Kemenesi Gábor véleménye szerint rendkívül valószínűtlen, hogy a Magyarországon elterjedt száj- és körömfájásvírust laboratóriumi körülmények között, kémcsőben állították volna elő.

A Qubit munkatársai a Pécsi Tudományegyetem Virológiai Nemzeti Laboratóriumának vezetőjét keresték meg, miután Gulyás Gergely a legutóbbi kormányinfón kijelentette, hogy laboratóriumi adatok szerint elképzelhető, hogy a száj- és körömfájás egy mesterségesen előállított vírus révén keletkezett.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón különösebb magyarázat nélkül bedobta, hogy a Győr-Moson-Sopron megyében a marhaállományt pusztító ragadós száj- és körömfájásról "nem zárható ki, hogy mesterségesen előállított vírussal van dolgunk".

A miniszter újságírói kérdésre azt is elmondta, hogy laboratóriumi információ alapján lehetséges, hogy a száj- és körömfájás mesterségesen, egy kémcsőben jött létre. Arra a felvetésre, hogy biológiai támadás érte-e Magyarországot, Gulyás azt mondta, hogy ezt száz százalékig nem tudja megerősíteni, és a vizsgálatot, amire a kijelentését alapozza, egy külföldi laborban végezték.

Kemenesi Gábor, a Pécsi Tudományegyetem Virológiai Nemzeti Laboratóriumának vezetője, a Qubitnak adott interjújában kifejtette, hogy ha a felvetés valóra válna, az azt jelentené, hogy egy egyén képes volt mesterségesen létrehozni egy vírust. Az ilyen esemény valószínűsége azonban szerinte "közelít a nullához".

Amikor a rendelkezésre álló genetikai adatok alapján megtörténik a vírus besorolása, az nem a teljes genom alapján történik, így ebből annyi következtetést lehet levonni, hogy az mely országokban terjedő törzsekhez hasonlít a leginkább - magyarázta Kemenesi.

A ragadós száj- és körömfájás kórokozója évszázadok óta sújtja az állatállományt világszerte, és története egészen a 19. század végéig nyúlik vissza, amikor is először azonosították. Legutóbb Magyarországon, Győr-Moson-Sopron megyében négy szarvasmarhatelepen bukkantak rá erre a víruskészletre. Az európai uniós laboratóriumi elemzések alapján ez a vírus felelős a világon észlelt ragadós száj- és körömfájás járványok több mint kétharmadáért, és több évtizede ismert betegségről van szó - számolt be róla a Qubit.

Az európai kutatások jelenlegi állása szerint a magyarországi vírus variáns leginkább egy 2018-ban Pakisztánban felfedezett törzshöz hasonlítható. Pakisztán területén ez a vírus endemikus jelleggel van jelen, folyamatosan megfertőzve a helyi állatállományt.

Kemenesi szerint az elérhető hírek alapján a mostani hazai járvány pakisztáni eredetű lehet, "egy pakisztáni laboratóriumban regisztrált törzshöz hasonlít a legjobban", de a hasonlóság önmagában kevés.

A vírus eredetének és eljutásának pontos feltárásához alapos járványügyi nyomozás szükséges, amely során kiemelkedő szerepet játszanak a megfigyelési adatok. Fontos kideríteni, hogy a vírus miként került hozzánk, és hogy a két időpont között a természetben milyen folyamatok zajlottak le.

A virológus arra is figyelmeztet, hogy a genetikai adatokból esetenként igen téves következtetések vonhatók le, amire egy korábbi ebolajárvány során is volt példa.