezeti problémák jelentős akadályokat állítanak a fejlődés útjába. Koch Csaba borász, a Magyar Bor Akadémia tiszteletbeli elnöke hangsúlyozta, hogy a hazai borágazat számára elengedhetetlen a piacra orientált megközelítés és a hatékonyabb működés, ha szeretnék biztosítani a fennmaradásukat - tájékoztatott az Agrárszektor.

A magyar borászat az utóbbi évtizedek során figyelemre méltó minőségi fejlődésen esett át, azonban a várt nemzetközi piaci sikerek elmaradtak.

Koch Csaba borász véleménye szerint ennek egyik legfőbb oka, hogy tévesen azt gondoltuk, a nyugati technológia átvétele automatikusan megnyitja számunkra a nyugati piacok kapuit is. Ahogyan ő fogalmazott:

Túlzottan bizakodóak voltunk. Azt gondoltuk, hogy a nyugat-európai technológia átvétele révén elérhetjük a kívánt minőséget, és ezzel megnyithatjuk a piacukat is előttünk. Sajnos, a valóság másképp alakult.

A magyar borászat egyik legnagyobb kihívását a sokszínűség rejti magában. A huszonkét borvidék gazdag fajtaválasztéka izgalmas élményeket kínál a látogatók számára, ám ez a sokféleség megnehezíti az egységes magyar boridentitás megteremtését az exportpiacokon. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) ugyan tett lépéseket a fajták és stílusok egységes keretbe foglalására, hogy hatékonyabban képviselhesse a magyar borokat a nemzetközi piacon, de eddig ez a próbálkozás nem eredményezett jelentős áttörést.

Koch megfogalmazása alapján a borászat világában nem létezik univerzálisan tökéletes üzemméret; mind a kis, mind a nagyüzemek képesek lehetnek a sikerre.

A siker kulcsa a célcsoport alapos megértésében és a megfelelő ár-érték arány kialakításában rejlik. "A legjobb szőlőt kell megtermelnünk, és belőle a legszebb bort előállítani, mindezt hatékonyan, versenyképes áron, a fogyasztói igényeknek maximálisan megfelelve, legyen szó ár- vagy minőségkérdésről" - emelte ki a szakember. Rámutatott, hogy a borászat nem lehet csupán öncélú művészet, hanem piacképes tevékenységnek kell lennie. A magyar szőlő-bor ágazat jövője a magas minőség mellett a hatékony termelésben és olyan borkategóriák kialakításában rejlik, amelyek a modern fogyasztói elvárásoknak is eleget tesznek. Ilyen lehetőségek közé tartoznak a rosé borok, az illatos hungarikum fajták, valamint a Bikavér, a Villányi Franc és a Tokaji Aszú.

A klímaváltozás rendkívül komoly kihívások elé állítja az iparágat.

A tavaszi fagyok fokozódó kockázata, a hőstressz és az újonnan megjelenő betegségek alapjaiban forgatják fel a hagyományos szőlőtermesztés szabályait. Ahogy a borász megjegyezte:

A szőlő nehezen tud alkalmazkodni, hiszen az adott fajták genetikai állománya nem változik. Nem tudunk ivaros keresztezéssel gyorsan új fajtákat létrehozni, miközben a zöld mozgalmak sorra tiltják ki a hatékony növényvédő szereket.

A fiatalabb generációk megszólítása elengedhetetlen a borászatok számára. Koch Pálma, a Koch Borászat marketingvezetője rávilágít arra, hogy a Z generáció egészen eltérő szemlélettel közelíti meg a borfogyasztást. Mint kifejtette:

Nem biztos, hogy mindenáron rá kellene kényszeríteni őket a borfogyasztásra. Ha azonban szeretnénk felkelteni az érdeklődésüket, érdemes elkerülni a 14%-os, fahordós borokat, és inkább valami könnyedebb, barátságosabb alternatívát keresni.

A fiatal generáció számára az élmények és az egyediség keresése kulcsszerepet játszik, így nem meglepő, hogy a buborékos, illatos, könnyed borok egyre népszerűbbé válnak körükben. A borászatok aktív közösségi média jelenléte, a különböző eseményeken való részvétel és az innovatív csomagolási megoldások mind arra irányulnak, hogy elérjék ezt a fiatalos közönséget. "A fiatalok nem csupán bort szeretnének vásárolni – számukra az élmény a lényeg" – hangsúlyozza Pálma. Koch Csaba véleménye szerint a jövő kulcsa nem a támogatásokban, hanem az önértékelés és a fejlődés képességében rejlik.

Fontos tisztában lennünk azzal, kinek a poharába milyen bort kínálunk, és hogy mennyit hajlandó érte áldozni. Azok, akik nem tudják megfogalmazni ezeket az igényeket, könnyen elveszhetnek a piacon.

A versenyképesség fenntartása sokszor belső akadályokba ütközik: a túlzott bürokrácia, a bonyolult szabályozások vagy a termelés hatékonyságának hiánya mind-mind gátat szabhat a fejlődésnek. A tartós sikerhez nem elegendő csupán a minőségre fókuszálni; elengedhetetlen az üzleti szemlélet, a nyitott hozzáállás és a folyamatos tanulás. Emellett az alkalmazkodás képessége is kulcsszerepet játszik a változó piaci környezetben.