Az identitásigazítás folyamata egy olyan lépés, amely során a személyek vagy szervezetek megerősítik, hogy valóban azok, akiknek vallják magukat. Ez a folyamat kulcsfontosságú a digitális világban, ahol a hamis identitások és csalások elkerülése érdekében

Magyar Péter június 26-án Somlóvásárhelyre hívta össze híveit a Magyar Szabadság Napjának megünneplésére. Kellemes, a csoport egységét erősítő nyári találkozónak tűnhet ez, de sokkal több volt annál. Nem becsülöm le a bazaltsapkás hegy természeti szépségét, még kevésbé a somlai borok - rizling, furmint, juhfark - nemes aromáját, de itt és most a Tisza identitásának alakításában alapvetően fontos politikai üzenet átadásáról volt szó.
Harmincnégy évvel ezelőtt, ezen a jelentős helyszínen Antall József beszédet mondott, amely a legutolsó szovjet katona távozásának örömére készült. A miniszterelnök akkor a függetlenségünk visszanyerését ünnepelte, és ezzel számos ember szívét elnyerte, akik osztoztak az örömben és az új kezdetek reményében.
A Tisza elnöke megtisztelte a találkozót Jeszenszky Gézával, Antall rokonával és a kormány egykori tagjával. Szerencsére Jeszenszky felépült a merénylet következményeiből, és örömmel fogadta el a meghívást. A sikertelen merénylet következtében Jeszenszky szinte mártírrá vált, amit fiának zavaros reakciója csak még inkább hangsúlyozott. Jeszenszky Zsolt apját – a volt magyar külügyminisztert, norvégiai nagykövetet és elismert történészt – azzal vádolta, hogy saját döntéseivel "hívta be életébe azokat a démoni erőket, amelyek a pusztulására törnek". Ezzel a megnyilvánulásával az orbánizmus egy olyan szélsőséges, szektás képét festette meg, amelyhez alig páran tudtak kapcsolódni. Apja azonban szeretetteljes és megfontolt válaszával még inkább kiemelte a két generáció közötti éles ellentétet.
Magyar Péter ezzel a megemlékezésével egyértelművé tette, hogy pártja ahhoz a kulturáltan konzervatív politizálási stílushoz kíván visszatérni, amelyet a 90-es évek elején az MDF ígért az országnak. Az antalli örökségből most a leginkább aktuálisnak a következők tűnnek:
Az Európához való történelmi, gazdasági és kulturális kapcsolódás kiemelése elengedhetetlen, hiszen ez a kontinens nem csupán földrajzi értelemben fontos, hanem gazdag öröksége és sokszínű identitása révén is. A régiók közötti interakciók, a kereskedelmi hálózatok, valamint a művészeti és tudományos eszmecserék mind hozzájárultak ahhoz, hogy Európa a világ egyik legdinamikusabb területévé váljon. A középkori kereskedővárosoktól kezdve a reneszánsz művészetén át egészen a modern technológiai újításokig, az európai kultúra folyamatosan fejlődött és alkalmazkodott, tükrözve a kontinens sokszínűségét és kreativitását. E kapcsolatok mélyebb megértése lehetőséget ad arra, hogy jobban értékeljük közös történelmünket, és felismerjük, milyen mértékben formálták életünket az európai értékek és hagyományok.
- A keleti szomszédunkkal, amely egykor a Szovjetunió, majd később Oroszország néven ismert, való kapcsolatok fenntartása alapvető fontosságú.
- a korrupció szigorú eltiltása,
A hazai politikai légkör felforrósodott állapotának mérséklése, amely a gyűlölet és a rajongás szélsőségei között ingadozik.
