Elérkezett a brutalista irodatornyok korszakának vége - Világgazdaság

Európában és Amerikában egyaránt mély szakadék keletkezett az irodapiacon. Míg a régi, elavult tornyok – a brutalista építészet monumentális tanúbizonyságai – ürességükkel zengenek, addig a modern, korszerű irodák iránti kereslet egyre inkább felerősödik, és prémiumkategóriás bérlők özönlenek e friss, innovatív helyszínek felé.

Frankfurt üzleti negyedében, mindössze néhány lépésnyire a főpályaudvartól, már négy éve üresen áll egy 19 emeletes irodaház, amely egykor a DZ Bank Union Investment székhelyeként funkcionált. Ez a brutalista építmény 1977-ben nyitotta meg kapuit, de a pandémiai lezárások következtében lassan elhagyatottá vált. Európa pénzügyi központjában a korszak ikonikus épületei sorra vesztik el bérlőiket, tükrözve a változó gazdasági és munkakörnyezetet.

Nem ugyanazokba az irodákba lépnek vissza.

A prémium szegmens bérlői egyre inkább az újonnan épült irodák irányába fordulnak, így Frankfurt régebbi toronyépületei nem képesek maximálisan kihasználni a vállalatok irodai visszatérésének lehetőségeit.

A Cushman & Wakefield ingatlanbróker decemberi jelentése szerint Frankfurtban az üresedési ráta a tavalyi harmadik negyedévben meghaladta a 10 százalékot, miközben a járvány előtti utolsó évben, 2019-ben 7 százalékos volt. A bróker szerint, a város irodatornyaiban ez a mutató 2028-ra akár a 20 százalékot is elérheti. Annál is inkább, mert a régi bérlők - bankok és ügyvédi irodák - is hajlamosak átköltözni az újabb és korszerűbb ingatlanokba.

A brutalista tornyok felújítása nem csupán költséges vállalkozás, hanem egy igazi csapdát is jelenthet. A masszív betonépületek újjáélesztése során számos kihívás merül fel, amelyek nemcsak anyagiak, hanem esztétikai és funkcionális szempontból is komoly feladatot jelentenek. Az építészeti örökség megőrzése és a modern igények kielégítése közötti egyensúly megtalálása különösen nehéz, így a felújítások gyakran elhúzódnak, és a költségek az eredetileg tervezett keret többszörösére rúghatnak.

A Covid utáni trend, a németországi gazdasági lassulás és az otthonról dolgozók számának növekedése mellett, azt eredményezi, hogy a vállatok kisebb és modernebb irodákat keresnek, már egyáltalán nem vonzóak klasszikus nagy termek, amelyek sok esetben költséges felújításra szorulnak.

„Az irodatornyok tulajdonosai sajnos nem fordítottak kellő figyelmet az ESG követelményekre, és ennek következtében a felújításokat is mellőzték” – fogalmazott Tina Reuter, a Cushman németországi vezetője.

Az építési hatóságok is nyomást gyakorolnak a toronyépületek tulajdonosaira. Ahogy Marcus Gwechenberger, a frankfurti építési és tervezési osztály vezetője fogalmazott:

Nem könnyű megfelelni a kihívásoknak, hiszen a német statisztikai hivatal szerint, az elmúlt 5 évben 50 százalékkal emelkedtek az irodafelújítások költségei.