Fokozatosan kirajzolódik a teljes kép: itt van a részletes lista, amely bemutatja, miként befolyásolják Trump vámintézkedései a globális gazdaságot - Pénzcentrum.

Az Egyesült Államok vámpolitikájának fejlődése komoly hatást gyakorol a világ gazdasági folyamataira és a tőkepiacok dinamikájára. Míg az elsődleges bizonytalanságok némileg enyhültek, a megállapodások részletei még mindig homályosak, és a vámok gazdasági hatásai csak most kezdenek fokozatosan megnyilvánulni – állította a G7.

Az áprilisban bejelentett amerikai vámokkal kapcsolatos helyzet fokozatosan kezd világosabbá válni, de továbbra is sok kérdőjel lebeg a tényleges megállapodások és azok részletei felett. A kezdetben országonként meghatározott vámok helyett Trump egy egységes 10 százalékos vámtarifát vezetett be, amely azóta a legtöbb ország esetében 15 százalékra nőtt. Egyedül az Egyesült Királyság élvezheti a legkedvezőbb helyzetet, hiszen ott továbbra is a 10 százalékos tarifa érvényesül.

A Yale Egyetem friss számításai alapján az amerikai importvám átlagos effektív mértéke tavaly év végén 2,3%-ról 16,6%-ra nőtt. Ez ugyanakkor alacsonyabb az április 2-án bejelentett 28%-os szintnél. Elemzők szerint, ha a jövőben bevezetett szektorális vámokat is figyelembe vesszük, akkor várhatóan 18-20% között alakulhat ez a mutató.

Az USA számos kereskedelmi partnerével sikerült megállapodást kötnie. Az EU, Japán és Dél-Korea 15 százalékos vámot kapott a korábban jelzett 20-25 százalék helyett, cserébe jelentős amerikai energia- és védelmi eszköz vásárlást, valamint beruházásokat vállaltak. Kanadával és Mexikóval még nincs megállapodás - előbbi 35 százalékos vámot kaphat, utóbbi 90 napos halasztást kapott a 30 százalékos vám alól, miközben az USMCA megállapodás alá tartozó termékek továbbra is vámmentesek maradnak.

Kína ügyében a tárgyalások továbbra is zajlanak, és a határidőt újabb 90 nappal meghosszabbították, ezért a 40 százalékos vámtarifa egyelőre érvényben marad. A fejlődő ázsiai országok általában 19-25 százalék közötti vámokat kaptak. India esetében a vám mértéke 25 százalék, amelyhez hozzáadódik még 25 százalék a orosz olajvásárlások következményeként. Ezzel szemben Indonézia, Tajvan, Malajzia, Thaiföld és a Fülöp-szigetek a 19 százalékos vámot tudták elérni a tárgyalások során.

Brazília esete különösen figyelemre méltó, hiszen az áprilisi 10 százalékos vám helyett most 50 százalékos mértékű vámot kell viselnie, ami nyíltan politikai indokokra vezethető vissza. Ezen kívül Svájc is megdöbbentő helyzetben találja magát, hiszen a korábbiakhoz képest 39 százalékos vámmal kell számolnia. Érdemes megemlíteni, hogy két fontos exportterméke, az arany és a gyógyszer, eddig mentesült a magasabb vám alól.

A legnagyobb kérdőjelet a jelenlegi mentességet élvező iparágak, különösen a gyógyszeripar és az elektronikai szektor vámtarifái jelentik. A gyógyszeripari vámok kezdetben alacsonyak lehetnek, de 2026-2027-re akár 250%-ra is nőhetnek. A félvezetőkre tervezett 100%-os vámtarifa nem hozott jelentős zűrzavart a piacon, mivel a nagyvállalatok az Egyesült Államokban végrehajtott beruházásaik révén képesek ellensúlyozni a hatásokat. A jelenlegi megállapodások csupán keretmegoldások, a részletes kidolgozásuk és törvénybe iktatásuk pedig még időt igényelhet.

Jogi kockázatok is jelen vannak: amennyiben az amerikai bíróság elutasítja az adminisztráció IEEPA-ra alapozott érvelését, az a vámok bevezetésének folyamatát drámaian átalakíthatja.

A makrogazdasági trendekkel kapcsolatban a szakértők egyetértenek abban, hogy a globális gazdasági növekedés üteme várhatóan lassulni fog, miközben az infláció is növekedni fog a vámemelések következményeként. A riogatások ellenére azonban a legtöbb elemző nem számít arra, hogy az Egyesült Államokban recesszió következne be. A Bloomberg elemzői 1,5%-os, az IMF 1,9%-os, míg az Amundi 1,6%-os GDP-növekedést prognosztizál 2025-re.

A vámok inflációs hatása már tükröződik egyes gazdasági mutatókban, ugyanakkor az elemzők arra figyelmeztetnek, hogy a következmények hosszú távon is érezhetőek lesznek, főként a készletezési eltérések következtében. Kulcsfontosságú kérdés, hogy végül ki viseli a vámok költségeit: a fogyasztók, az importőrök, vagy esetleg az exportáló vállalatok? A JPM Privát Bank szakértői megjegyzik, hogy "a vámok áthárítási aránya, vagyis az a mérték, amellyel a cégek a vámok terhét az árakban érvényesítik, körülbelül 40 százalékon áll, szemben a 2018-19-es évek 70 százalékával."

Az amerikai jegybank különösen nehéz helyzetbe került, mivel a vámok ellentétes hatást gyakorolnak a gazdasági növekedésre és az inflációra. Az Amundi elemzői szerint az év végéig a Fed háromszor 25 bázisponttal csökkentheti az alapkamatot.

A részvénypiacok az áprilisi visszaesést követően új magasságok felé törnek, ami arra enged következtetni, hogy a befektetők kezdenek túllépni a vámpolitikai aggodalmakon. Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy a piac már beárazta a vámok hatásait, amit jól tükröz a hazai termelésre és az exporttevékenységre szakosodott vállalatok részvényeinek teljesítménye közötti eltérés.

A vámok mellett számos egyéb tényező is alakította a piaci környezetet: az új amerikai költségvetési törvény által bevezetett adókedvezmények, a deregulációs folyamatok, a NATO-tagállamok védelmi kiadásainak emelkedése, továbbá az AI-hoz kapcsolódó részvények egyre nagyobb szerepvállalása, ami különösen a jelentős amerikai technológiai cégek számára kedvező.

Átfogóan nézve, az amerikai vámpolitikával kapcsolatos bizonytalanság érzékelhetően csökkent, annak ellenére, hogy a vámok szintje jelentős emelkedést mutatott az év elejéhez képest. A tőzsdék pozitív irányban reagáltak a kedvezőbb környezetre, viszont a makrogazdasági hatások még csak most kezdenek megjelenni. A piac már figyelembe vette a vámok aktuális hatásait, de további események még komoly hatással lehetnek a jövőbeli fejleményekre.