Júliustól kezdődően 16 euróval nehezebb lesz a nyugdíjba vonulás.
A korengedményes nyugdíj célja, hogy anyagi támogatást nyújtson azoknak, akik közel állnak a nyugdíjkorhatárhoz, de különféle okok miatt, mint például az állás elvesztése vagy tartós munkanélküliség, nehezen találják meg a megfelelő munkalehetőségeket. E program révén próbálják enyhíteni a kedvezőtlen gazdasági helyzetből fakadó nehézségeket. Fontos megjegyezni, hogy a korengedményes nyugdíj csak azok számára elérhető, akiknek a biztosító által megállapított havi járandósága eléri a minimum 454,70 eurót.
A létminimum mértéke mindig július 1-jén frissül. Volt olyan év, amikor a szegénységi küszöb nem változott, sőt, még az is fenyegetett, hogy csökkentik a létminimumot. 2023-ban azonban kedvező fordulat következett be: a szegénységi küszöb 34 euróval emelkedett. Tavaly mindössze 5 euróval nőtt az összeg, de most, júliustól egy felnőtt esetében a korábbi 273,99 euróról 284,13 euróra ugrott.
A létminimumtól több tucat állami támogatás függ, úgyhogy vele párhuzamosan azokat is valorizálták. A Szociális Biztosítónak (SP) is át kellett értékelnie bizonyos döntéseket - például az új, megemelt összeghez kell igazítani a korengedményes nyugdíj jóváhagyásának a feltételeit, aminek az érintett szeniorok nem annyira örülnek. Az SP ugyanis (egyéb feltételek teljesítése mellett) csak azoknak hagyhatja jóvá az idő előtti nyugalmazást, akiknek a biztosító által kiszámított havi járandóságuk eléri legalább a létminimum 1,6-szorosát, ami júliustól 438,40 euró helyett 454,70 euró lesz.
Az a biztosított igényelhet korengedményes nyugdíjat, aki egyidejűleg a következő feltételeket teljesíti: nincs semmilyen munkaviszonya; rendelkezik legkevesebb 15 év nyugdíjbiztosítási időszakkal; legfeljebb 2 év hiányzik a nyugdíjkorhatárig, vagy ledolgozott legalább 40 évet; az SP által kiszámított járadék összege magasabb a létminimum 1,6-szorosánál, illetve ha az igénylő pénztártag, akkor az SP által meghatározott és a 2. pillérből folyósítandó tétel összegének kell nagyobbnak lennie a létminimum 1,6-szorosánál. A 2. pillérből addig nem lehet korengedményes nyugdíjat igényelni, amíg a társadalombiztosító nem hagyja jóvá a járandóságot az első pillérből. Mivel a korengedményes nyugdíjnak magasabbnak kell lennie a létminimum 1,6-szorosánál (korábban csak az 1,2-szerese volt), bizony akadnak olyan esetek, hogy a kérvényező egyszerűen nem teljesíti a minimális összegre vonatkozó feltételt.
A nyugdíj járandóságának meghatározása során először az öregségi nyugdíj összegét számolják ki. Ezt követően minden egyes hónapért, amely hiányzik a nyugdíjkorhatárig, 0,5 százalékot vonnak le, amit sokan csak "büntetőkamatnak" neveznek. Ha valaki például két évvel a nyugdíjkorhatár elérése előtt nyújtja be a nyugdíj iránti kérelmét, akkor az öregségi nyugdíja 12 százalékkal csökken. Azok, akik korkedvezményes nyugdíjban részesülnek, a rendes nyugdíjkorhatár betöltésekor nem igényelhetnek öregségi nyugdíjat. Ekkor a korengedményes nyugdíjuk automatikusan öregségi nyugdíjjá alakul, de az összeg nem változik: így az érintettek élete végéig a korengedményes nyugdíjként megállapított összeget kapják. Az egyetlen kivétel, ha januárban a szokásos valorizálás történik, vagy ha a nyugdíjas esetleg újra munkába áll, ami új társadalombiztosítási jogviszonyt eredményezhet. Ilyen esetben a járandóságot később módosíthatják a megváltozott körülmények alapján.
Írásos kérvényt kell benyújtani a Szociális Biztosító állandó lakhely szerinti kirendeltségében. Ha az igénylő Szlovákiában nem rendelkezik állandó lakhellyel, kérvényét a biztosító központi irodájába juttatja el. A nyugdíjat külföldre is folyósítják.
Az SP munkatársai alaposan átvizsgálják, hogy rendelkezésre állnak-e a szükséges dokumentumok, és szükség esetén figyelmeztetik a hiányosságok pótlására. A juttatásra az igény benyújtásának napjától kezdve jogosult az érintett. A kérelem csak akkor kap zöld lámpát, ha a kiszámított összeg megfelel a hatályos jogszabályok által megszabott minimum követelményeknek. A jóváhagyási eljárás általában körülbelül két hónapot vesz igénybe, de előfordulhat, hogy ennél hosszabb ideig is eltart; a kifizetett összeg pedig visszamenőleg is rendezésre kerülhet. Aki elutasítást kap, az még az adott évben egyszer újra próbálkozhat, így évente legfeljebb kétszer kérheti a juttatást.
Miután a politikai döntéshozók 2022-ben enyhítették a korengedményes nyugdíjba vonulás feltételeit, hirtelen megnőtt a nyugdíjkérelmek száma, és viszonylag rövid időn belül számos idős munkavállaló hagyta el a munkaerőpiacot. Ez a jelenség különösen egyes iparágakban komoly munkaerőhiányhoz vezetett. Az idő előtti nyugdíjba vonulás ösztönzésének visszaszorítása érdekében a parlament módosította a szabályozást, így 2023 májusától a korengedményes nyugdíj feltételei már nem olyan kedvezőek. A munkavállalók számára sokkal inkább érdemes maradniuk a munkahelyükön. A 2024. május 15-től életbe lépő jogszabály-módosítás szigorúbb kritériumokat és alacsonyabb nyugdíjakat jelentett a 40 év munkaviszonnyal rendelkezők számára, akik korengedményes nyugdíjra pályáznak. A nyugdíjkorhatár évente két hónappal emelkedik, és ez az öregségi nyugdíjra is vonatkozik. Gyakorlatilag ez úgy alakul, hogy az adott év általános nyugdíjkorhatárából levonják a 23-as számot, s az eredmény határozza meg, hogy mennyi társadalombiztosítási időt kell felhalmozni a korengedményes nyugdíjhoz. Például, ha valaki 1963-ban született, a klasszikus nyugdíjkorhatára 63 év és hat hónap. Viszont, ha a korkedvezményes nyugdíj lehetőségét kívánja igénybe venni, legalább 40 évet és hat hónapot kell ledolgoznia, és ehhez megfelelő társadalombiztosítási időt kell felmutatnia.
