Karikó Katalin életét és munkásságát bemutató különleges kiállítás nyílt meg a bécsi Josephinumban. Az esemény célja, hogy a látogatók közelebbről megismerkedhessenek a tudós kiemelkedő hozzájárulásával a mRNS-alapú vakcinák fejlesztéséhez, amelyek jelent

Karikó Katalin életét és kutatásainak jelentőségét bemutató különleges kiállítás nyílt meg a Bécsi Orvostörténeti Múzeumban, Josephinum falai között. A tárlat címe: "Forever Forward" (Örökké előre), ami tökéletesen tükrözi a tudós elhivatottságát és az innováció iránti elköteleződését. Az esemény hétfőn kezdődött, és célja, hogy a látogatók közelebbről megismerhessék Karikó Katalin munkásságát, amely alapvetően hozzájárult a modern orvostudomány fejlődéséhez.

Markus Müller, a Bécsi Orvostudományi Egyetem rektora, kiemelte, hogy Karikó Katalin nem csupán a tudomány világának egy ikonikus alakja, hanem egyben a kitartás és eltökéltség páratlan példaképe is.

Karikó Katalin, a Szegedi Tudományegyetem professzora a megnyitó ünnepség keretében tartott sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy jelenleg több mint 150 mRNS-technológián alapuló klinikai vizsgálat zajlik. E vizsgálatok több mint felének célja fertőző betegségek kezelése, míg 20-30 százalékuk a daganatos megbetegedésekre összpontosít.

Ezek között találhatók olyan mRNS-ek is, amelyek olyan antitestek fehérjéit kódolják, amelyek segítik az immunrendszert a daganatos sejtek azonosításában, valamint ezek által termelt anyagok megjelölésében.

A tudós a rákellenes kutatásokkal kapcsolatban komoly kihívásokról beszélt. Míg a koronavírusnál a tüskefehérje ismert volt, ami segítette a vakcina kifejlesztését, a daganatos sejtek esetében sokszor hiányoznak az ilyen jellegű felszíni fehérjék - tette hozzá.

Arra a kérdésre, mi foglalkoztatja jelenleg, kifejtette, alig egy hete nyílt meg Szegeden egy antimikrobiális és a gombaellenes terápiák fejlesztését segítő új központ, amely kialakítását jelentős részben az általa elnyert díjakhoz járó támogatások tettek lehetővé. Egy klinikai vizsgálat elindítását is tervezi, ám ahogy fogalmazott, ennek részleteiről csak akkor szeretne beszélni, ha lesz mit mondani.

Karikó Katalin kiemelte, hogy az általa elnyert díjak nagyszerű alkalmat adnak arra, hogy a tudomány és a tudósok munkásságára irányítsák a közfigyelmet. Megjegyezte, hogy a kutatói életpálya nem mindenkinek való, de azok számára, akik élvezik a kihívások megoldását és a problémák mélyebb megértését, ez a hivatás igazi szenvedéllyé válhat, így a hobbikra már nem is lesz szükségük.

Ahogy mondta, "soha sem valakinek dolgozott, mindig a tudományos megismerés vágya hajtotta".

A kutató a Trump-adminisztráció azon javaslatára reagálva, miszerint az mRNS technológiával kapcsolatos kutatási programok támogatását megvonják az Egyesült Államokban, hangsúlyozta, hogy ez a tudományos tevékenység továbbra is folytatódik majd, akár az USA-n kívül, például Európában.

A tudós szólt a média és a kutatók közös felelősségéről is abban, hogy közérthető formában bemutassák a tudomány eredményeit a közvéleménynek.

A Josephinumban május 31-ig megtekinthető tárlatot az SZTE Klebelsberg-könyvtár gyűjteményéből állították össze, amely anyagát - fotókat, dokumentumokat, a kutatáshoz kapcsolódó tárgyakat és elismeréseket - Karikó Katalin ajánlott föl egykori egyetemének, írja az MTI.

A kiállításon bemutatott anyag a tudós tanulmányi pályafutását idézi fel, kezdve a kisújszállási középiskolájától, egészen a szegedi József Attila Tudományegyetemig. A tárolókban olyan jelentős elismerések is helyet kaptak, mint a Jermy Gusztáv-díj, valamint a Móricz Zsigmond Gimnázium által alapított természettudományos kitüntetés, amelyet a kutató 1973-ban vehetett át - egy évvel Szent-Györgyi Albert előtt.

Karikó Katalin megőrizte hallgatóként összeállított herbáriumát, amelyben különféle növények találhatók. A tárlaton különösen figyelemreméltó a kiszárított paszternák (Pastinaca sativa), amely szintén része ennek a gyűjteménynek. Emellett a látogatók megtekinthetik szakdolgozatának eredeti példányát, valamint doktori oklevelét, amelyet 1983-ban szerzett meg Szegeden.

A tudós kezdeti kutatói éveit a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban készült fényképek elevenítik meg, köztük egy különleges felvétel is, amelyen Drew Weissmannal együtt láthatók. E két kiváló kutató 2023-ban közösen részesült az orvosi-élettani Nobel-díjban, elismerve az mRNS-alapú vakcinák fejlesztését elősegítő áttörő felfedezéseiket.

Az egyik tárolóban felfedezhető egy pipetta, amelyet egykor a kutató használt. Ez a pipetta hasonlít arra, amelyet Karikó Katalin a stockholmi Nobel-díj Múzeumnak ajánlott fel. Ezen kívül néhány ampulla is található a Covid-19 elleni vakcinából, amely világszerte népszerűvé tette a kutató nevét.

A tudós által elnyert több mint száz tudományos elismerés közül szerepel a többi közt a tárlaton a Wilhelm Exner-érem, melyet az Osztrák Iparszövetség adományozott Karikó Katalinnak 2021-ben.

A múzeumban megtekinthető egy lebilincselő kisfilm, amelyben Karikó Katalin, Drew Weissman, valamint Ugur Sahin, a BioNTech SE vezetője osztják meg tapasztalataikat és eredményeiket az mRNS technológiával kapcsolatos kutatásaikról.

A kiállításon külön tabló mutatja be az mRNS-technológia alapelveit és lehetséges alkalmazásait, míg a tárlatot egy négy nyelven – magyar, angol, német és francia – elérhető virtuális kiállítás gazdagítja. Ez a virtuális élmény Karikó Katalin tudományos életútját is részletesen feltárja.

A tervek szerint a kiállítás anyagát a közeljövőben más európai nagyvárosokban is bemutatják.