Hazánk számára előnyös helyzetet teremthet, hogy az ukránok lezárták a vízellátást.

Az Európai Unió energiapolitikai diskurzusai továbbra is középpontban tartják az ukrajnai gáztranzit január 1-től életbe lépett teljes leállítását. A helyzet két ellentétes táborra osztja a tagállamokat: egyfelől ott vannak a szankciókat támogató államok és az Európai Bizottság, míg másfelől a szankciók ellenzői, akik kritikusan szemlélik a helyzetet.

- Az előbbiek azzal érvelnek, hogy a tranzit leállása kedvező fejlemény, mert így az EU nem vásárol többé orosz gázt ezen az útvonalon, emellett rendre felhozzák, hogy az EU felkészült a tranzit megszűnésére. Ezzel szemben, a mérsékeltebb álláspont képviselői azt hangsúlyozzák, hogy az ukrajnai tranzit leállásának a teljes európai közösséget érintő káros következményei lesznek - kezdte a helyzet elemzését lapunk érdeklődésére Hortay Olivér. A Századvég Gazdasági Folyamatok Kutatóintézetének igazgatója hozzátette: az eltérő álláspontok magyarázata az, hogy képviselőik nem teljesen ugyanarról beszélnek.

- Az előbbi csoport tipikusan a mennyiség oldaláról közelíti meg a kérdést, és ilyen értelemben igazuk van abban, hogy rövid távon, akut ellátási problémát a tranzit leállása nem okoz. Ugyanis valamennyi uniós tagállam tartalékai az alternatív beszerzési útvonalakkal együtt lehetővé teszik, hogy a kieső mennyiséget helyettesítsék az idei fűtési időszakban. Igaz, Szlovákia és Ausztria esetében vannak kihívások, de ott is megoldható a helyzet a viszonylag sok betárolt energiahordozó és az alternatív beszerzések segítségével - fejtette ki az energiapiaci szakértő.

Mindez viszont nem jelenti azt, hogy ténylegesen az EU javát szolgálja az ukrán tranzitgázcsapok elzárása. Az idei első kereskedési napon a tavalyi legmagasabb ár felett nyitottak az európai gáztőzsdék, vagyis rögtön megmutatkozott, mennyire káros a kínálat szűkülése - hívta fel a figyelmet Hortay Olivér. Hozzátette:

Robert Fico korábban kifejtette, hogy Szlovákia számára az új beszerzési források jelentősen drágábbak lesznek. Ennek oka, hogy a szükséges földgáz beszerzése hosszabb útvonalakon, több ország érintésével valósul meg, ami magasabb tranzitköltségeket eredményez. A szlovák miniszterelnök véleménye szerint az ukrán elnök döntése nemcsak Szlovákiát, hanem az egész Európai Uniót is érinti, mivel a költségek növekedése miatt a tagállamok összesen 60-70 milliárd eurós többletkiadással nézhetnek szembe a megnövekedett gáz- és áramárak következtében.

A tranzit leállása komoly gazdasági kihívásokat jelent az európai közösség számára, ami különösen figyelemre méltó, mivel az EU legfőbb versenyképességi gondja, ahogyan azt a Draghi-jelentés is kiemeli, az energiahordozók magas költsége. Jelenleg az európai vállalatok a földgázért négyszer-ötször annyit kénytelenek fizetni, mint az amerikai partnereik. Ezen hátrány leküzdése érdekében elengedhetetlen, hogy jelentősen megnövekedjen a gázbehozatali mennyiség a térségbe, hiszen a kínálat bővülése kulcsfontosságú lenne az árak csökkentéséhez - hívta fel a figyelmet a szakértő.

A távoli jövő lehetőségeit vizsgálva - hogyan pótolják az érintett országok a kiesett mennyiségeket - Hortay Olivér kifejtette, hogy Ausztria valószínűleg a nyugati irányból fogja növelni gázbeszerzéseit, és gyorsabban merítheti le az eltárolt gázkészleteit. Ez a tendencia Szlovákiára is vonatkozhat. Magyarország számára viszont a kedvezőtlen helyzet új lehetőségeket is rejthet, mivel az ukrán tranzit elmaradása felgyorsíthatja azt a már néhány éve felfutó folyamatot, amely révén a korábbi zsákfalu státuszból - ahol a gáz csak megérkezik, de nem továbbítják - fokozatosan a regionális gázelosztó szerepére léphetünk elő.

Hazánk az elmúlt években

Az orosz gázbeszerzéseit az ukrán vonalról a déli irányba irányította.

* kiépítette a kereskedelmi kapcsolatait más keleti partnerekkel,

* kiépítette és fejlesztette a határkeresztező kapacitásait,

így a keletről érkező gázforrás kulcsfontosságú kapujává alakult.

Ez a szerep korábban Ausztria kezében volt, ám ha az ukrán tranzit továbbra sem aktiválódik, szakértők szerint nyugati szomszédunk végleg elveszítheti ezt a pozíciót. Hortay Olivér emlékeztetett arra, hogy Magyarország az utolsó évben rekord mennyiségű földgázt értékesített Szlovákia felé, és a néhány évvel ezelőtti helyzethez képest a magyar-ukrán határon a gáz jellemzően a keleti irányba áramlott. Az északi irányú kapacitásokat különböző műszaki megoldásokkal növelték az utóbbi időszakban, és a jövőben az egyik legfontosabb kérdés az lesz, hogy a Török Áramlat kapacitását lehet-e bővíteni, és ha igen, mikor valósulhat ez meg. Az érintett országok, köztük Magyarország is, többször jelezték, hogy támogatják egy ilyen fejlesztés megvalósítását.

A szakértő összegzésében hangsúlyozta, hogy az Európai Bizottság által bevezetett szankciós politika hátrányos hatásai ebben az esetben is érzékelhetőek, mivel hozzájárulnak a szűkülő kínálathoz, ami végső soron a földgáz árának emelkedéséhez vezet. Magyarország ezzel ellentétben a diverzifikáció híve, vagyis azt vallja, hogy minél több beszállítónak és útvonalnak kell lehetőséget biztosítani arra, hogy részt vegyen az európai piacon. Ezáltal a különböző szereplők versenyeznének egymással, ami segítene az árak csökkentésében. Az ehhez szükséges kapacitásbővítések elengedhetetlenek, és az elmúlt évek tapasztalatai alapján jelentős előrelépés történt ezen a téren, amely várhatóan folytatódik - zárta mondandóját Hortay Olivér.