Hankó Balázs: Brüsszelben "családüldözés" zajlik Hankó Balázs szerint Brüsszelben olyan politikai intézkedések és irányelvek érvényesülnek, amelyek a családok érdekeit sértik, sőt, egyenesen "családüldözésnek" nevezhetőek. Az Európai Unió döntései és ajá

A kormány elkötelezetten áll a magyar családok mellett, és biztosítja számukra a szükséges támogatást minden élethelyzetben. A kulturális és innovációs miniszter szerint 2025-re a családok anyagi helyzete tovább fog javulni - hangzott el a Család 2025 című konferencián, amely csütörtökön zajlott Budapesten.

Hankó Balázs a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) valamint a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány által rendezett eseményen többek között kiemelte, hogy Magyarország az európai országok közül a leginkább családcentrikus és családbarát nemzet. Hangsúlyozta, hogy a 2010-ben történt családpolitikai fordulat nemcsak a családok életminőségét javította, hanem anyagi helyzetüket is erősítette. Balázs szerint a magyar családok jogosan várják el az államtól, hogy támogassa őket ebben a folyamatban.

Hankó Balázs hangsúlyozta, hogy a családok jelentősége az utóbbi időben számos támadás célpontjává vált, és véleménye szerint Brüsszelben egyfajta "családellenes politika" zajlik.

Soha nem tapasztaltak még ilyen alacsony gyermekszületési arányt az Európai Unió történetében, mint az utóbbi években – emelte ki, hozzátéve, hogy 2023-ban az unió területén körülbelül 10 százalékkal csökkent a születések száma 2020-hoz viszonyítva. Ezzel szemben Magyarországon nem volt ilyen drámai mértékű a születések visszaesése.

A miniszter a Bokros-csomag kedvezőtlen következményeit kiemelve azt mondta, hogy az úgynevezett "Ratkó-dédunokák" születése épp emiatt maradt el. A magyar társadalomból ma éppen ezek a családalapítási korban lévő fiatalok hiányoznak - hangsúlyozta.

Kiemelte, hogy ha az érintett gyermekek világra jöttek volna, akkor jelenleg 212 ezerrel több fiatal élne Magyarországon. Rámutatott, hogy az idei évre várhatóan körülbelül 77 ezer újszülött helyett 100 ezer gyermek érkezik a világra. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a 2010-ben bekövetkezett családpolitikai változások nélkül ez a szám csupán 66 ezer körüli lenne.

Hankó Balázs a magyar kormány családpolitikájának kulcsfontosságú aspektusait bemutatva kiemelte, hogy idén körülbelül 754 milliárd forint marad a családok zsebében adókedvezmények formájában. Ez a szám 2011 óta összesen 4400 milliárd forintnyi kedvezményt jelent. Jelenleg a családtámogatások összege négyszerese a 2010-es értékeknek, s a tavalyi évhez viszonyítva is jelentős, 447 milliárd forintos növekedést mutat, így elérte a 3754 milliárd forintot.

A tárcavezető felsorolta a családpolitika főbb pilléreit, amelyek között szerepel a munkáshitel, a lakhatási támogatás, valamint a vidéki otthonfelújítási program. Emellett kiemelte a babaváró program 35 éves korhatárra történő felemelését, a családi adókedvezmény megduplázását, a gyermekgondozási díj növelését, valamint a fenntartható rezsicsökkentést is. Az idősek támogatása érdekében bevezetett 13. havi nyugdíj állandósítása szintén fontos lépésként került említésre.

2026-tól a családi adókedvezmény mértéke akár 320 milliárd forintot is meghaladhat – értesültünk róla.

A miniszter kifejezte bizakodását, hogy az új, Donald Trump által irányított amerikai kormányzattal való együttműködés révén a családok értékeinek megőrzése és önbecsülésük megerősítése még inkább előtérbe kerülhet.

Győri Enikő, az Európai Parlament képviselője, a Patrióták Európáért frakció tagja és a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület elnöke kifejtette, hogy a "káros woke-ideológia" miatt számos támadás éri a családbarát, nemzeti kormányokat. E támadások mögött állítólag anyagi források visszatartása és a média "felhergelése" áll, amelyek célja a kormányok hitelének csökkentése.

Az amerikai elnökválasztások kimenetele kapcsán kiemelte, hogy a változásokra való reagálás elkerülhetetlen.

Az Európai Unió, amely a különböző válságok miatt egyre nehezebb helyzetben van, az utóbbi időszakban nem igazán lépett fel a családok támogatása érdekében. Ezzel szemben a patrióta politikai erők világos és határozott tervekkel rendelkeznek ebben a témában - fogalmazott.

Hangsúlyozta: az uniónak nem a bevándorlásra, hanem a demográfiai fordulat megteremtésére kell koncentrálnia, emlékeztetve, hogy már a 2011-es magyar uniós elnökség is beemelte a demográfiát a versenyképességi tényezők közé, ezt pedig a 2024-es elnökség tovább erősítette.

Győri Enikő hangsúlyozta, hogy a család a társadalom legfontosabb alapköve, és kiemelte: a családpolitikának hosszú távú célkitűzésekkel kell rendelkeznie. Szerinte a valódi változások eléréséhez kitartó és alapos munkára van szükség, amely csak idővel hozhat gyümölcsöző eredményeket.

Ádám Dénes, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elnökhelyettese előadásában egyebek mellett arra hívta fel a figyelmet, hogy a 2010-es családpolitikai fordulat a teljes termékenységi arányszám emelkedését eredményezte, de a jelenlegi hozzávetőleg 1,5-1,6-es mutató még mindig jócskán elmarad a reprodukcióhoz szükséges 2,1-től, amelyet Magyarország legutóbb 1977-ben tudott elérni.

Hangsúlyozta, hogy 2010 óta több mint 200 ezer gyermek látta meg a napvilágot, ugyanakkor a termékeny korú nők körében csökkent a születések száma.

Kenyeres Kinga, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány vezetője a legújabb kutatások eredményeit bemutatva kiemelte, hogy a magyarok számára a család szerepe kiemelkedően fontos Európában. A felmérés alapján a válaszadók 74%-a úgy véli, hogy az államnak aktívan részt kellene vennie a családtámogatások biztosításában.

A család szerepe túlmutat a népesedéspolitikán, a válságokkal megküzdésben kiemelt szerepe van a közösségeknek, különösen a családnak - hangsúlyozta.

Fűrész Tünde, a KINCS elnöke, figyelemfelkeltő megjegyzést tett Európa demográfiai helyzetéről, amikor "az üres bölcsők kontinensének" titulálta a térséget. Kiemelte, hogy 2023 óta drámai mértékben csökkent a születések száma azokban az országokban, mint például Lengyelország, Románia és Csehország, amelyek geográfiai közelsége miatt közvetlenebbül érintettek az orosz-ukrán konfliktus hatásai által.

Kiemelte ugyanakkor, hogy a 20-39 éves nőkre jutó születések száma az elmúlt időszakban Magyarországon emelkedett a legjobban, jóval kisebb mértékű a születések számának visszaesése, mint amekkorát a szülőképes korban lévő nők számának jelentős visszaesése indokolna.