Ismételten átalakították az Alaptörvényt | 24.hu
Az Országgyűlés 14. alkalommal módosította az Alaptörvényt.
A legfrissebb módosítást 135 támogató és 53 ellenző szavazattal hagyták jóvá.
A módosító lényege, hogy az Országgyűlésnek mostantól lehetősége lesz arra, hogy a legfőbb ügyészt ne kizárólag az ügyészek közül választhassa.
A rendszerváltoztatás óta a legfőbb ügyészi posztot betöltő három személy közül kettő nem volt ügyész a megválasztása előtt. Ebből kifolyólag a módosítás a hazai jogi gyakorlatot is korszerűsíti. Emellett összhangban áll a nemzetközi normákkal is, hiszen számos európai államban – például Hollandiában, Lengyelországban, Dániában és Svédországban – nem követelmény, hogy a legfőbb ügyész ügyészi tapasztalattal bírjon.
- szól az indoklás a módosítóról. Polt Péter legfőbb ügyész megbízatása egyébként csak 2028. december 14-én jár le, mivel azt a korábbi szabályt, hogy 70 évesen (2025-ben) megszűnik a megbízatása, már eltörölték.
A legújabb módosítással a bírók kinevezési korhatára is megemelkedett. Eddig 30 éves kortól lehetett bíró, mostantól azonban ez az életkor 35 évre változott. Érdekes, hogy a felső korhatár bizonyos esetekben akár 70 év is lehet. Ezzel kapcsolatban úgy nyilatkoztak, hogy a bíró a törvényben meghatározott körülmények között a hetvenedik életévéig folytathatja tevékenységét, eltérve az általános öregségi nyugdíjkorhatártól. Korábban komoly indulatokat váltott ki a szakmai közegben, amikor a bírókra vonatkozó korhatárt a szokásos nyugdíjkorhatárra, vagyis 65 évre csökkentették. Most azonban bizonyos esetekben ezt a döntést visszavonták.