A debreceni gyárak számára az ivóvíz helyett a Tisza vizének használata lehetőségként merül fel, azonban ez a döntés a jövőben jelentős problémákat idézhet elő.
A debreceni lakosság napi vízigényének háromnegyedét fogják elhasználni az ottani gyárak. Nagyrészt szürkevizet, illetve a Tisza vizét fogják használni a gyártás során.
A debreceni önkormányzat határozottan visszautasította azokat a híreszteléseket, amelyek szerint az ipari létesítmények engedélyt kértek volna kutak fúrására vagy a felszín alatti vízbázis kihasználására. A 24.hu tudósítása alapján az önkormányzat közleménye hangsúlyozza, hogy az ipari parkok szürkevízigénye nem haladhatja meg a napi 27 ezer köbmétert. Ebből 24 ezer köbméter a Déli Gazdasági Övezethez, míg további 3 ezer köbméter az Északnyugati Övezethez kapcsolódik. A teljes vízfogyasztás - beleértve a technológiai és kommunális igényeket is - elérheti a napi 30 ezer köbmétert. A lakossági ivóvízfogyasztás viszont átlagosan napi 40 ezer köbméterre rúg, ami jól mutatja az ipari és lakossági vízigények közötti különbséget.
A cikk információi szerint az új ipari létesítmények – közöttük a kínai CATL, a dél-koreai EcoPro BM és a német BMW – nem kívánják igénybe venni Debrecen ivóvízhálózatát. E helyett a "szürkevíz-technológia" alkalmazása mellett döntöttek, amelynek alapját kétharmad részben tisztított szennyvíz, egyharmad részben pedig a felszíni víz képezi. Ezt a felszíni vízforrást kizárólag a Tiszából táplált Keleti-főcsatorna biztosítja majd.
Az önkormányzat álláspontja szerint a meglévő vízellátó rendszer kellőképpen képes kielégíteni a vízigényeket, ám szakértők figyelmeztetnek arra, hogy hosszú távon komoly kihívásokkal nézhetünk szembe. Az ipari parkok ugyanis ugyanabból a vízbázisból nyerik a szükséges vizet, amely már jelenleg is jelentős terheket cipel, hiszen mezőgazdasági öntözéshez és természetvédelmi célokhoz is felhasználják. Továbbá, a klímaváltozás következtében a Tisza vízhozama is változékonnyá válhat, ami tovább fokozza a helyzet kockázatait.
A fejlesztések többsége jelenleg is aktívan zajlik, ám a 24.hu információi szerint néhány kulcsfontosságú projekt - mint például az új vezetékek kiépítése és a felszíni víztisztító bővítése - késlekedik, sőt, egyes esetekben még el sem kezdődtek. Ennek következtében előfordulhat, hogy bizonyos gyárak megnyitása akár 2026-ra is csúszik. Például a CATL saját szennyvízelőkezelő létesítménye még mindig a hatósági engedélyezés fázisában van, így a próbagyártás várhatóan 2025 őszéről 2026-ra tolódik.
