Kanyarokat alakítanak ki a patakok medrében – egy innovatív megoldással léptek fel a villámárvizek ellen Somogyban.

Természeti kincseink védelme kiemelkedően fontos felelősségünk. A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága most a Belső-Somogy területének rehabilitációjára összpontosít, hogy e csodás táj megőrzését szolgálja.

A Boronka-melléki Tájvédelmi Körzetben, a Boronka-patak és az Aranyos-patak mentén élőhely-rekonstrukciót valósít meg a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság vagyonkezelőként. A 400 millió forintos uniós forrásból finanszírozott beruházással javulhat a terület ökológiai állapota, növekszik a jellegzetes vizes és vízi élőhelyek kiterjedése, illetve javul az erdei élőhelyek vízellátása. A rehabilitáció hamarosan elkezdődhet.

A Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet 1991 óta élvezi a védett státuszt, területe pedig 8232,3 hektárra rúg, amelyből 499 hektár fokozottan védett. Ez a különleges tájvédelmi terület a Dunántúli-dombvidék nyugati szegletében, a Belső-Somogy középtáján található, így rehabilitációs programja nemcsak a környék flóráját, hanem faunáját is kedvezően befolyásolja.

Vízhez jut a homokvidék Belső-Somogyban

A Tájvédelmi Körzet a Dél-Dunántúl flóravidékén helyezkedik el, különösen a Belső-Somogy homokvidékén. A terület domborzati jellemzői szinte teljesen sík tájat formálnak, ám a növényvilág e vidék különlegességét tükrözi, hiszen rendkívül gazdag és változatos. A csupán néhány méteres szintkülönbségek következményeként a lápos területektől egészen a száraz homoki gyepekig számos különböző növénytársulás található itt, melyek mindegyike egyedi élőhelyet teremt.

Az Aldrovanda, a vöröshasú unka, a vérfű-hangyaboglárka, a piszedenevér, a vidra és a harántfogú törpecsiga csak néhány példa azon élőlények gazdag palettájára, melyeknek otthont ad ez a tájvédelmi körzet. A terület különlegességét az Ős-Duna medréből származó futóhomok adja, amelyet a régmúlt idők során az északi szelek formáltak lenyűgöző, észak-déli irányú buckarendszerekké. A környék vízfolyásai a Balaton vízgyűjtő területéhez tartoznak, közülük kiemelkedik a Boronka-patak, amely a táj élő világának egyik meghatározó eleme.

Az 1930-as években a vízfolyam medrét kiegyenesítették, illetve egy halastó rendszert is hozzákapcsoltak, amely beavatkozás kedvezőtlenül befolyásolta a vízfolyásokat, lápokat és a száraz homoki gyepes területeket.

A patakmederben ívelt vonalakat formáznak.

A Nagybajom város határában, a Boronka- és Aranyos-patak mentén megvalósuló beruházás célja a vizes élőhelyek helyreállítása és fejlesztése. Ennek révén szeretnénk javítani a környék ökológiai állapotát, megőrizni és bővíteni a jellegzetes vízi élőhelyek terjedelmét, továbbá biztosítani az erdők megfelelő vízellátását. A következő időszakban sor kerül a korábban egyenesre mélyített vízfolyások visszakanyarítására, valamint a mesterséges árkok lezárására, lehetővé téve ezzel, hogy a víz újra szabadon áramolhasson a tájban, és visszajusson a talajba.

A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságának (DDNP) tájékoztatás szerint a mostani beruházással egyrészt csökkenteni szeretnék az egyre hosszabb aszályos időszakok során bekövetkező kiszáradás mértékét, másrészt pedig mérsékelni kívánják az időnként hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadék okozta árvizek romboló hatását.

Az igazgatóság tájékoztatása alapján a projekt során elkészítik a szükséges tervezeteket és tanulmányokat, lebonyolítják az engedélyezési folyamatokat, majd megvalósítják a szükséges fenékküszöbök és töltések építését. A patakvölgyekben fellelhető eredeti, kanyargós mederszakaszokat természetes módon kialakított, csésze alakú keresztszelvényű árkokkal kapcsolják össze, így biztosítva a vízfolyás harmonikus működését.