Az újonnan bevezetett törvénymódosítás alapján a kormány ingyenesen ajándékozhat múzeumi műtárgyakat.


Eddig külön kormányhatározat kellett például ahhoz, hogy három évvel ezelőtt Orbán Viktor miniszterelnök a lengyeleknek ajándékozza a Nemzeti Múzeum egyik legértékesebb, 16. századi díszpáncélját.

November végén, egy salátatörvény keretein belül, az Országgyűlés elfogadott egy törvénymódosítást, amely az állami vagyonnal foglalkozik. Ennek értelmében a jövőben az állam képviselői ingyenesen adhatnak át ingóságokat reprezentációs célokra vagy protokolláris ajándékként.

A Nagy Márton által jegyzett salátatörvényben elrejtett módosítás indoklása nem árul el igazán sok mindent, mindössze annyit, hogy az ajándékokra fordítható keretösszeget már tartalmazza a költségvetési törvény. A Válasz Online-t több múzeumi dolgozó is aggódva kereste meg az elmúlt napokban: attól tartanak, hogy az új jogszabály lehetőséget nyújt majd arra, hogy állami szereplők körülnézzenek a közgyűjteményekben, és abból válasszanak nagy értékű műtárgyakat elajándékozásra.

A lapnak nyilatkozó források szerint a gyakorlatban ez azt jelenti, hogy diplomáciai látogatások vagy események előtt a kormány tagjai különböző műkincseket – például festményeket, antik fegyvereket vagy iparművészeti alkotásokat – emelnek ki a raktárakból. Ezt főleg azért teszik, mert a vonatkozó rendelkezés nem tartalmaz semmilyen korlátozást a múzeumi javak kezelésére vonatkozóan. A törvénymódosítást kritizálók szerint célszerű lett volna a jogszabály szövegébe belefoglaltatni, hogy a muzeális intézmények alapleltárában szereplő kulturális értékek protokolláris ajándékként nem adhatók tovább.

A Válasz Online felidézi azt a figyelemre méltó eseményt, amikor három évvel ezelőtt Orbán Viktor miniszterelnök Lengyelország számára ajándékozott egy 16. századi műkincset, mindenféle ellenszolgáltatás nélkül. Ez a különleges darab egy reneszánsz gyermekpáncél, amely Zsigmond lengyel királyfi birtokába került, miután Ferdinánd osztrák főherceg, a későbbi német-római császár, eljegyezte lányát, Erzsébet főhercegnőt. A cikk megjegyzi, hogy a páncél valószínűleg sohasem volt a lengyel állam tulajdonában, ezért kifejezetten protokolláris ajándékként értelmezhető.

A nagyértékű ajándékozást egy, a 2020-as Magyar Közlöny karácsonyi számában megjelent kormányhatározat tette lehetővé, és az ingyenes átruházást két jogszabály támasztotta alá: egy 1993-as, magyar-lengyel kulturális együttműködésről szóló nemzetközi egyezmény, és a vagyontörvény egy része. Az előbbi mindössze arról szól, hogy nemzetközi egyezmény alapján állami vagyon tulajdonjoga ingyenesen átruházható, a másik arról, hogy erről nyilvános kormányhatározatnak kell rendelkeznie.

A cikk szerint tehát világosan látható, hogy amikor a kormány egy jelentős magyar műtárgyat kívánt eltávolítani a Nemzeti Múzeum alapleltárából, és azt protokolláris célokra szándékozta felhasználni, eddig is létezett rá megoldás - egy olyan nemzetközi egyezményre hivatkozva, amely eredetileg nem is erre a célra készült. A vélemények szerint az új szabályozás megkönnyítheti az ajándékozási procedúrát, ezzel lehetővé téve, hogy a kormánytagok elkerüljék a bonyolult kormányhatározatokat, mint amilyen a díszpáncél esetében volt szükséges.

Related posts