Milyen helyeken találhatunk menedéket a hőség elől Budán?

Ha kiszakadnánk a betonrengetegbe zárt forróságból, a vízpart valószínűleg jóval hamarabb eszünkbe jut, mint a természetjárás. A hőségben a kirándulás nem magától értetődő opció, pedig az árnyat adó fák sűrűjében, vagy a föld alá ereszkedve ugyancsak megfeledkezhetünk kis időre a fullasztó klímáról. Az (erdei) séta, vagy költőien hatásvadász kifejezéssel, az "erdőfürdőzés", vagy épp a laikus barlangászat jótékony hatásairól nyáron sem kell lemondanunk. Összegyűjtöttük azokat a budai helyszíneket, ahol jó eséllyel kiszellőztethetjük magunkat egy forró napon. Vízesés, panoráma, barlangok mélye - és a vízpart sem hiányzik a listáról.

Árnyat adó fák, mesebeli ösvények, foltos szalamandrák és a Budai-hegység legnagyobb vízesése: ezt kínálja a Budapest és Solymár határán kanyargó Jegenye-völgy. A túra alig 6 kilométeres, de a látvány miatt amúgy sem érünk rá a testi fáradtsággal foglalkozni. A táj a fantasyk varázslatos világát idézi, az egymásra boruló lombkoronákkal, a rejtelmes sziklavájatokkal, a völgyben futó Paprikás-patakon átívelő fahidakkal, végül a homokkőpadról alázúduló, csaknem 5 méter magas vízeséssel, és az alatta elterülő kristálytiszta tavacskával. Utunk során elérjük a solymári várat, amelynek kilátójából körpanoráma nyílik a környező hegyekre. A Jegenye-völgy nem mellesleg a foltos szalamandrák otthona, olyannyira az, hogy immár Szalamandra-völgy néven is ismert. A II. kerületi önkormányzat kezdeményezésére a Fővárosi Közgyűlés 2021 végén nyilvánította védetté a területet. A Jegenye-völgyet a Hűvösvölgyből induló 64-es buszcsalád valamelyik járatával (64, 64A, 64B, 164, 164 B, 264) érhetjük el, a Kökörcsin utcai megállónál kell leszállni

Ha az Erzsébet híd budai hídfőjénél a Dunába ömlő Ördög-árok patak gyanús sötétségébe pillantunk, talán elképzelni sem tudjuk, mennyi szépséget rejt a forrásvidéke. A Nagykovácsi közelében eredő vízfolyás a Remete-szurdokon keresztül éri el Máriaremetét, majd Hűvösvölgyet, hogy végül Pasaréten bukjon a felszín alá, és a Dunáig már elő se tűnjön többet. Az Ördög-árok története katasztrófákkal, baljós szennyvízzel és második világháborús meneküléssel zsúfolt, de maradjunk most az árnyat adó környezeténél: a Remete-szurdoknál. A Máriaremete és Remeteszőlős között elterülő völgy két oldalán sziklás meredély fut végig, a föld mélye őskori élőlények, barlangi medve, barlangi oroszlán és gyapjas orrszarvú, illetve egy jóval későbbi lakó, a névadó remete emlékét őrzik - aki a pálos rend feloszlatása után költözött a barlangokba -, de a sétánk során Örkény István híres telefonfülkéjében a költészet örök hatalmáról is meggyőződhetünk. A rövid, 6 kilométeres túrát célszerű a máriaremetei kegytemplomnál indítani, oda az 57-es, a 157-es vagy a 257-es busszal juthatunk el Hűvösvölgyből

Lehet-e bármi üdítőbb a trópusi hőség közepette ennél a mondatnál: "egész évben 11 °C a hőmérséklet"? A Pál-völgyi-barlangba nyáron is elkél a meleg(ebb) öltözet, de leg alább egy órára végre újra lélegzethez jutunk. Hazánk leghosszabb barlangrendszeréből jelenleg nagyjából 32 kilométer ismert, ebből egy 500 méteres szakaszt építettek ki. Itt 400 lépcsőfok és egy 7 méter magas, korláttal biztonságossá tett tyúklétra várja a kalandvágyókat (fontos, hogy 5 éves kor és 115 centiméteres magasság alatt nem engedélyezett a látogatás). Aki kevesebb izgalommal is beéri, annak a Szemlő-hegyi-barlang ajánlott: a kiépített útvonal könnyen bejárható, és miközben a természeti csodában gyönyörködünk, tanulhatunk a mészkőről, a denevérekről, és akár a barlangi mentésről is. Mindkét helyszín II. kerületi, a Pál-völgyi-barlangot a Szépvölgyi úton találjuk, ide a Kolosy térről a 65-ös autóbusszal juthatunk el; a Szemlő-hegyi-barlang bejárata pedig a Pusztaszeri úton van, amelyet a Szentlélek térről a 29-es autóbusszal (és egy rövid sétával) érhetünk el legkönnyebben.

