Ismét módosították az Alaptörvényt: ezúttal már tizennegyedszer került sor a legfontosabb jogi norma átfogó átalakítására.

Tizennegyedszerre módosítják a korábban gránitszilárdságúnak titulált Alaptörvényt. Az Országgyűlés fideszes többsége kedd délután jóváhagyta az újabb változtatást, amelyet váratlanul, minden előzmény nélkül terjesztett elő az igazságügyi bizottság november közepén.

A módosítás célja, hogy a jövőben a legfőbb ügyészt ne kizárólag az ügyészek közül választhassa az Országgyűlés. Az Alaptörvényben eddig az szerepelt, hogy "a legfőbb ügyészt az ügyészek közül a köztársasági elnök javaslatára az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges". Innen kerül ki most "az ügyészek közül" rész.

A változtatás indoklása szerint a lépés szükségességét az indokolja, hogy a rendszerváltás óta a tisztséget betöltő három személy közül kettő, Györgyi Kálmán és Polt Péter, valójában nem rendelkezett ügyészi tapasztalattal. Emellett azzal is érveltek, hogy számos európai országban nem követelmény az ügyészi háttér a pozíció betöltéséhez.

Az időzítés meglepőnek tűnhet, hiszen Polt Pétert 2019-ben a kétharmados kormánypárti többség kilenc évre választotta meg. A Magyar Péterhez köthető Kontroll.hu forrásai szerint a háttérben olyan terveket szőnek, amelyek alapján Polt a 2026-os országgyűlési választások előtt lemondana posztjáról. Ezt a helyet Rétvári Bence, a KDNP országgyűlési képviselője és a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára venné át. Ezzel a lépéssel a Fideszhez hű legfőbb ügyész 2034-ig hivatalban maradhatna, akit kizárólag kétharmados parlamenti többséggel lehetne elmozdítani.

Gulyás Gergely a november végi kormányinfón tagadta, hogy a legfőbb ügyész távozna a posztjáról. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint Polt leváltása szóba sem kerülhet, Rétvári Bencéből pedig biztosan nem lesz legfőbb ügyész. A miniszter szerint csak azért volt szükség a módosításra, mert ez volt a magyar gyakorlat a rendszerváltás után.

A múlt héten a törvényalkotási bizottság újabb módosítást fogadott el az Alaptörvény keretein belül. Az Országos Bírói Tanács (OBT), amely a bíróságok szakmai felügyeletét látja el, zöld utat adott az Igazságügyi Minisztérium által benyújtott, széleskörű ellenállást kiváltó javaslatnak. Ezzel megkezdődtek a jelentős szervezeti reformok, amelyek első lépéseként a módosítás értelmében 35 évre emelik a bírók kinevezéséhez szükséges alsó korhatárt.

Az indoklás szerint ez a lépés "további lehetőséget biztosíthat a jövőbeli bírák szakmai felkészültségének fokozására, emellett hozzájárulhat a közbizalom megerősítéséhez és a bírói döntések színvonalának emeléséhez". Ugyanakkor sokan éles kritikát fogalmaztak meg ezzel kapcsolatban, ami következtében az OBT elnöke, Szabó Péter, a heves ellenállás hatására lemondott tisztségéről.

Utódja, Pecsenye Csaba a Telexnek adott interjújában kifejtette, hogy a korhatár emelése folytán a bíróság nem tud jövőképet biztosítani azok számára, akik a bírósági rendszeren belül készülnek a bírói hivatásra. A bírói pályára vágyóknak a jelenlegi keretek között az egyetem elvégzése után először fogalmazóként, majd a szakvizsga letételét követően bírósági titkárként kell dolgozniuk, és csupán 30 éves koruktól válhatnak bíróvá. Most azonban ezt az időpontot öt évvel későbbre tolják.

"Amennyiben 35 évre növeljük az alsó korhatárt, a jelenlegi juttatások fényében alig lesz olyan érdeklődő, aki hajlandó lenne ezt elfogadni."

Laczó Adrienn, a Fővárosi Törvényszék Büntető Kollégiumának tanácselnöke osztja a véleményt, miszerint a kormány által bevezetett változások aggasztóak. Miután megkötötte az alkuját a kormánnyal, lemondott bírói posztjáról. Úgy látja, hogy a kormány szándékosan kívülről érkező új bírák kinevezésére törekszik, azonban ez a gyakorlat valószínűleg nem a legtehetségesebb jelöltek jelentkezését vonja maga után. "A bírósági titkári és fogalmazói csapat teljesen el van keseredve, hiszen életük munkáját a bírói hivatásnak szentelték. Most pedig hirtelen bezárul előttük a lehetőség. Az alsó korhatár felemelése olyan drámai változás, hogy sokan komolyan fontolóra veszik a pályájuk elhagyását" - nyilatkozta a Telexnek.

A törvénymódosítás értelmében a 30 éves korhatár továbbra is érvényben marad azok számára, akiket már bírónak kineveztek, valamint azok esetében is, akiket a már meghirdetett pályázat alapján választanak ki. Továbbá, ez a korhatár vonatkozik azokra is, akik jelenleg bírósági titkárként vagy fogalmazóként tevékenykednek.

Az Alaptörvény első verzióját 2011. április 18-án fogadta el az Országgyűlés fideszes többsége. Az új alkotmány megalkotásáért felelős bizottságot Szájer József irányította, a tagjai között pedig Gulyás Gergely és Salacz László fideszes országgyűlési képviselők is helyet kaptak. Orbán Viktor akkoriban úgy nyilatkozott, hogy az Alaptörvény "gránitszilárdságú", ám azóta az elmúlt tizenhárom évben már tizenhárom alkalommal módosították.

A tizennegyedik Alaptörvény-módosítás tervezett hatálybalépése 2025. január 1-jére van ütemezve.