Makó tere, a múlt és a jelen találkozópontja, ahol négy különböző történelmi korszak szövi össze a maga egyedi szövetét. Itt a múlt emlékei és a jelen dinamizmusa találkozik, létrehozva egy különleges atmoszférát, amelyben a régmúlt titkai és a modern éle
A makói Csanád vezér tér híres építménye, a József Attila Gimnázium, kétségkívül az egyik legjellegzetesebb látnivaló a városban. Érdekes módon, noha az iskola külseje és stílusa megőrizte eredeti vonásait, a környezete az idő múlásával drámai átalakuláson ment keresztül, hiszen közel egy évszázad telt el azóta. Halász Tamás, a Makó Anno könyvsorozat főszerkesztője jóvoltából most egy különleges képet osztunk meg, amely bemutatja, hogyan nézett ki egykor a Csanád vezér tér gimnáziumának előtti része, és hogyan fest ma ez a terület.
A makói Csanád vezér tér neve az államalapítás időszakának első vármegyei ispánjára emlékeztet. A tér a Széchenyi teret köti össze a Kossuth utcával, és mindkét oldalán egy-egy kétsávos, egyirányú út fut. Középen pedig egy kellemes park terül el, amelynek egy részén egykor lúdpiac működött, ahogy azt a kétosztatú illusztráció alsó felén is láthatjuk. Érdemes megfigyelni a tér szegélyező macskaköves útját; míg ma már a Maros-parti város aszfaltozott utcákat kínál, nem is olyan régen, bő fél évszázada, a belváros még hasonló macskaköves járdákkal büszkélkedett.
Csanád vezér és Szent István találkozása egy jelentős esemény volt a magyar történelem lapjain, amely nem csupán politikai, hanem kulturális és vallási szempontból is mérföldkőnek számított. A két vezető találkozója egy szimbolikus pillanatot jelentett, amelyben a hagyományok és a jövő víziója találkozott. Csanád vezér, a magyar törzsek egyik vezetője, a honfoglalás idején tűnt fel, és erejével, bátorságával sokak tiszteletét kivívta. Ekkor, amikor a kereszténység felvétele már a láthatáron volt, fontos szerepet játszott abban, hogy a népét a megújulás felé vezesse. Szent István, aki a keresztény Magyarország megteremtésének atyja volt, a hatalommal és a hitelvűség szimbólumaként lépett a színre. Találkozójuk során a két férfi nem csupán a politikai hatalomról, hanem a közös jövőről és a nemzet egységéről is beszélt. Csanád híresen bölcs és előrelátó vezérként felismerte, hogy a kereszténység elfogadása nemcsak az ország fejlődését szolgálja, hanem a népe identitását is megerősíti. Ez a találkozó nem csupán a két vezető közötti párbeszédről szólt; ez volt az a pillanat, amikor a hagyományok és a modernizáció találkozott, amikor a múlt és a jövő egyesült egy közös cél érdekében. Csanád vezér és Szent István találkozása így a magyarság történetének egyik legfontosabb fejezete lett, amely a nemzeti összetartozás és a közös értékek keresésének szimbólumává vált.
A József Attila Gimnázium impozáns épülete, amely a kép felső részén tűnik fel, 1895-ben nyitotta meg kapuit, tehát már 130 éve szolgálja a diákokat. Az intézmény kezdetben Csanád vezér nevét viselte, később, az 1950-es években Szántó Kovács János agrárszocialista vezető tiszteletére keresztelték át. A gimnázium mai elnevezése a híres költő, József Attila miatt született, aki itt töltötte középiskolás éveit. 1905-ben, a még elkerített parkban állították fel Kallós Ede által készített Kossuth-szobrot, amely később a városháza elé került. Jelenleg a gimnázium előtt József Attila bronzszobra áll, amely Tar István szobrászművész keze munkáját dicséri. Az egykori lúdpiac helyén pedig Szent István szobra található, Györfi Lajos és Kiss Jenő Ferenc közreműködésével.