Legendák színhelye a Szent Margit Kórház fölötti domboldalon álló Kiscelli kastély, és a mellette elterülő 15 hektáros parkerdő. A barokk stílusú templomot és trinitárius kolostort a Zichy család építtette a XVIII. században, később a hadsereg kaszárnyaként használta. 1910- ben Schmidt Miksa bútorgyáros tulajdonába került, aki kastéllyá alakíttatta át. A dúsgazdag üzletember a templomtoronyban kápolnát rendezett be meggyilkolt kedvese, Turcsányi "Mágnás" Elza emlékére. Az egykori kastély jelenleg a Kiscelli Múzeumnak ad otthont. A parkerdő közösségi tervezéssel született újjá: közvilágítással ellátott sétautakat alakítottak ki, ivókutakat, piknikpadokat és tűzrakóhelyeket telepítettek. A turistaút mentén található a kiscelli kálvária, a Golgota-szoborcsoport, valamint a Szent vér kápolna is; de a helyi meseösvényt is felfedezhetjük, ahol a gyerekek (és a gyermeklelkű felnőttek) játékos formában ismerkedhetnek meg a sokszínű természettel. A Kiscelli kas télyt a 17- es, 19-es vagy 41-es villamossal közelíthetjük meg, a Szent Margit Kórház megállótól rövid, de meredek séta vezet az épülethez. Aki elkerülné a kaptatót, az a Kolosy térről induló 165-ös buszszal is eljuthat a parkig: a Remetehegyi úti megállótól nagyjából öt perc sétára fekszik az épület.

A Hármashatár-hegy oldalában futó sétány 14 állomáson keresztül mutatja be a környék élővilágát és geológiai sajátosságát. A tanösvény a nevét a hegy újraerdősítését vezető Guckler Károly főerdőmesterről kapta. Az 1918-ban kialakított sétaút - amely 1924-ben, egy évvel Guckler halálát követően vette fel a lelkes természetjáró szakember nevét - különlegessége, hogy végig szintben halad, vagyis sem meredek emelkedőkkel, sem nyaktörő lejtőkkel nem kell megküzdenünk. Az erdő sűrűjét két kilátóterasz szakítja meg, onnan szemrevételezhetjük az alattunk elterülő várost. És a vízszintre ráunva, akár a Hármas határ-hegy izmosabb emelkedőin is folytathatjuk túránkat, a csúcson az ugyancsak Gucklerről elnevezett kilátó és (majdnem tökéletes) körpanoráma várja a vállalkozókedvű turistákat. A tanösvény kiindulópontját a Szépvölgyi út és a Hármashatárhegyi út kereszteződésétől érhetjük el a legkönnyebben, oda a Kolosy térről induló 65-ös, vagy a 65A busszal juthatunk el (a Fenyőgyöngye megállóig/végállomásig utazva).

Az erdőfürdőzés és a föld mélyébe való merülés felszabadító élménye mellett nem képzelhetjük el a nyári pihenést vízpart nélkül – a budai úti célunk pedig nem más, mint a varázslatos Római-part. Itt árnyas sétányok és szabadtéri szórakozóhelyek várnak ránk, miközben a Duna partján elnyúló strand is csábít. Az ingatlanfejlesztők betonszörnyei, akik egyre dühödtebben építkeznek, persze már ott állnak, de ez nem csökkenti a városi hőség elől menekülni vágyók kedvét. Bár a Római-part valaha a főváros vízisport életének központja volt, mára jelentős átalakuláson ment keresztül. Mégis, a régi csónakházak bája még mindig ott bujkál a levegőben. A part mentén sétálva, a homokban ücsörögve vagy a habokban felfrissülve könnyen elfelejthetjük a politikai feszültségeket – a gátépítési viták ellenére is. A nyomvonal már ki van jelölve, de a kormány még nem biztosította a szükséges forrást a projekt megvalósításához. A Római-part különleges szeglete a Plázs, Budapest egyedüli ingyenes dunai strandja, ahol évről évre újra felfedezhetjük a zöldes-szürkén hömpölygő folyót. A Római-partra a HÉV-vel is könnyedén eljuthatunk – a Rómaifürdő megállótól csupán egy rövid séta vár ránk. Alternatív megoldásként a Göncz Árpád városközpontból induló 34-es vagy 106-os buszokkal is megközelíthetjük, bár érdemes figyelni, hogy a Flórián téri felüljáró felújítása miatt nyáron terelve közlekednek.