Kocsis Máté bejelentette, hogy az Országgyűlés nem fog szavazni az átláthatósági törvényről a nyári szünet előtt. Az ügy fontos, mivel a törvény célja a közszolgáltatások és közpénzek felhasználásának átláthatóságának növelése lenne. A döntés számos kérdé

A törvényalkotási bizottság csütörtöki napirendjéről levették az átláthatósági törvényt, így az Országgyűlés nyár előtt nem fog szavazni róla - tájékoztatta az Indexet Kocsis Máté, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője.
Kocsis Máté kifejtette, hogy a Fidesz-frakció egyetért abban, hogy a szuverenitás megóvása érdekében jogi eszközöket kell igénybe venni, azonban a konkrét megvalósítás módjáról még tapasztalható némi eltérés a véleményekben.
Közölte, hogy a vitatott átláthatósági törvény tárgyalását őszre halasztják, hogy legyen idő a szakmai szervezetek javaslatainak mérlegelésére.
A frakcióvezető az Indexnek részletesen kifejtette:
Kocsis Máté úgy fogalmazott: ennek a vitáját a nyár előtt nem lehet lefolytatni. Ezért a csütörtöki törvényalkotási bizottsági ülés napirendjéről leveszik az átláthatósági törvényt, és nem hoznak döntést a nyár előtt a kérdésben, nem szavaz erről az Országgyűlés, ősszel folytatják a tárgyalását - közölte.
Kocsis Máté kiemelte, hogy a Fidesz-frakció álláspontja szerint elsősorban a szakmai szervezetek által megfogalmazott javaslatokkal érdemes komolyan foglalkozni, nem pedig azokkal, akik esetleg közvetlenül érintettek a tervezett jogszabályban.
Ahogy említette, ebbe a csoportba sorolhatók azok a külföldi támogatásból működő szervezetek, álcivil egyesületek és médiaplatformok, amelyek a jogszabály rendelkezései alá tartoznának.
Szerinte ezek a szereplők többnyire nem konstruktív javaslatokat küldtek, hanem személyeskedő kritikákat fogalmaztak meg. Ezt ugyan érthetőnek nevezte, de úgy véli, ezek a vélemények a jogalkotási folyamatban nem vehetők figyelembe.
A frakció vezetője kifejtette:
Kocsis Máté emlékeztetett az ukrán kémügyként elhíresült esetre, amely szerinte jól példázza, miért van szükség a szuverenitás védelmére. Mint mondta, az ügy egyik mellékszála volt, hogy az ukrán propaganda olyan hamisított felvételeket terjesztett - köztük Magyarországon is elérhető anyagokat -, amelyek azt a hamis látszatot keltették, mintha Magyarország katonai agresszióra készülne Ukrajna ellen.
Mindeközben ez a megállapítás teljesen eltávolodik a tényektől, és rámutat arra, hogy az ország ellen valóban léteznek dezinformációs kampányok - emelte ki.
Kocsis Máté véleménye szerint a dezinformációs kampányok hatásai nem csupán a határokon túl, hanem a hazai sajtó bizonyos területein is felfedezhetők. Ebből kifolyólag úgy látja, hogy a szuverenitás kérdése nem csupán elméleti, hosszú távú problémakör, hanem kifejezetten időszerű és sürgős téma, amelyre figyelmet kell fordítani.
A frakcióvezető véleménye szerint valószínű, hogy ezt a két vonalat külön-külön kell majd megvizsgálni.
A közélet átláthatóságának érdekében a kormánypárti képviselők által benyújtott javaslat értelmében a jogszabály lehetőséget biztosít arra, hogy a külföldi támogatással működő, Magyarország szuverenitását fenyegető szervezeteket nyilvántartásba vegyék.
"A lista szerinti szervezetek a jövőben nem fogadhatnak el külföldi támogatást engedély nélkül, nem jogosultak a személyijövedelemadó-kedvezményre, továbbá kötelezően vagyonnyilatkozatot kell tenniük az irányítóknak, és kiemelt közszereplőnek minősülnek" - olvasható az Index szerdai cikkében.