Ezzel a lépéssel a Tisza olyan politikai folytonosságot igyekezett megjeleníteni, amely sokak számára elfogadható lehet. Kifejezetten azokat a kérdéseket emelte ki, amelyek mostanában a legnagyobb feszültséget okozzák az ország lakosságában: a hazai gazdaság mélyrepülését, amely a rossz döntések következménye, a közvagyon egyre nyilvánvalóbb elsikkasztását, valamint az ország kiszolgáltatottságát Putyin agresszív terveivel szemben, és a külpolitikai irányvonalat, amely szervilis módon követi az orosz érdekeket.
Magyar Péter keresztény és konzervatív politikát ígér. Hogy a kereszténységen belül melyik felekezetet preferálja? Úgy tűnik, a katolikust. Felmenői között vannak reformátusok is, így anyai nagyapja, Erőss Pál, a Legfelsőbb Bíróság bírája, de ő maga piarista gimnáziumba járt. Antall Józsefhez is kötődne ezáltal.
Ez a döntés ésszerűnek tűnik. A Magyarországi Református Egyház hitelessége súlyosan megsérült azzal a szervilis hozzáállással, ahogyan Orbán Viktor és kormánya politikai kereszténységét szolgálták ki. A mélypontot Balog Zoltán EMMI-miniszter, később református főpásztor tevékenysége jelentette. Az „ingyenes” lakájmódszer mögött nem csupán a lojalitás állt: Balog és társai jutalmul pénzben és hatalmas közvagyonból származó ingatlanajándékokban részesültek. Balog Zoltán Novák tanácsadójaként is közreműködött a kegyelmi ügyben, amely végül a bukásához vezetett. Püspöktársai nyomására lemondott főpásztori tisztségéről, de a Dunamelléki Egyházkerület püspöki posztját valószínűleg a 2026-os őszi egyházi választásokig megőrzi. A történtekből úgy tűnik, nem tanult semmit: a május 23-i egyházfinanszírozási konferencián még mindig az ellenzéki sajtót tette felelőssé a kegyelmi ügy nyilvánosságra kerüléséért, miközben hangosan méltatta a jelenlegi kormányt keresztény hitük és erkölcsi tisztaságuk miatt.
Magyar Péter maga is állást foglalt áttételesen a kegyelmi ügyben, amikor Tarr Zoltán a Tisza Kossuth téri rendezvényén bocsánatot kért Balog nevében a pedofil ügy áldozataitól. (Balog ezt mind a mai napig nem tette meg.) Tarr Zoltán maga is református lelkipásztor, de az utóbbi években nem vállalt gyülekezeti szolgálatot, nyilatkozataiban pedig arra utalt, hogy nem ért egyet a MRE vezetőségének irányvonalával. Tarr Zoltán azóta a Tisza frakcióvezetője az Európai Parlamentben.
A kegyelmi botrány után a kormány református tagjai, köztük Orbán, Lázár és Gulyás Gergely, láthatóan eltávolodtak a "hitük" hangoztatásától. A 2025-ös pünkösdi ünnep előtti pénteken elmondott rádiós beszédében Orbán nem szánt egy szót sem az ünnepre, viszont Zelenszkijt rengeteg kritikus megjegyzéssel illette. Az 1675-ben gályarabságra hurcolt protestáns prédikátorok emléke is feledésbe merült; róluk nemcsak Orbán és Kövér, akik kálvinista nézeteikről ismertek, de még Balog püspök is mélyen hallgatott. Ezzel szemben Fabiny Tamás evangélikus püspök, aki már hosszú évek óta nyíltan fellép a vallás politikai célokra való felhasználása ellen, több társával együtt elzarándokolt Nápolyba, hogy részt vegyen a gályarabok emlékére rendezett megemlékezésen.
Ha tanácsot kérnének tőlem ambiciózus politikusok - ami valószínűleg sosem fog megtörténni -, azt javasolnám nekik, hogy ne a feltűnő keresztény értékek hirdetésével próbáljanak hitelesnek tűnni. Sokkal fontosabb, hogy valóban azok legyenek.
A szerző nyelvészként tevékenykedik.