Hankó Balázs: A tudomány és innováció - Múltunk fénykorának öröksége, jövőnk fejlődésének hajtóereje A tudomány és az innováció nem csupán a múltunk dicsőséges pillanatait idézik fel, hanem a jövőnk építőkövei is egyben. E két fogalom összefonódik, és eg

A magyar tudomány éve egy egyedülálló alkalom arra, hogy a hazai kutatások eredményeit a középpontba állítsuk, és hangsúlyozzuk a tudomány társadalmi relevanciáját. Ezen kívül célja, hogy közelebb hozza a tudomány világát a fiatal generációhoz - emelte ki Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter a magyar tudomány évének megnyitó beszédében, csütörtökön a budapesti Hősök terén.

A miniszter hangsúlyozta, hogy az Országgyűlés határozatával a 2025-ös és 2026-os éveket a magyar tudomány évének nyilvánította, ezzel is tisztelegve a Magyar Tudományos Akadémia és annak könyvtára fennállásának 200. évfordulója előtt. Az ünnepi rendezvénysorozat célja, hogy kiemelje a magyar tudomány, kutatás és innováció terén elért kiemelkedő eredményeket, továbbá erősítse a magyar tudományos közösség nemzetközi elismertségét és szerepét.

A miniszter hangsúlyozta, hogy a tudomány és az innováció nem csupán múltunk büszkesége, hanem jövőnk alapköve is.

Hankó Balázs rámutatott, hogy a Neumann János program révén már 6500 kutató-fejlesztő jut egymillió lakosra, ami figyelemre méltó fejlődést tükröz. Ezen kívül a kormány évente több mint 1000 milliárd forintot invesztál a kutatás-fejlesztési innovációkba, ami jelentős támogatást nyújt a tudományos szférának. Emellett a PhD-hallgatók száma is növekedett, és a magyar szabadalmak mennyisége is emelkedést mutat, ami a hazai innovációs ökoszisztéma erősödését jelzi.

A kormányzat ambiciózus terve, hogy Magyarország 2030-ra a kontinens tíz leginnovatívabb országának egyikévé váljon, továbbá célja, hogy egy magyar egyetem felkerüljön a világ és Európa legjobb száz felsőoktatási intézménye közé – emelte ki a tárcavezető.

Egy ország jövőjét döntően befolyásolja, hogy milyen víziója van a jövő tekintetében - emelte ki beszédében Hegyi Péter kutatóorvos, az MTA doktora. Felidézte, hogy 2012-ben a világon egyedülálló módon jött létre Magyarországon a Nemzeti Tudósképző Akadémia, amelynek fontos célkitűzése, hogy minél több magyar fiatallal ismertesse meg a tudományt. Az akadémia a megalapításakor az orvosbiológia területére fókuszált, azonban ma már Magyarország mintegy 650 gimnáziumából több mint háromszáz diáknak van lehetősége napi szinten megismerkedni a tudománnyal a szervezet segítségével.

Hegyi Péter véleménye szerint a fiatalok tudományos érzékenyítése és képzése kulcsfontosságú szerepet játszik Magyarország jövőjének alakításában. Amennyiben sikerül megvalósítani a kitűzött célokat, 2030-ra évente több mint 5000 gimnazista kap lehetőséget arra, hogy felfedezhesse a tudományos pályák izgalmas világát.

Újat kitalálni nem lehet anékül, hogy vissza ne nyúlnánk elődeinkhez. Az ő tudásukat elő kell hozni, aztán a fiatal generációk segítségével újra kell gondolni - hangsúlyozta Fekete Péter, a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ főigazgatója, az eseményen bemutatott cirkuszművészeti produkció előtt.

A hármas pendulum, amely a középkor óta izgalmas fizikai jelenségnek számít, az inga mechanizmusára épülő különleges találmány. Most, a hat magyar fiatal tehetség, akik a közel kétszáz éves hagyományokkal bíró magyar cirkuszdinasztia, az Ádám család nyolcadik generációjának tagjai, egy lenyűgöző bemutatót tartottak. Az artisták egy több mint hét méter magas hármas pendulumon mutatták be bravúros teljesítményüket, mely egyedülálló élményt nyújtott a közönség számára.

A "Magyar tudomány éve" elnevezésű programsorozatot a Kulturális és Innovációs Minisztérium koordinálja, együttműködve a Nemzeti Innovációs Ügynökséggel, a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózattal, a felsőoktatási intézményekkel és az MTA-val. A rendezvények megvalósításában jelentős szerepet játszanak a magyar és nemzetközi tudományos közösségek, akik aktívan részt vesznek a programokban.

A két év során a magyar tudományos élet történeti és kortárs sikereit, valamint társadalmi és gazdasági jelentőségét hangsúlyozzák, külön figyelmet fordítva a tudomány szerepére a mindennapokban.

A tudománynépszerűsítő eseménysorozat célja, hogy aktiválja a helyi közösségeket, lehetőséget teremtve a falvak és vidéki városok lakóinak, hogy felfedezhessék a tudomány izgalmas világát. E program keretében rendhagyó módon közelíthetnek a tudományos ismeretekhez, élményszerű eseményeken és interaktív bemutatókon keresztül.

Az MTA páratlan művészeti és könyvtári gyűjteményének új megvilágításba helyezése és bemutatása is fontos eleme az ünnepi rendezvénynek – olvasható a Nemzeti Innovációs Ügynökség által közzétett háttérinformációkban.

Kapcsolódó tartalmaink:

Hankó Balázs: A megújult egyetemi struktúra a magyarok igényei szerint történt, azt maguk az egyetemek kezdeményezték

Hankó Balázs szavaival élve: "Felrázzuk magunkat, és létrehozunk valami különlegeset, valami frisset."